Az elmúlt években egyre több vidéki városban jött lére helyi leszbikusokat, melegeket, biszexuálisokat és transzneműeket tömörítő civil szervezet.

A miskolci csoport 2013-ban alakult, de csak 2015 végén jutottak arra a döntésre, hogy immár bejegyzett szervezetként folytatnák tovább működésüket. Mivel a csoport helyi kötődésű, egyértelmű volt számukra, hogy nevükben a város neve is megjelenjen: választásuk a Miskolci Mások Egyesület elnevezésre esett – írja a Humen.

MTI / Koszticsák Szilárd

Egy 1994-ben hozott helyi önkormányzati rendelet ugyanakkor a polgármester engedélyéhez köti, hogy civil szervezetek vagy gazdasági vállalkozások a város nevét viselhessék. Ez az évek során puszta formalitás volt: a civil szervezetek bírósági nyilvántartása szerint 331 civil szervezet viseli a város nevét, az önkormányzat közlése szerint az elmúlt öt évben egyetlenegyszer sem került sor ilyen kérelem elutasítására.

Kriza Ákos fideszes polgármester most azonban mégis úgy döntött: nem adja meg az engedélyt a szervezetnek a névhasználatra. A döntéshez írásbeli indokolást nem fűzött.

“Meg nem lepődtünk, hiszen a helyi politikusok és az önkormányzat munkatársai már korábban jelezték, hogy a jelenlegi vezetéstől nem sok jóra számíthatunk. De hogy egy ilyen nyíltan diszkriminatív eszközzel próbálják a munkánkat ellehetetleníteni, azt azért nem vártuk” – mondta Molnár Krisztián, az egyesület elnöke.

A jogszabályok egyértelműen fogalmaznak: a helyi önkormányzatok valamennyi jogviszonyaik, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek az egyenlő bánásmód követelményét megtartani. Ha tehát a névhasználati jog elutasítására azért került sor, mert a szervezet az LMBT-emberek érdekében tevékenykedik, ez szexuális irányultságon, illetve nem identitáson alapuló megkülönböztetést valósít meg, amelyet a törvény szigorúan tilt, és az önkormányzat akár bírsággal is sújtható. Az ügyben a végső szót az Egyenlő Bánásmód Hatóság fogja kimondani.

“A közösségépítés és a társadalmi elfogadás elősegítése mellett egyesületünk egyik fontos célkitűzése az LMBT-közösség jogtudatosságának növelése: hogy az érintettek merjenek élni azokkal a jogi lehetőségekkel, amelyeket az ő védelmük érdekében vezettek be. Ezért fel sem merült bennünk, hogy a polgármester döntését annyiban hagyjuk. Ha Kriza úr azt gondolta, döntésével megakadályozhatja egyesületünk működését, nagyon rosszul mérte fel a helyzetet. Az elutasítás csak még elszántabbá tett bennünket, és megmutatta, hogy a helyi LMBT-közösség érdekeit képviselő szervezetre Miskolcon is nagy szükség van” – tette hozzá az aktivista.