Régebb óta élünk együtt a romákkal Európában, mint korábban gondoltuk, írja a Guardian szerzője, Gile Tremlett pénteki cikkében. Először nyelvészek találták meg a nyomát annak, hogy az együttélés már 1500 éves is lehet, majd a Spanyol Evolúciós Biológiai Intézet genetika kutatásával mutattak ki hasonló eredményt.

Stiller Ákos

Az első angol nyelvi emlékek, amelyek „gypsy”-ként emlegetik a romákat, a 16. századból származnak, és Egyiptomra (Egypt) utalnak, helyezi kontextusba a kutatás eredményét a szerző. Az etimológia arra vezet rá, hogy a néphiedelem szerint a gyermek Jézust egyiptomi cigányok bújtatták el, amikor a szent család elmenekült a csecsemőgyilkos Heródes elől. Azért keltek útra az észak-afrikai államból, mert a Megváltót segítették, és számüzetéssel büntették őket. Vagyis a brit lap által felidézett legenda kifejezetten pozitív színben tünteti fel a nomád életmódjukról elhíresült törzseket.

Most biztosnak tűnik, hogy a vándorlás India észak-nyugati részéről indult. Európát – vélik a spanyol kutatók – nagyjából a 6. században érhették el, és először a Balkánon telepedtek le. Spanyolországba csak a 14-15. században jutottak el.

Ma nagyjából 11 millió roma él Európában, a legnépesebb kisebbségek egyike. Bár továbbra is a nomád képet őrizzük róluk, már korántsem az egzotikus karavánokkal utaznak, sőt, az európai szabadságjogok közül a szabad utazást nem élvezhetik úgy, mint más népek.

A Guardian különösen nehéz helyzetet említ Bulgáriában és Romániában. A diszkrimináció kiemelt példájaként említi Berlusconit, a cigány népesség száműzésével vádolja. De kritikát kap Francois Hollande francia szocialista elnök is, aki a jobboldali Sarkozy-hez képest sem tett sokat azért, hogy javuljon a romák helyzete országában.