A kölni temetőkben egyre szaporodnak a síkképernyővel felszerelt sírkövek. A monitoros nyughelyek digitális emléket állítanak az elhunytnak, méghozzá váltakozó pillanatképekkel az életéből. A képernyőt egy ötvözött acélkerettel erősítik a kőre, amit egy falappal borítanak be. Ezt egy kulcs zárja, így csak a hozzátartozók nézegethetik a fotókat. A monitort vagy akkumulátor vagy napelem működtetheti, a modern sírhant-konstrukciónak pedig borsos ára van: a különleges sírkődizájn 5-8 ezer euróba is kerülhet, magyarul több mint másfél millió forintba.

Magyarországon még nem ilyen előrehaladott a nyughelytervezés. A sírkődizájn a rendszerváltással egy időben változott. Kovács László sírkőkészítő a hvg.hu kérdésére elmondta, hogy 1989 előtt csak pár fajta anyagból készült sírral találkozhattunk: fekete, fehér és szürke színűvel, az alapanyagot pedig Romániából, Bulgáriából, a tardosi, süttői mészkőbányából szerezték be a szakemberek. És voltak még műkőből készült sírkövek. Később a szemfülesebbek jó pár évvel a vasfüggöny felgördítése előtt átruccangattak Ausztriába, Németországba ahol az ott elbontott sírköveket vették meg olcsón a temetőgondnokoktól, hogy Magyarországon tízszeres áron eladják darabolás és átcsiszolás után. „Ők azok, akiknek már a 80-as években akár egy Porsche is állhatott a garázsban” – emlékszik vissza az abdai sírköves, aki 1991-től vált főállású vállalkozóvá.

Stiller Ákos

A kilencvenes években a határok megnyitásával a sírkődizájn is átalakulhatott: beindult az olasz, a belga, a spanyol és egyéb import, aztán egyhamar a kínai, indiai is. Ez felhígította a piacot: „pedig Kínában is gyártanak csúcsminőséget, viszont a magyar sírkövesek 70 ezer forintjáért megvásárolt, készre gyártott sírkövek nem ebbe a kategóriába tartoznak”  – magyarázza Kovács. A nem fagyálló, foltosodó, készen importált köveket akár 5-600 ezerért is kínálhatták és kínálják a katalógusból a gyors meggazdagodásra szakosodott, telephely nélküli nyughelygyártók. „Ezek a cégek 2-3 év alatt ki is vonultak a piacról.” Kovács tapasztalata szerint a gyászolók mostanság a szorult gazdasági helyzetben már gondosabbak a sírbolt megtervezésénél, és utánajárnak, hogy a kő ne csak első látásra legyen mutatós.

Sírtrendek: kerek és zárt

Amíg húsz évvel ezelőtt csak kocka sírköveket láttunk a temetőben, manapság minden élt le kell kerekíteni. A köríves formák tartják magukat, de mindig felütik a fejüket múlandó trendek, melyek 5-10 év alatt lecsengenek. „Nagy divatja volt egy időben a csicsás, rózsás gravírozásoknak, faragásoknak vagy fatörzs imitációknak a kőben” – emlékszik vissza Kovács, aki az elegánsabb, visszafogottabb sírboltok híve, és szívesen visszanyúl az 1900-as évek elején alkalmazott, grófi, nagycsaládos hanthagyományokhoz. „Az úgynevezett kandallós, párkányos, oszlopos sírboltokat akár egy és ugyanazon sírnál két különböző színű gránitból is el lehet készíteni.”

Stiller Ákos

Fedőlap nélküli sírboltokért viszont egyre kevesebben kérnek, már inkább csak faluhelyen, aminek praktikus és anyagi oka is van: „a városokban idő, pénz hiányában nem járnak ki olyan gyakran meglátogatni a sírhelyeket, az ültetett virágokat, növényeket viszont gondozni kell”. Erre lehet megoldás, ha csak egy formát vágnak a kőbe, ahova például egy örökzöld növényt lehet telepíteni. Ám a lopástól való félelem is indokolja, hogy inkább zárt sírboltot kérnek a gyászolók.

A minimál nem elég

Egy időben divat volt a minimál-feliratú sírkő, amelyen csak annyi szerepelt: édesapánk, szüleink. Ez azonban nagyobb temetőkben nem ajánlott, és Kovács szerint nem is megengedett: „nem találják meg a távolabbi hozzátartozók, ismerősök egy idő után a nyughelyet név és jelzés nélkül. Városi temetőkben szabály, hogy a sírkövön valahol mindenképp fel kell tüntetni az elhunyt adatait.

Stiller Ákos

Ha a szövegek nem homokfúvással kerülnek a felületre, akkor bronzból, vagy alumíniumból készített betűket applikálnak a kőre. Az öntvény betűk vagy ragasztással, vagy fúrással kerülnek fel, ami viszont nem olcsó, és nem biztos, hogy tartós. Egy időtálló, minőségi nikkelezett betű elkészítése és felhelyezése akár 2000 forintba kerülhet, ez egy 60 karakteres feliratnál már 120 ezer forintos extra költséget jelent.

A katolikusoknál keresztet, a reformátusoknál kelyhet, az evangélikusoknál a Luther-rózsát, a zsidó vallásúaknál zsidócsillagot gravíroztatnak, vésnek a kőre, de fiatalon elhunytaknál szokássá vált valamilyen személyes rajz, motívum is: focilabda, motor, ha például motoros volt a tinédzser. A zenészeknél a violinkulcs jelezheti a holt hivatását. A porcelán fényképek megjelenésében nem követhető semmilyen logikus tendencia Kovács szerint, van, amikor sokan kérik, aztán újra elül az érdeklődés a fényképes sírkövek iránt. A romáknál viszont szinte állandó hagyomány a fénykép, illetve az együtt elhunyt házaspárok esetében is gyakran tesznek egy közös képet a fejfára.

Az autómosó kefe a legjobb tisztítószer

Egy minőségi sírkő évtizedekig megtartja állagát, a tisztítása évente egyszer-kétszer ajánlott a szakértő szerint. „ecetes vízzel, tisztavizes puha ruhával, vagy ablaktisztítóval kell áttörölni, a hipó, a sósav, lúg egyéb tisztítószerek viszont tilosak” – világosít fel Kovács. A kőben található ásványi anyagokat ugyanis könnyen kikezdheti a lúgos szer ezért foltosodhatnak. „szárazon, autómosó kefével is elég, ha átsikálják a felületet”.