Ha globálisan nézzük az emberiséget fenyegető veszélyeket, akkor mindenképp dobogós az, ahogyan feléljük az erőforrásainkat, amit a jövő generációra kellene hagynunk. A Föld azon része tehát, amely nem a túlélésért és az erőforrásokért küzd, egyre inkább törekszik arra, hogy csökkentse az ökológiai lábnyomát.

Ez a törekvés persze a dizájnban is egyre inkább megjelenik, a jövő tárgyainak tervezői is felismerik, hogy erőfeszítéseket kell tenniük ebben az irányban. Az embert ugyanis a körülötte lévő tárgyak erősen meghatározzák, ezek tervezésével, átszabásával pedig maga az ember, a társadalom is alakítható.

Autógumi pitypangból

A fenntarthatóság érdekében az szénalapú ásványi olaj helyett az abroncsipar más pótolható forrás után kutat. Az egyik ilyen ígéretes lehetőséget a gyermekláncű kínálja. Az inváziószerűen növekvő növény ugyanis természetes forrása lehet a latexnek, és így a guminak is. Egy holland biotechnikai cég olyan mutáción dolgozik, amelyből érdemes lesz ipari mennyiségben kivonni a nyersanyagot, így lehetséges, hogy a pitypang a jövőben komoly haszonnövényünk lehet. Ugyancsak a fenntarthatóság irányába mutathat a napraforgóolaj felhasználása. A Primacy MXM4 all-weather gumiabroncsba például már napraforgóolajat kevertek.

A dizájnerek egy csapata máris azon igyekszik, hogy a szakmát a fenntarthatóság irányába terelgesse. Állásfoglalásukban négy fő fejezetben határozták meg azokat az értékeket, amelyek ezt elősegítik: ez az innováció, az egyensúly, a jelentés és a kultúra.

Az első pontnál, az innováció területén rájöttek, hogy itt negatív kategóriát is meg kell különböztetni az alapvetően előre mutató fogalom mellett. A bomlasztó innováció ugyanis társadalmi és kereskedelmi zavarokat okoz. Ide sorolják például az iPhone-t is, amely megjelenésekor úgy tűnt, hogy forradalmat teremt, és az okostelefonok hullámát indította el. Később azonban kérdésessé vált, hogy vajon a kibocsátott öt IPhone-generáció jelentette-e bármi újat az elsőhöz képest, vagy csak a profit minél erőteljesebb kipréseléséről szólt.

A dizájntörténelem része lehetünk

Szerintük az innovációnak nemcsak meg kell változtatni az addigi gyakorlatot, de az emberek gondolkodását, a viselkedését is át kell alakítani, ahogyan magukat és az őket körülvevő világot szemlélik.

Ha az innováció egyik legkreatívabban felhasználható területét nézzük, akkor szinte először a 3D nyomtatás jut eszünkbe, amely a fenntarthatósághoz annyiban is hozzájárulhat, hogy akár teljesen újrahasznosított műanyagot is használhat alapanyagul a tárgyak kinyomtatására. Ha azt nézzük, hogy nincs szükség egy-egy tárgy elkészítéséhez nagy gépsorokra, akkor még akár ez még némiképp a magasabb árat is ellensúlyozhatja.

projectegg.org/

Bár a technológia a legtöbbször a hírekbe azzal kerül előtérbe, hogy akár fegyvert is lehet nyomtatni, de a 3D nyomtatás határai egyelőre még felmérhetetlenek. Erre jó példa Michiel Van Der Kley bútortervező Project Egg elnevezésű terve. A közösségi térként megjelenő kis rácsszerű épület ugyanis 3D nyomtatással készült téglákból épül fel. Ehhez a dizájner a közösség segítségét várja. Mindenki, aki szeretne részt venni a munkában négy lehetőség közül választhat. Az első verzióban ha 8 eurót adunk, hogy megvalósuljon a munka, akkor megőrzik a nevünk, mint a projekt támogatóját. Második lehetőségként 15 euróért már nemcsak a weboldalon maradhat fenn a nevünk, hanem a téglába belenyomtatva is. 50 euróért ezen felül, már egy a téglára emléketető vázát is kaphatunk emlékül.

A legérdekesebb azonban az utolsó lehetőség, eszerint akár részt is vehetünk a végső épület elkészítésében, ha vállaljuk, hogy az egyedi tégla egyik darabját magunk nyomtatjuk a kapott terv alapján. Ha ezt aztán elküldjük Michiel Van Der Kleynek, ő beillesztheti dizájntermékbe a kész darabot, és a 2014-es milánói bútorvásáron aztán bemutathatja, így végül mi is hozzájárulhatunk a dizájntörténelem egy szeletéhez. 
 
Ennek megfelelően a különböző autógyártók más és más megoldást keresnek arra, hogy a környezetet még kevésbé terheljék meg. Míg idén a Ford Fusion második generációs EcoBoost gázolajos és a Fusion plug-in hybrid típusa nyerte az Év Zöld Autója díjat, addig jövőre az öt trónkövetelő a BMW 328d, az Audi A6 TDI, a Toyota Corolla, a Honda Accord és a Mazda3. A győztest még novemberben jelentik be a Los Angeles-i Auto Show-n.

Mazda

Az egyensúly roppant fontos a gazdasági rendszer körforgásában, hiszen ez a fenntarthatóság egyik legfontosabb sarokköve, azaz, amit kiveszel, azt vissza is kell tenned. Az egyensúly megteremtés azonban messze a legnehezebb feladat. Ebben a jövő dizájnerei szerint kulcsfontosságú a növekedés minősége. A GDP ugyanis messze nem alkalmas leírni egy ország értékét. Az Egyesült Államok lakosainak boldogsága például valamikor az 1950-es években volt a csúcson. Az emberi boldogság így nem írható le a gazdasági mutatókkal. Jelenleg a kapitalista társadalmak kizárólag a növekedésre koncentrálnak anélkül, hogy erkölcsi, környezeti és társadalmi hatásokat is figyelembe vennének.

Eldobható autó

A legmerészebb tervekben persze már az eldobható autó is szerepel. Amely figyelemfelkeltésnek mindenképpen első osztályú, hogy felhívja a figyelmet a fenntarthatóságra. A teljesen minimál dizájnnal rendelkező kartondoboz autónak nincsenek ajtói, műszerfala, teteje és egy alapszínben kerülne ki a gyárból. A teljes vázszerkezet és a külső karosszéria is kizárólag újrahasznosított kartonból és műanyagból készülne, amelynek révén nem csak környezetbarát, de rendkívül könnyű is a jármű. A meghajtása is legalább ennyire zöld, a hármas összetevőjű hibriderőforrás benzin/sűrített levegő/elektromos motorokból állna. Elvileg akár 100 kilométer per órás tempót is képes lenne felvenni a jármű, de inkább csak rövid kocsikázásokra való, mondjuk a piacig.

A 21. század tervezőjének  tehát nem elég szolgai módon kiszolgálni a rendszert, hanem meg kell találni a jelentést, a tartalmat abban a termékben vagy szolgáltatásban, amit megtervez. Rengeteg dizájner, amikor iparcikkeken, lakásbelsőn, webfelületen, épületeken dolgozik egyszerűen csak az jár a szeme előtt, hogyan tudna az ipar számára olcsóbb, gyorsabb, és pontosabb technológiát teremteni. Ehelyett a jelentéstartalom tárgyakba, épületekbe ültetésének kellene lennie az elsődleges feladatnak, hogy átjöjjön a változtatás üzenete.

A tengeri szék projekt tömeges elterjedése eléggé kétséges, de a terméknek nem is ez a fő célja, sokkal inkább a jelentés: ideje kipucolni az óceánjainkat a sok mocsoktól, amit beleszórtunk. Nem is gondolnánk, hogy a tengereinkben mennyi műanyagszemét van. Egy tanulmány szerint a világ óceánjain 46 ezer műanyagdarabka hánykolódik négyzetkilométerenként, amely közel ezer év múlva bomlik majd csak le. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi tíz évben megháromszorozódott a mennyiségük, míg a következő tíz évben ugyanez megduplázódhat.

A Tengeri Szék alapanyaga ez tengeri műanyagszemét, amit az óceánból halászott ki Kieren Jones a Studio Swine-tól. Az anyagot aztán még frissiben a hajón megolvasztja, formába önti, összecsavarozza, és már kész is az igazi környezetbarát tárgy, ami a maga módján még szépnek is mondható.