Az állami egészségügyi szolgáltatóknak 30 évig kell megőrizniük a betegek adatait, a magyar társadalombiztosítás központi szerve pedig 15 évre visszamenőleg gyűjti minden egyes ember teljes egészségügyi kórtörténetét. 2004 óta egy másik elkülönített adatbázist is építenek, amelyben 1998-tól őrzik az adatokat a páciensek haláláig.

A magyar betegek adatai ott vannak az egészségbiztosítónál, de lekérheti azokat a tisztiorvosi szolgálat vagy a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), mint az állami intézmények fenntartója. Nyilvántartás készül egyebek mellett a HIV-betegekről, a szülő nőkről, sőt bizonyos gyógyszerek fogyasztóiról is.

Alexin Zoltán egészségügyi adatvédő a lapnak azt mondta: semmi sem indokolja, hogy ilyen sok adatot ilyen sok ideig tároljanak. Angliában legfeljebb öt, Németországban tíz, Franciaországban tizenöt évig őrzik meg a betegek adatait - tette hozzá.

Lotz Gábor, a Semmelweis Egyetem II. Patológiai Intézetének egyetemi docense ezzel szemben úgy véli: mindenkinek elemi érdeke az egészségügyi adatok minél teljesebb körű rögzítése és a jogszabályok alapján történő elérhetővé tétele.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem fogalmazott meg az utóbbi években komoly kifogást az egészségügyi adatok védelmével kapcsolatban, és az állampolgári bejelentés is viszonylag kevés, évente körülbelül ötven érkezik ebben az ügyben – olvasható a cikkben.