"Sokan azt hiszik, hogy az agyrázkódást CT vagy mágneses rezonancia-vizsgálat segítségével diagnosztizáljuk, a valóságban azonban a sérülések nagy része csak mikroszkopikus szinten jelentkezik és nem látható az MRI- és CT-felvételeken" – mondta el Howard Derman, a Metodista Agyrázkódás Központ igazgatója. Mint mondta, a tünetek gyakran csak pár nappal később jelentkeznek, ezért főként fizikális vizsgálattal tudjuk felismerni az agyrázkódást. A leggyakoribb tünetek a zavartság, bódultság, hányinger, hányás, fény- és zajérzékenység, valamint az emlékezetkiesés.

Általánosan elterjedt az az elképzelés, miszerint a fejfájás-csillapítók elfedhetik az agyrázkódás más tüneteit, Derman doktor szerint azonban erről nincs szó, sőt sok esetben szükséges is az agyrázkódással együtt járó fájdalom csillapítása.

Sokan hiszik, hogy az agyrázkódásos betegeknek nem szabad elaludniuk, akkor sem, ha állandóan fáradtnak és kábának érzik magukat. Igazság szerint az agyrázkódás egyik legjobb ellenszere a pihenés, hiszen agyunk így gyorsabban regenerálódik – vélekedett Derman. Az azonban igaz, hogy érdemes néhány óránként ellenőrizni az alvó páciens állapotát.

Mivel a gyerekek és a tinédzserek agya még fejlődésben van, ezért esetükben az agyrázkódásnak súlyosabb következményei is lehetnek. Gyakori például a komplex neurológiai és pszichológiai tünetekkel járó agyrázkódás utáni tünetegyüttes, ami hetekig, de akár évekig is megkeserítheti a fiatalok életét. Népszerű az az elképzelés is, miszerint az agyrázkódásnak nincsenek hosszú távú hatásai. Valójában az agyrázkódást követően gyakori a depressziós és a szorongásos tünetek megjelenése, a kettős látás, továbbá a korai demencia kialakulásának esélye is megnőhet.