Legutóbb a kullancsok kapcsán írtunk arról, mennyire fontos a oltás, amely fertőzött csípés esetén is megvédhet az akár maradandó bénulást is okozó agyvelő- és agyhártyagyulladástól. De ma már huszonhatféle fertőző betegséget kerülhetünk el a védőoltásokkal, de napjainkban is több mint kétszázféle oltóanyag áll fejlesztés alatt. Ezek között olyanok is vannak, amik többek között a leukémia, a mellrák, az Alzheimer-kór vagy éppen a szklerózis multiplex megelőzését tehetik lehetővé.

"A 200 éves hazai védőoltási rendszer, amiben a legjobb oltóanyagokat használjuk, világszínvonalú" – szögezte le Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató főorvosa. Majd gyorsan hozzátette: „az, hogy egyetlen gyereknek sem kell például kanyaró miatt meghalnia, vagy a betegség egyik súlyos szövődményével, az agyhártyagyulladással küzdenie ma Magyarországon, az a védőoltásoknak köszönhető, de ezzel sajnos, sokan még mindig nincsenek tisztában”.

A főigazgató példákat is hozott annak illusztrálására, milyen súlyos gondot okozhat a fertőző betegségek elleni védelem hiánya. Nagy-Britanniában a múlt század közepéig több tízezer gyerek betegedett meg szamárköhögésben, ám amikor 1950-ben megjelent a védőoltás, a betegség szinte teljesen eltűnt. Ezután az akkori oltás mellékhatásai miatt csökkeni kezdett az átoltottság, s mivel csak a lakosság 20 százaléka volt védett, a kór ismét járványokat okozott. De említhetünk egy sokkal közelibbi esetet is. Bár Magyarországon az elmúlt évtizedben csak behurcolt kanyaró fordult elő, több európai államban nem sikerült eliminálni a betegséget. Irországban, Németországban, Spanyolországban jelen van és megbetegedéseket okoz: 2005-ben ötezer gyerek került kórházba kanyaró miatt Európa-szerte. De a legrosszabb a bulgáriai helyzet: ott 2010-ben 12 ezren betegedtek meg ebben a betegségben, amit akár el is felejthettünk volna, ha a lakosság átoltottsága mindenhol a megfelelő, 95 százalékos lenne. Melles szerint az átoltottságot fenn kell tartani, mert ha mi el is felejtjük a betegséget, az nem felejt minket, s bármikor visszatérhet.

A rémhír gyorsan terjed

A védőoltási rendszer előnyeit nem lehet elégszer hangsúlyozni, mert még mindig előfordul, hogy a lakosság sokkal fogékonyabb egy-egy megalapozatlan rémhírre. Jó példa erre az, amikor az MMR-oltást összefüggésbe hozták az autizmus kialakulásával. Melles úgy véli, a védőoltások mellékhatásaival szembeni félelem is gyakran túlzott és téves. Ezeknek a termékeknek az engedélyeztetése jóval szigorúbb a gyógyszerekénél és a biztonságosságukat is több tízezer ember bevonásával vizsgálják. A mai modern vakcinák legtöbbször már nem tartalmazzák – még legyengített formában sem – a kórokozót, így teljesen kizárható, hogy bárki is megbetegedjen a megelőzni kívánt betegségben, de a teljes sejtes oltások is szinte száz százalékosan biztonságosak – emeli ki a szakember, aki igazi sikerként említi, hogy 1977 óta egyetlen feketehimlős eset fordult elő, s 2002 júniusa óta gyermekbénulásban sem betegedett meg senki az öreg kontinensen.

Valójában persze nem oltások győzik le a fertőzést, hanem az ember saját immunrendszere, amely ellenanyagokat termel a fertőzést okozó vírusok, baktériumok ellen, így akadályozva meg a betegség kialakulását. A vakcinák abban segítenek, hogy a szervezet felkészüljön a fertőzésre. Elsősorban az a fontos, hogy védekező-rendszerünk felismerje a kórokozókat – ezért adnak be időnként úgynevezett emlékeztető oltásokat is –, másrészt speciális, megfelelő ellenanyagok termelődjenek – ezt szolgálják a legyengített kórokozóknak, illetve azok részleteinek beoltása. Aki ennél részletesebben szeretne tájékozódni a védőoltásokról, itt sok kérdésre választ találhat.  

Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg el arról sem, hogy a védőoltások körüli bizonytalanságok – különösen egy-egy járvány idején – időnként felerősödnek, s néha nem is minden alap nélkül. A tavalyi H1N1 kapcsán először világszerte tömegpánik alakult ki, de később kiderült, hogy az influenza e változata korántsem annyira veszélyes. Az Európa Tanács (ET) 2010 nyarán végül kimondta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) messze túlértékelte a H1N1 veszélyét. Az ET hiányosságokat tapasztalt a döntéshozatal átláthatóságában is, s a gyógyszeripar befolyása is aggodalmat keltett.

Ám a védőoltások életmentő fontossága nem kérdőjelezhető meg, még a fenti esethez hasonló „túlkapások” miatt sem. S azt se felejtsük, hogy az oltásoknak gazdasági haszna is van: kevesebb a kórházi ápoltak száma, csökkennek a költséges kezelések, s a munkából kimaradók száma is. Az előbbiekhez képest elhanyagolható költséget jelentenek a kötelező védőoltások, ami gyerekenként mintegy évi 20-25 ezer forintot jelent. Ez az összeg egyébként csak az oltóanyag közvetlen költségeit jelenti, nem számították bele az egészségügyi rendszer működéséből fakadó áttételes és általános költségeket. 

Remények szerint az oltások új generációjának megjelenésével már nem csak a klasszikus fertőző betegségeket lehet majd megelőzni. A méhnyakrákelleni védőoltás már most is elérhető, de más rosszindulatú és az életminőséget erősen rontó megbetegedések elkerülése és gyógyítása is lehetővé válhat a folyamatos kutatásoknak köszönhetően. A jövő útja az egyéni genetikai és immunológiai adottságokra épülő természetes úton – tehát nem injekcióval – spray-vel, karcolással, más, a természetes fertőződéshez közelítő immunizáció.