Mit hozhat Orbánnak a kiskorúak megrontásáról rappelő Dopeman?
Nemcsak Majka, Dopeman számai is gondot okozhatnak Orbán Viktornak.
A Koppenhágai Egyetemi Kórház szakemberei Anne-Marie Schjerning Olsen vezetésével azt vizsgálták, hogy a mindenki által használt gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító szerek szedése nem rontja-e szívinfarktus után a gyógyulás esélyét. Korábban már voltak megfigyelések, hogy ezek a készítmények kedvezőtlenül befolyásolják a szív gyógyulását, és a munkacsoport egyértelmű adatokat kívánt gyűjteni ezzel a fontos kérdéssel kapcsolatban.
Az országos vizsgálat során valamennyi dán gyógyszertárban kiváltott, fájdalomcsillapító gyógyszerre vonatkozó receptet összegyűjtötték, és annak a csaknem százezer embernek a nevét is, akik 1997 és 2009 között az országban szívinfarktus miatt kórházba kerültek. Ezt követően a számítógépes értékelés lehetővé tette, hogy az infarktus utáni első-, illetve öt évben ki volt az, aki fájdalomcsillapító gyógyszert váltott ki a patikából.
Az első érdekes információ az volt, hogy szívinfarktus után a harmincévesnél idősebb szívbetegek 44 százaléka szedett fájdalomcsillapító készítményt. A kutatók még fontosabb adatnak tartották ennek a betegcsoportnak a halálozását.
A Circulation című szaklapban közzétett tanulmányuk szerint azok a szívbetegek, akik szedtek ilyen patikaszereket, infarktusuk után az első esztendőben 59 százalékkal többen haltak meg, mint azok, akik ilyen tablettákat nem vettek be. A kutatók kiemelték, hogy ez a fokozott veszély az idő múlásával sem csökkent, sőt az infarktus utáni ötödik évben 63 százalékra növekedett.
Olsen hangsúlyozta: a hatásos gyógyszernek lehetnek mellékhatásai is. Mivel a fájdalomcsillapítók egy része recept nélkül is kapható, ennek szigorúbb szabályozására is szükség volna.
