szerző:
Erdélyi Eszkimó Péter
Tetszett a cikk?

A Magyarországon élők közül sokat szemében a bálnavadászat kegyetlen és ráadásul értelmetlen, vagyis barbár cselekedet, ezzel szemen az északi őslakósok ez ősi rituális ünnep, amely önazonosságuk fontos alappillére. Erről győződtem meg Oroszország legkeletibb falujában, Uelenben.

Amikor a lélekvesztőnk orrát meglökve váratlanul kirobbant a vízből a többtonnás bálna, az irányító és a fiatal szigonyos úgy megriadt, hogy majdnem kiesett a csónak ellenkező oldalán. Ekkor gondolkodtam el először azon, hogy miért is ragaszkodtam ahhoz, hogy hét félrészeg vadásszal kockáztassam az életemet a hat fokos Bering-tengeren? Tudniillik Csukcsföldön bálnavadászatra kizárólag őslakosok mehetnek. Engem csupán azért engedtek be a csónakjukba, mert Roman Abramovics (orosz milliárdos, a Chelsea tulajdonosa, Csukcsföldi parlament elnöke - a szerk.) vendége voltam.

Ekkor már három órája kergetőztünk a bálnával és már kezdtem unni a „nagy vadölők” bizonytalan bolyongását. Legtöbb esetben az irányító sem tudta, merre bukkanhat fel a bálnánk, amely hosszú percekig képes visszatartani a lélegzetét, és alattunk, a fenék közelében manőverezni. Néha tényleg az volt az érzésem, hogy már másik után kergetőzünk. Meg is említettem Konsztantyin Vakának, a brigádvezetőnek.

„Ne féljen, ez a bálna már a miénk, nem menekülhet” – nyugtatott meg.

Végül több mint háromórányi eredménytelen kergetőzés után a bálnánk nagyot hibázott, mert közvetlenül mellettünk bukkant fel levegőt szippantani. Vadászaink erre a pillanatra vártak és első két szigonyuk máris a prédájuk hátába fúródott.

©

A „vikvipojgin” nevű szigony félelmetes ősi vadászfegyver. Fa nyelébe vashegyet illesztenek, amely, miután az állat testébe hatolt, rúdjáról azonnal leválik. A szigonyhegyhez többméteres zsineggel, levegővel teli műanyag „pih-pih” gömb tartozik, amelyet régen a fóka egész bőréből varrtak. Ez a készség nem csupán azt jelzi, merre úszik tovább a megsebzett bálna, de akadályozza az állatot abban, hogy lemerüljön a mélybe.

Miután tizenkét szigonnyal megsebezték, illetve lassan kifárasztották az áldozatukat, a vadászok puskát ragadtak, majd addig lőtték a bálnát, amíg az ki nem lehelte a lelkét.

„Előfordult, hogy egy lövéssel megbénítottuk, vagy akár le is terítettük a többtonnás állatot, máskor száz golyó sem ölte meg” – magyarázta a brigádvezető.

 

©
Végezetül, ha nem is könnyen, de kimúlt a zsákmányunk. A három hajó egymás mellé úszott és összekapaszkodott, majd a vadászok közös erővel húzni kezdték a pih-pih gömbök köteleit. Az emberek nekifeszültek,  lassan a víz felszínére került a hatalmas test. A bójákat egy kivételével leszerelték, a bálna farkuszonyához kötelet erősítettek, aminek a másik végét a csónakunkhoz kötötték, majd elkezdtük a part felé vontatni.

„Kérsz teát, megkóstolod a bálnabőrt?” – fordultak hozzám többen is, miután felforrt a teavíz a csónakban felállított gázrezsón. Vadászaim tréfálkoztak, kacagtak, vidámak voltak, hiszen szerencsével jártak. Miközben majszolták a rágós bálnabőrt, vadászkalandjaikkal szórakoztatták egymást. Ilyen felszabadultnak soha nem láttam az őslakókat. A falatozás után mindegyikük elővette saját kését és alaposan, nagy gonddal megfente.

„Na, most meglátod barátocskám, milyen az igazi csukcs bálnalakoma” – mosolygott az eszkimó anyától és csukcs apától született félkezű szigonyos, Ivan Bicskov. „Annyi húst ehetsz, amennyi csak beléd fér! Mi is degeszre esszük magunkat” – mondta és nyelt egy jókorát.

Amikor megérkeztünk Uelen község partjaihoz, a falu lakói már vártak bennünket. Mindenki nekigyürkőzött és húzni kezdte a zsákmányt ki a kavicsos partra. Még a legapróbb gyerkőcök is segédkeztek, és senki sem kergette el a lábatlankodó kölyköket, hiszen olyan lelkesen húzták a bálnát, tolták helyére a ladikokat! Ezek után a tucatnyi vadász és családtagjaik alig több mint félóra alatt szétdarabolták a hatalmas zsákmányt.

©

A parton megjelent Alekszandr Kuzmin polgármester, aki nem csupán feljegyezte a vadászat körülményeit, de meg is saccoltatta a zsákmány súlyát, majd fényképfelvétellel dokumentálta előbb a mi bálnánkat, azután a másikat. Igen, hiszen kettő feküdt a kavicsparton, mert időközben megérkezett a másik ueleni csapat, akik szintén sikeresen becserkésztek egy bálnát.

„Most egy hétig elegendő húshoz jutott minden ueleni családunk. Lesz mit enniük és pénzükbe sem kerül!” – mondta Kuzmin derűsen, amikor meglátott, majd kedvesen, de határozottan kitessékelte a „képemből” a feleségét, aki véletlenül a kamerám elé állt bámulni a nagy eseményt.

Csukcsföld őslakossága évente mintegy 125 szürke- és egy grönlandi bálna kifogására jogosult. Ezen a mennyiségen 22 falu osztozik. Az elosztást a közösség által választott és autonóm Csukotkai Hagyományos Tengeri Vadász Egyesület önmaga végzi. Egy személy évente 120 kilogrammnyi ingyen bálnahúsra jogosult.

Meg kell jegyezni, hogy Oroszországban – ellentétben az Egyesült Államokban elfogadott rendszerrel -, kizárólag jogi személyek használhatják a kvótát. Magánembernek nem adnak engedélyt bálnára, vagy más tengeri állatra vadászni, tehát a magánvadászok vadorzónak számítanak.

„A ’bennszülött’ kvótarendszer lényegéből fakadóan a vadászok nem értékesíthetnek semmit abból, amit zsákmányoltak. Így estek el a csukcsföldi vadászok egy nagyobb üzlettől, amelyet egy német cég kezdeményezett. Többek között korlátlan mennyiségű bálnacsontot vettek volna át tőlük – mondta szomorúan Uelen első embere.

Mindezekkel magyarázható, hogy a bálnavadászattal foglalkozó községi mezőgazdasági termelőszövetkezeteket központilag rendszeresen támogatni kell, s szinte mindent ingyen kapnak. Térítésmenetesen jutnak a fegyverekhez, lőszerekhez, csónakokhoz, sőt még a műanyag gömbök ára is a kormányzóságtól érkezik. Mindennek a tetejébe a vadászok fizetést is kapnak. Évente az ágazat 224 millió forintnyi rubel segélyhez jutott. Ez a Csukcs Autonóm Körzet mezőgazdaságra szánt teljes támogatási összeg tizede!

©

A csukcsföldi tengeri vadászok a nemzetközi tiltás ellenére napjainkban is gyakorolják elődeik kereskedelmét, amelyet évezredek óta a rénszarvastenyésztőkkel folytatnak. A két, egymástól teljesen eltérő foglalkozást űző csoportok cserekereskedelem útján tengeri állatokért, bálna-, fóka- és rozmárhúsért, illetve uszadék fáért friss rénszarvashúst, rénszarvasbőröket és agancsokat kapnak.

Tegyük hozzá, hogy a tengeri vadászat a lehető leghatékonyabb a zsákmányoló gazdálkodás fajtái közül – két-háromhónapnyi eredményes vadászat nem csupán hússal és zsírral látta el egész évre a part menti népeket, de ruhának és hajléknak való anyagokban, valamint világítóolajban is bővelkedtek.

Végezetül, ahogyan szokás, a poén: a csukcsok kvótájukból egy bálnájukat az USA nyugati partvidékén élő barátaiknak, a tlingit indiánoknak ajánlották fel. Ők annak rendje és módja szerint kihajóztak csónakjaikkal az óceánra, de mivel több nemzedék óta nem vadásztak bálnára, a vállalkozás kudarcba fulladt. Ennek ellenére nagy ünnepséget rendeztek, mert érezték őseik szellemét, megint önmaguk lehettek. Ezt jelenti számukra a bálna, a bálnavadászat.

Csucskföldi bálnavadászat

A csukcsföldi vadászok szinte kizárólag szürke bálnára (Eschrichtius robustus, vagy Eschrichtius gibbosus) vadásznak, amelynek élettere főként a Csendes-óceán északi, part menti vizeire korlátozódik.

Két túlélő populációja van: az északnyugat-csendes-óceáni (ázsiai) 200 állatnál kevesebb egyedből áll. Tehát ez a populáció a kihalás szélére került.

Az északkeleti-csendes-óceáni (észak-amerikai) állomány ugyanakkor 17 ezer egyedre szaporodott, így nem veszélyeztetett. Ebből az állományból kapják az alaszkaiak és a csukcsföldiek kvótáikat. Egyébként éppen ezekből a bálnákból telepítettek 2005-ben az Atlanti-óceánba jelentős mennyiséget, hiszen innen egykor teljesen kipusztították őket.

A szürke bálna hossza 10-15 méter, a nőstény a nagyobb. Farkuszonya 3 méter széles, súlya eléri a 24-35 tonnát. Bőrszíne sötétszürke, de minden állatnál eltérő; egyeseken a bőrfesték hiánya, valamint a rájuk tapadó tengeri makkok miatt világos foltok láthatóak.

A szürke bálnának nincs hátuszonya, ehelyett a háta végénél, sorban 7-10 dudor helyezkedik el. A bálnának tulajdonképpen két orrlyuka van és belőle a párafelhőt akár négy méter magasra is képes kifújni – a nyugodt tengeren még egy kilométerről is észre lehet venni.

Általában nem több mint 16 egyedből álló csoportokban, akár 10 ezer kilométert vándorol. A tengerfenéken túrva, vagy a vízben keresi táplálékát, az apró rákokat és halakat.

A szürke bálnák vemhessége 11-12 hónapig tart, január-március között ellenek és mindössze egy utódot hoznak világra. Az elválasztás pedig 6-8 hónap után következik be.

 

 

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A Honvédkórház orvosa szerint egyre fiatalabbak kerülnek súlyos állapotba a koronavírus miatt

A Honvédkórház orvosa szerint egyre fiatalabbak kerülnek súlyos állapotba a koronavírus miatt

A fejfájást vizsgálták az SZTE kutatói, címlapra kerültek vele

A fejfájást vizsgálták az SZTE kutatói, címlapra kerültek vele

Beindult a tűzjelző az Országgyűlés Irodaházában a Jobbik szakértőjének füstgránátja miatt

Beindult a tűzjelző az Országgyűlés Irodaházában a Jobbik szakértőjének füstgránátja miatt