A főleg az ízületeket megtámadó kórt egy bizonyos szúnyogfaj terjeszti, amely előszeretettel rakja le lárváit az állóvizek felszínére. A tanulmány, amelyet az ADB manilai főhadiszállásán mutattak be a sajtó képviselőinek, arra az eredményre jutott, hogy a víztárolókba telepített szivárványos guppik (Poecilia reticulata) segíthetnek csökkenteni a szúnyoglárvák számát, azáltal, hogy megeszik őket.

"Ez egy alacsony költségű, egész éven át tartó és biztonságos módja a dengue-láz megfékezésének, amiből az egész közösség kiveheti a részét" - húzta alá közleményében Gerard Servais, az ADB egészségügyi specialistája. A tanulmány készítői a 2009 és 2011 között Kambodzsában és Laoszban végzett közösségi alapú projekt eredményeire támaszkodtak.  

A próbaidőszak során kiderült, hogy az elevenszülő fogaspontyfélék családjába tartozó szivárványos guppik nem ártanak a vízminőségnek, és szúnyoglárvák híján mikroszkopikus szerves anyagokon is elélnek.

A dengue-láz az Egészségügyi Világszervezet tavalyi becslése szerint világszerte nagyjából 2,5 milliárd embert, azaz az  össznépesség 40 százalékát fenyegeti. Az érintettek többsége az Ázsia-Csendes-óceán régióban él. Az ADB szerint a gyors ütemű városiasodás és biológiailag nem lebomló csomagolások fokozott használata vezetett a fertőzöttek számának növekedéséhez - utóbbiak úgy, hogy a lárvák lerakására alkalmas vízgyűjtőként szolgálnak.

A vírus Európában is megjelent, az első megbetegedéseket 2010-ben észlelték Délkelet-Franciaországban és Horvátországban.