szerző:
hvg.hu

Megszoktuk, hogy biológiai nemünk vegytiszta társadalmi szerepeket ír elő. De valóban még mindig a kromoszómák döntik el, hogy ki gondoskodik a család megélhetéséről, és ki a gyerek felneveléséről? A statisztikák szerint a 21. század sem szólt eddig nagyon bele a nemek közti munkamegosztásba. De miért is kellene ezen változtatni? Mert mindenkinek jobb lenne.

Az utóbbi évtizedekben minden korábbinál gyorsabban bomlottak fel a berögzült családmodellek. Van, hogy nincs apa vagy – ennél sokkal ritkábban ugyan – anya a családban a szülők válása miatt, vagy megosztják egymás között a nevelést, hol egyik szülőnél, hol másiknál elhelyezve éppen a gyermeket. Egy biztos, hogy egyre nagyobb arányban vannak jelen a felbomló és új formában összeálló mozaikcsaládok, ám számukról nincsenek megbízható adatok, mivel az új párkapcsolatokat nem feltétlenül pecsételik meg házasságkötéssel. Az új családtípusok új szerepeket feltételeznek – eltérő például egy édesapa és nevelőapa helyzete –, mégis talán az a legfontosabb kérdés, hogy a patriarchális értékeket, hogyan váltja fel a nemek közötti, alapvetően egyenlőségre alapozott együttműködése. Mondjuk például a szülési szabadság igénybevételénél is, mert a statisztikai adatok egyelőre siralmas képet mutatnak.

©

Noha külföldön egyre elterjedtebb, itthon még mindig nagyon kevés férfi dönt úgy, hosszabb vagy rövidebb ideig ő marad otthon. A gyesen vagy gyeden lévő apák száma itthon évek óta szinte változatlan: a gyermeket nevelő családok közül mindössze 5-6 százaléka dönt úgy, hogy az apára bízza a gyerekneveléssel járó feladatokat. A fokozott apai szerepvállalás a tapasztalatok szerint akkor működik, ha a gyerekkel otthon tölthető idő egy részét kifejezetten az apának kell kivennie, különben elvész. Svédországban például 1995-ben vezették be a kizárólag férfiaknak kivehető időszakot, ennek köszönhetően az apák 69 százaléka megy szülési szabadságra hosszabb-rövidebb ideig. Németországban pedig 2008 óta működik az apahónapok rendszere, de más országokban is él hasonló modell. Talán ennek hiányával magyarázható, hogy a magyar kispapák nem éreznek ellenállhatatlan késztetést az otthon maradásra. A jelenlegi szabályok szerint gyedre és gyesre mehetnek, ám az első hat hónapban járó, a fizetés 70 százalékának megfelelő összegű terhességi és gyermekágyi segélyt csak az anya veheti igénybe.

Ám vannak bizakodók is. A JÓL-LÉT Közhasznú Alapítványnál – amely 2002-ben az anyaság és a munkavállalás összeegyeztetésére jött létre – úgy látják, hogy egyértelmű pozitív változások is tapasztalhatók az édesapai szerepfelfogásban. Egyre több fiatal apa már nem rokkan bele lelkileg, ha a párja többet keres náluk, örömmel maradnak otthon, szorgalmasan hozzák-viszik különórákra a gyerekeiket, netán fakanalat is ragadnak – írják Apa is csak egy van avagy a nemek közti magánéleti munkamegosztás a 21. században című helyzetértékelésükben. 

"Egyéves volt a gyermekünk, amikor úgy döntöttünk, hogy feleségem visszamegy dolgozni, és én maradok otthon. Noha már a gyermek megszületése előtt terveztük, hogy én is beszállok a nevelésbe, valójában a munkahelyemen történő változások miatt valósulhatott meg a vágyunk" – mesélte el megkeresésünkre Trembeczki Péter, egy multinacionális cégnél dolgozó budapesti apuka. Mint mondta, közel egy év gyes után nem csak ajánlja, hanem minden férfinek kötelezővé tenné. Azt azért leszögezte, továbbra is úgy véli, egy férfinek lelkileg sokkal megerőltetőbb munka a gyereknevelés, mint egy nőnek, de megérte, "kétségkívül szorosabb lett a kapcsolatom a gyermekemmel, ez abból is látszik, hogy nem feltétlenül az anyjához megy oda, ha baj van".

Hasonló élményekről számolt be az budapesti apuka is, aki évekkel ezelőtt döntött úgy, hogy banki munkáját egy időre pelenkázásra cseréli, mindenki őszinte megdöbbenésére. Mint mondja, azután sem bánta meg döntését, hogy tíz hónap gyes után nem fogadták kitörő örömmel a munkahelyén. "Ideje lenne a gyakorlatban is leszámolni azzal a nézettel leszámolni, hogy a gyereknevelés elsősorban az anya feladata, vagy, hogy egy férfi képtelen ugyanúgy ellátni az ezzel kapcsolatos feladatokat. "Mindez nem igaz, csak ki kell próbálni" – fogalmazott, hozzátéve, hogy még mindig rengeteg kifogást hall a szűk környezetében is.

Ezeket a kifogásokat rombolná le a kormány is azzal a májusban indult tudatformáló médiakampánnyal, amelyben 110 millió forintot költenek reklámfilmekre, újsághirdetésekre, plakátokra, amelyek mind azt sugallják, ideje átalakítani a férfi és női szerepekről való gondolkodást. Az egyik kisfilmben például munka után egy kocsmában szórakozó férfiakat látunk, ahogy egyikük hazatelefonál a feleségének, hogy fektesse le a gyerekeket egyedül, mert ő még túlórázik. Aztán egy figyelmeztetés következik az ilyesfajta túlórázás káros hatásairól. A kormány álláspontja szerint azért is sürgető a hagyományos női szerepekből adódó családi feladatok újragondolása, mert ezek óriási hátrányt jelentenek a munka világában. És valóban.

©

A Tárki legutóbbi kutatása is a munka és a magánélet összeegyeztetését vizsgálta. Az eremények rámutatnak, noha a hagyományos nemi szerepmegosztáson alapuló családmodell ma már kevéssé lelhető fel a valóságban, a társadalom valamennyi szintjén a biológiai nem határozza meg a nők és férfiak eltérő, előbbiek esetében a férfiakénál jóval korlátozottabb lehetőségeit. Többek közt például azért keresnek kevesebbet a nők, mert várhatóan szülési szabadságra fognak menni, egy-két év kiesés pedig éppen elég indok arra, hogy fel se vegyék őket magasabb pozíciókba.

Sok múlik a szereposztáson

A felemás szülői szereposztás szakértők szerint sem jó senkinek, ahogy az apának sem: elszigetelődik a gyerekeitől, a családjától, és túlhajszolja magát a munkában – vagy éppen a munkanélküliségtől stresszel, mert kizárólag a saját felelősségének tekinti a család fenntartását. Az egyenlőbb szülői feladatmegosztás tehát nemcsak a kapcsolat minősége szempontjából jó, a gyerek javát is szolgálja.

A földkerekség legjobb apái
Különböző állat-megfigyelések vezettek ahhoz az elmélethez, hogy az együttműködő apai viselkedés akkor alakul ki a főemlősökben, amikor az anya nem képes egyedül boldogulni. Az elméletet először ellenállással fogadta a kutatók többsége, mert az írott történelem során a kisgyermekek gondozását mindig és mindenhol a nők feladatának tartották. A legutóbbi években azonban kulturális antropológusok felfedezték, hogy ez sem teljesen igaz. Két afrikai pigmeus törzsnél például az együttműködő szülők jelentik a normát. Az efe és aka népcsoportok körében a férfi és női szerepek egyértelműen felcserélhetők. Feljegyzések szerint a gyermekekkel való bánásmód és a velük eltöltött idő alapján az aka férfiak a bolygó leggondosabb apái.

Kutatási eredmények igazolták, hogy a gyerekeknek számos előnyük származik abból, ha környezetükben egyszerre több meghatározó mintaadó felnőtt van, továbbá, hogy a gyermeknevelés minőségét javítja, ha a felügyelet megoszlik. A kutatások azt mutatják, hogy az apáknál a gyerekfelügyeletben és a háztartási munkákban is aktívabb anyák kisebb intenzitással, inkább beszélgetve-tanítva foglalkoznak a gyerekeikkel, az apák viszont mozgásos játékokkal, új dolgok megismertetésével szórakoztatják őket. A gyerekekkel kapcsolatos feladatok egyenlőbb megoszlásával ezek a különbségek idővel úgy csökkennek, hogy ugyanakkor mindkét szülőnél megjelenik a monoton és az intenzív foglalkozások: a változatosság tehát nem vész el, csak egyszerre kötődik mindkét szülőhöz.

Ugyancsak kutatások bizonyították, hogy az apák jelenléte mellett felnövekvő gyerekek szinte minden területen felülmúlják kortársaikat. Jobb tanulmányi eredményeket érnek el, az átlagnál népszerűbbek a kortársak között. Az eredmények egy része hosszú távon mutatkozott: kevesebb serdülőkori viselkedési probléma fordult elő ezeknél a gyerekeknél, és már kamaszkorukban is könnyebben alakítottak ki tartós párkapcsolatokat. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a kutatási eredményeket gyengíti, hogy azokban a családokban, ahol az anya nem mond le teljesen a karrierjéről, jellemzően mindkét szülő magasabban iskolázott az átlagosnál, ami statisztikailag önmagában is növeli a gyerekek sikeresebb iskolai és szociális szereplésének esélyét.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Plázs

Hol ronthatjuk el a gyereknevelést?

Az egy-három éves gyermekek ma úgy táplálkoznak, hogy jó eséllyel lesznek belőlük egészségtelen felnőttek – derül ki a Magyar Gyermekorvosok Társaságának legfrissebb felméréséből. De mire kell odafigyelni?

Vádat emeltek Simonka György fideszes politikus ellen

Vádat emeltek Simonka György fideszes politikus ellen

Babával a karján vezényelte le az ülést az új-zélandi parlament elnöke

Babával a karján vezényelte le az ülést az új-zélandi parlament elnöke

Rámérnek Grönlandra a NASA kutatói – az eredmény kulcsfontosságú lehet a Föld jövője szempontjából

Rámérnek Grönlandra a NASA kutatói – az eredmény kulcsfontosságú lehet a Föld jövője szempontjából

A budapesti lakásépítések több mint felét nem tudják határidőre befejezni

A budapesti lakásépítések több mint felét nem tudják határidőre befejezni

Csoportos pert indítottak az Epic Games ellen a Fortnite miatt

Csoportos pert indítottak az Epic Games ellen a Fortnite miatt

A vendégeire törte a szélvédőt az albán éttermes, úgy bepöccent

A vendégeire törte a szélvédőt az albán éttermes, úgy bepöccent