A chicagói Loyola Egyetem kutatói nemrég mutatták ki, hogy az omentum feltehetően fontos szerepet játszik az immunrendszer szabályozásában – írja a Medical Online. „Bizonyítékaink vannak arra, hogy a nagycseplesz nem csupán egy hasi zsírtömeg” – mondta a beszámoló szerint Makio Iwashima immunológus, a PLoS ONE június 6-i számában megjelent vizsgálat egyik vezető szerzője.

A nagycseplesz a hashártya része, amely beborítja a hasüreg belső felszínét és a legtöbb hasi szervet, és a zsírraktár szerepét tölti be.

A mostani vizsgálatban egy kutatócsoport, amelyet Iwashima és Robert Love, a világszerte elismert tüdőtranszplantológus sebész vezetett, azt vizsgálta meg, hogy az egerek nagycsepleszének sejtjei milyen hatást gyakorolnak az egérből származó T-limfocitákra. A T-limfociták fertőzés esetén a szervezet első védelmi vonalmát alkotják: azonosítják, megtámadják és elpusztítják a baktériumokat, a vírusokat és más fertőző ágenseket.

Normális körülmények között a T-sejtek szaporodni kezdenek, amikor valamilyen fertőző anyaggal, például egy antitesttel találkoznak. De amikor a kutatók az omentum sejtjeit az aktivált T-sejtek közé helyezték el, a T-limfociták nem szaporodtak, sőt elpusztultak. A nagycseplesz sejtjei kizárólag az aktivált T-sejtekre fejtettek ki ilyen hatást, az inaktív T-limfocitákra semmilyen hatást nem gyakoroltak.

Úgy látszik, hogy az omentum sejtek egy olyan anyagot szekretálnak, amely gátolja az immunrendszert. Ez a felfedezés olyan új gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethet, amelyek kevesebb mellékhatás mellett szupprimálják az immunrendszert, mint a ma használatos szerek. Az ilyen gyógyszerek jó szolgálatot tennének például egy tüdőtranszplantáción átesett betegnek.