Mindent megoldhatunk kutyaszánokkal. A fogat környezetbarát, bio-üzemanyag meghajtású, kiváló a kanyartechnikája, ezen túl az ember a legjobb barátaival utazhat.

Természetesen a kutyaszán megoldás a tömegközlekedésben (továbbiakban: tömegszán) az innováció csúcsa. Az éles budapesti közúti kanyarok, a kifinomult polgári utazó kultúra, a fekvő rendőr stratégia, satöbbi-satöbbi olyan közlekedésmérnöki elvárásokat támasztanak, amelyeknek csakis a legrátermettebb szakértő segítségével felelhetünk meg.

Ezért felkértük Badár Sándort, hogy segítsen kidolgozni a Budapesti Tömegszán Program (továbbiakban: Butöp) minden elemét. Badár több szempontból is világelső problémamegoldó e kérdésben: ő maga tapasztalt kutyaszánhajtó, olimpián is indult. Ezen kívül a Kontroll című film óta (rendezte: Antal Nimród, továbbiakban: Antal Nimród) jól ismeri a kilométert-jegyért üzletágat is.

Bemutatkozik a Butöp szakértő

Badár 1987-1993 között rendszeresen versenyzett, a 90-es években még téli olimpián is indult, itt 17. helyezést ért el. 17 perc alatt tette meg a 8 kilométeres távot, ami 6 perccel lassabb volt, mint az aranyérmes. Vagyis a bajnok kutyafalkája nagyjából 44 kilométer/óra tempóban száguldozott a cél felé, éppen a szabályos budapesti sebességhatáron belül, Badár csapata körülbelül 28 kilométer/órával tette meg a távot. Szintén tökéletesen megfelel a reggeli városi ritmusnak.

Hány személyes a tömegszán?

E sebesség mellett először a Butöp 206-os kutyaszánjárat indul el a Bogdáni út és a Nyugati pályaudvar között. Nehezített pálya ez: sok az utas, hajtűkanyar a Margit híd budai oldalán, egy másik a pályaudvarnál.

csordasdaniel.blog.hu

Dolgozzuk fel először az utastömeg problémát.

A téli olimpiai versenyzők négykutyás fogatokkal húzatták az egyfős szánt. Azt is vegyük figyelembe, hogy Badár és versenytársai sprintekben indultak, mi azonban hosszú távon vennénk hasznát a kiváló ebeknek.

Ha növekednek a kilométerek és lekezelt jegyek, növekszik a falkaméret is. Badár az alaszkai malamutokra szavaz, mert bár ellenfele huskykkal győzte le, a malamut jobban teljesít hosszú távú, terhelt szánhúzásban. Ezek az ebek akár az 1600-1750 kilométeres nagy átkeléseket, mint például a híres Yukon Questet is megteszik. „Akár egy házat is elhúznak. Az alaszkai vagy szibériai husky inkább sprintre alkalmas, valamelyiket erre is tenyésztik, hosszúlábú, vékonytestű kutyák.”

Egy 12-14 fős malamutcsapat 1750 kilométert akár 9 nap alatt is legyűr, ha egy főt vonszol. De egy jó falka akár egy autót is könnyedén elhúz, ahogy azt a Cadillac Drive egyik epizódjában is láthattuk. Ami nehéz, az mindig a kezdet: nehéz megmozdítani a rakományt induláskor. De ha már elindult a jármű, akkor könnyedén repítenek tovább.

Ennek is megvan a maga trükkje, mondja a Butöp szakértője. „Először oldalra kell kimozdítani a szánt, és ha egyszer elindult, akkor már könnyebb meghajtani.”

Utazási feltételek

A fentiek alapján Ön, kedves utazó, csatlakozhat a tömegszánhoz, ami a lovagi, zsidó-keresztény és antik kulturzónák ütközéspontjából indul, vagyis a Bogdáni úti buszparkolóból. Ennek persze akadnak szabályai.

Először is oldalra kimozgatáskor tessék erősen kapaszkodni.

Másodszor mindenki hozzon még egy kutyát. Nem kell lyukasztani. A 206-os tömegszán elé 552 ebet kell befognunk, hiszen 46 utas szállítását próbáljuk megoldani, miként az Ikarus 405-ös modellnek (16-os busz) is ez a kapacitása.

Harmadszor: a kutyát tessék egész évben edzésben tartani. A szakértői javaslat szerint a hóolvadással sem szabad feladni az állandó gyakorlást, ilyenkor akár egy házilag barkácsolt taligán is húzathatjuk magunkat. Badár kitalált a nyári hőségre is egy megoldást. „18 fok felett már nem dolgoznak a malamutok. Úgyhogy fogtam egy csónakot és a vízben közlekedtünk.”

A kutyák egészen addig jó erőben maradnak, amíg rendesen etetjük őket. A sprinterek egy étkezéshez 40-70 deka tápot kapnak, az alaszkai huskyk étrendjében főleg lazac, halikra, méz és kálciumban dús kiegészítők szerepelnek. „Azt hiszik általában [az amatőrök], hogy úgyis olyan sok a hó az állatok körül, vízzel nem kell foglalkozni. Ez nem így van. A kutya 10-15 kilót nyom, de 2-3 liter vizet mindenképpen adni kell neki.”

Nagy jövő a Butöp előtt

Már csak azért is érdemes megfontolnunk a szakértő hómentes hónapokra tett javaslatát, mert a tömegszánt kötöttpályás közlekedéshez is használhatjuk. A havon a 12-15 kilós versenyszánok teflon aljon siklanak, de soha, senki nem véste kőbe, hogy ne idézhetnénk fel a villamosítás előtti lóvasutat.

Nem beszélve arról, hogy ki tudja, mi lesz a 4-es metróval?

A kutyafogat ráadásul fegyelmezett. „Ez nem Ben Hur kocsiverseny”, nincs olyan közvetlen kapcsolat az állatok és a hajtó között, mint a kantáros lovas kocsiknál. A kutyák parancsszóra indulnak el és állnak meg, egészen pontosan a vezérkutya hallgat engedelmesen a gazdája hangjára, a többiek meg engedelmesen igazodnak. Így nem kell taposnunk a féket vagy a gázt, elég csak azt sikoltozni, hogy „piros”, meg „menj már”, meg „meg akarsz halni?”.

A biciklisek leszorítása is rusztikusan szórakoztató.

A vezérkutyát az izomebek követik, ők biztosítják a sebességet. Az izomebek mögött pedig azok a kutyák rohannak, akik a kanyarodásban segítenek. Mint egy hátsó kormánytengely, ők kezdik fordítani a tömegszánt, ha eljön az idő, mégpedig olyan kanyartechnikával, hogy a Margit híd budai hídfőjénél meg sem kottyan a 270 fokos forduló.

Igaz, egy rendes szánhajtó néha leszáll a járműről, fut mellette, emelkedőn még segít is. Így alkalmanként – például a Margit híd rámpáján - a tömegszán utasai legyenek szívesek tolni a BKK/BKV járatokat.