szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Most először ültettek be Magyarországon egy betegnek olyan értágító eszközt, amely később felszívódik majd a szervezetben. A Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikáján végezték el a beavatkozást. Az úgynevezett felszívódó sztentnek köszönhetően a betegnek kevesebb ideig kell gyógyszert szednie, és a természetes érfunkció helyreállásának esélye is javulhat nála.

Itthon évente körülbelül 18 ezer szívkoszorúér-tágítást végeznek. A beavatkozás lényege, hogy a szűkület vagy elzáródás megszüntetéséért speciális fémhálót, úgynevezett sztentet ültetnek a beteg szervezetébe.

Ez az eszköz eddig élete végéig bent maradt a betegben, most azonban már Magyarországon is ültetnek be felszívódó sztentet is.

Az első ilyen beavatkozást Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika Igazgatója végezte, július 24-én. A felszívódó stentnek köszönhetően kevesebb ideig kell gyógyszert szednie a betegnek, és javul a természetes érfunkció helyreállásának esélye.

A magyarok 52 százaléka szív- és érrendszeri betegségben hal meg, ezen belül a koszorúér-betegség vezető szerepet tölt be. A koszorúér-szűkületek terápiája elsősorban szívkatéterezéssel és sztent beültetésével történik. Ilyen beavatkozásból évente 18 ezret végeznek az országban.

Az elmúlt években sokat fejlődött a sztentek előállítása, ennek köszönhető a speciális gyógyszerbevonatú eszközök megjelenése. A legmodernebb technológiáknak köszönhetően mára olyan biokompatibilis anyagból készült sztent előállítása is lehetővé vált, ami a szűkület kitágítása után, az érszakasz stabilizálódása után magától felszívódik.

A szív koszorúerébe beültetett sztent az elzáródott artéria újbóli megnyitásával helyreállítja a véráramot, és támasztékot nyújt az érfalnak egészen addig, amíg az eszköz, körülbelül két évvel a beültetés után, teljesen fel nem szívódik. Mivel nem marad permanens fémimplantátum a beteg szervezetében, a természetes érfunkciók visszaállhatnak, ezért a kombinált gyógyszeres vérhígító kezelésre is csak hat hónapig van szükség. A sztent egy sejtosztódást gátló anyagot is kibocsát, hogy megakadályozza az ér  visszaszűkülését.

Korábban a beavatkozást a lágyékhajlatból végezték, a júliusi azonban a világon elsőként csukló felől történt. Ezzel csökkentették a beteg megterhelését, aki egy nap múlva hazamehetett. Ezzel a módszerrel kisebb a szövődmények kialakulásának esélye is - olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!