Az alkotók, Leanne Fischler, Kirsty Sneddon és Rebecca Smith beszereltek egy szenzort a táskába, ami érzékeli, ha gazdája kivette belőle a bankkártyáját. (Ez egyébként egyfajta lopásgátlóként is szolgál.) A fizetésre alkalmas kártya minél hosszabb ideig hiányzik a helyéről, az okos táska annál hangosabb és hosszabb figyelmeztető üzenetet küld. A fiatal designerek elárulták, hogy a táska hangját és megszólalási tónusát igyekeztek „barátságosan idegesítőre” kreálni.
A huszonéves lányok alkotásukat egyfajta design aktivizmusnak nevezték, ami a fogyasztói társadalom pazarló és hivalkodó kultúrájára szeretné ráirányítani a figyelmet. A projekt célja, hogy az emberek átgondolják, mi az, amire valóban szükségük van, mi az, amit elengedhetetlenül meg kell vásárolniuk.
A táska bizonyos értelemben a fogyasztói társadalmat is szeretné kifigurázni, hiszen az alkotók szerint a mai világ másról sem szól, mint arról, hogy a közösségi médiában, és más fórumokon, illetve az utcára kilépve is hamis képet mutatunk magunkról. A táska éppen ezt az önmagunkról alkotott torz képet igyekszik lebontani azzal, hogy az utcán, hangosan figyelmeztet bennünket.
Az alkotók egyelőre nem tervezik, hogy piacra dobják az okos, beszélő táskát, most csupán azt szeretnék, ha a különös tárgy párbeszédet generálna.
