Az Egészségügyi Világszervezet rögtön az elején leszögezte, hogy most nagyobb az esélye egy világméretű járvány kitörésének, mint 1968 óta bármikor. Világméretű járvány veszélyét lebegtette a WHO az évtized két másik fertőző betegségnél is: ilyen volt az atípusos tüdőgyulladás és a madárinfuenza. De nézzük a konkrét eseményeket!

SARS: nem is volt járvány?

Az atípusos tüdőgyulladás (SARS) 2002 novemberében kezdett terjedni, Kína volt a "tűzfészek". Pánikra semmi ok - közölte rögtön az elején a WHO -, hiszen az atípusos tüdőgyulladás a jelek szerint nem terjed olyan gyorsan, és kevésbé fertőző, mint például az influenza bármely változata. És igazuk volt, az új kór "csupán" 8 ezer embert fertőzött meg, közülük 774-en haltak meg a betegség következtében. A járványnak kikiáltott fertőzés jól példázta, milyen gyorsan képes eljutni egy új vírus a világ bármely szegletébe, akár rövid időn belül is. Simon Briscoe és Hugh Aldersey-Williams Pánikológia című könyvükben annak az orvosnak az esetet írják le, aki az első kínai betegek egy részét kezelte, majd Hongkongba utazott egy esküvőre, ahol 16 vendégnek adta át a fertőzést. Ez a 16 ember, és azok, akiket már ők fertőztek meg, egy napon belül fél tucat országba juttatták el a vírust, olyan távoli helyekre is, mint Írország vagy Kanada. Ez a láncreakció végül 355 megbetegedést eredményezett.

A SARS története példaértékű lehet, hogy miképpen tartható kordában egy agresszív vírus. Bár a SARS rövid időn belül háromszor annyi ember halálát okozta, mint a későbbi madárinfluenza, a betegek elkülönítése, a karantén által viszonylag hatékonyan meg tudták fékezni. A felkészültség ebben az esetben nem azt jelentette, hogy az országok hatalmas oltóanyag-tartalékot halmoztak fel, sőt a határok lezárása sem sokat segített volna. A valódi megoldást a nyitottság és a gyors tájékoztatás jelentette. A másik tanulság - mint olvasható a már említett könyvben -, ami minden egyes világjárványra alkalmazható, annak belátása, hogy mennyire fontos a gyors és határozott reakció.

H5N1: ellenség lett minden madár

© AP

A madárinfluenza, mint emberre veszélyes betegség, 1997-ben ütötte fel a fejét Hongkongban, ahol 18-an megbetegedtek, hatan pedig meghaltak, miután fertőzött madarakkal kerültek közelebbi kapcsolatba. A járvány kitörése váratlanul érte a virológusokat, epidemiológusokat, mivel úgy gondolták, hogy a vírus nem kerülhet át a madarakról az emberekre valamilyen közvetítő állatfaj, például a sertés segítsége nélkül. A felkészületlenség ellenére a betegség további terjedését és az áldozatok számának emelkedését sikerült megelőzni azzal, hogy a város baromfiállományát azonnal megsemmisítették. A H5N1 vírus azonban nem tűnt el végérvényesen, 2003-ban újra felbukkant, de ekkor már sokkal veszélyesebb formában. Majd 2005 őszén és telén a vírus emberre veszélyes változata egyre nyugatabbra húzódott, amiről az európai sajtó növekvő nyugtalansággal számolt be, nem riadva vissza a pánikkeltéstől sem. Miután Oroszországot, Kazahsztánt, Kurdisztánt és Törökországot is elérte, az Európai Unió lezárta határait az élő madarak előtt, betiltva azok importját.

Később már nemcsak a madaraktól féltünk: miután Németországban egy macskánál diagnosztizáltak madárinfluenzát, arra intették a macskatulajdonosokat, hogy kedvenceiket ne engedjék a szabadba. Egy angol napilap azt követelte, hogy a kormány lássa el maszkokkal a lakosságot, ám kiderült, hogy semmit sem használnának a vírus terjedésével szemben.

A többmillió emberéletet követelő világjárvány ez esetben is elmaradt. A kór 3 év alatt világszerte alig több mint száz ember halálát okozta. Csak összehasonlításképpen, Nagy Britanniában évente négyszer ennyien halnak meg kiújuló tuberkulózisban.

H1N1: még nem látjuk a végét 

© AP

Az új influenza a harmadik olyan fertőző betegség, amelyet világjárványként kezdtek el emlegetni nem sokkal a megjelenése után; a WHO szerint az új vírus egy-két évig is fertőzhet. "Nem az a kérdés, hogy lesz-e világjárvány, hanem az, hogy mikor" - mondta el megkeresésünkre még 2009 februárjában (néhány hónappal a H1N1 megjelenése előtt) Szolnoki István, az OTH járványügyi főosztályvezető-helyettese. Akkor úgy vélekedett: hamarosan bekövetkezhet az, amitől félünk, ugyanis harminc év telt el a legutóbbi pandémia óta. Szolnoki szerint, ha minden adott egy új vírus születéséhez: jelen vannak az agresszív állati vírusok, és megvan a humán kontaktus is, könnyen lehetséges a két vírus kereszteződése. "Amennyiben a kettő eredményeként létrejön egy súlyos megbetegedéseket okozó, emberről emberre terjedő új vírus, az rövid időn belül földrészekre, az egész világra kiterjedő nagy járványt okozhat." Nem kellett sokat várni a jóslat beteljesedésére. Május végén már itthon is bejelentették az első fertőzést, egy brazil férfi volt a vírushordozó, július közepén pedig meghalt az első áldozat, egy 41 éves férfi.

"A január első két hetében regisztrált megbetegedések ismeretében lehet majd eldönteni, hogy túl vagyunk-e a járvány első hullámának a csúcsán  Magyarországon" - mondta Falus Ferenc országos tiszti főorvos. Mint mondta, ha a megbetegedések száma nem nő, akkor az első hullámon túl vagyunk, és akkor valószínűleg a tavasz beköszönte előtt, február második felében, márciusban várható a járvány második hulláma - tette hozzá. Ez a második hullám a szezonális és új típusú influenza által keverten fog megbetegedéseket okozni.

Az országos tiszti főorvos tájékoztatása szerint eddig 53 a fertőzéssel összefüggésbe hozható halálesetek száma. Eddig az ország lakosságának 22-23 százaléka kapta meg az új influenza elleni védőoltást, az arány azonban még javulhat.