Az évtizedeken át tartó, több mint 33 ezer ember bevonásával készült követéses vizsgálat szolgáltatja az első egyértelmű bizonyítékot arra, hogy bizonyos genetikai markereket hordozó embereknél nagyobb a kockázata annak, hogy ugyanakkora mennyiségű cukros ital mellett gyarapszik a testsúlyuk.

Nem újdonság, hogy genetikailag hajlamosabbak az elhízásra azok, akik bizonyos génváltozatokat hordoznak, arról azonban keveset lehetett tudni eddig, hogy életmódbeli tényezők - például az, hogy az érintettek milyen ételeket és italokat fogyasztanak - miként befolyásolják az ilyen markerekkel élők súlygyarapodását.

Lu Qi, a Harvard Egyetem közegészségügyi karának professzora csoportjával három, az 1980-as és az 1990-es években indult tanulmányba bevont, több mint 33 ezer ember genetikai, táplálkozási és testsúlyadatait elemezte. A résztvevőket négyévente kérdezték ki arról, hogy milyen és mennyi ételt és italt vesznek magukhoz. Elemezték genomjukat is 32 olyan genetikai marker jelenléte után kutatva, melyeket korábban már kapcsolatba hoztak az elhízással. Ezen túlmenően pedig nyomon követték testsúlyuk alakulását.

Nem lepte meg a kutatókat, hogy a markereket hordozó emberek körében nagyobb volt az elhízás kockázata, az azonban új megállapítás volt, hogy erőteljesebbnek bizonyult az összefüggés azoknál, akik cukrozott üdítőket ittak, ráadásul minél többet, annál inkább.

Egységnyi genetikai kockázatemelkedést figyelembe véve 35 százalékkal nőtt annak kockázata, hogy valaki kövér lesz, ha nagyon kevés cukrozott italt ivott, de már 59 százalékkal növelte a kockázatot, ha valaki havonta 1-4 adag ilyen italt ivott meg, az pedig, ha valaki napi rendszerességgel vette magához az ilyen italokat, 235 százalékkal növelte kockázatát ugyanolyan genetikai háttér mellett.

A cukros italok vélhetően azért járulnak hozzá az elhízáshoz a vártnál nagyobb mértékben, mert miközben sok energia jut be általuk a szervezetbe, az étvágyat nem csökkentik, így sokan mellettük ugyanannyi ételt is fogyasztanak, mint amennyit az italok nélkül ennének.

A tanulmány eredményét egy Texasban megrendezett, az elhízással foglalkozó tudományos konferencián ismertették a szerzők, írásos formában pedig a New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóiratban tették közzé.