Az első eset, amikor háború közben vizsgálják a poszttraumás stressz zavart
Tekintve az izraeli-palesztin összecsapásokat, sajnos a téma közben még aktuálisabb lett.
Tekintve az izraeli-palesztin összecsapásokat, sajnos a téma közben még aktuálisabb lett.
Életünk első pillanatától fogva társak között élünk, tapasztalunk, szerzünk élményeket, és tanuljuk, alakítjuk érzéseinket. A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban szakértő szerzőinkkel annak eredtünk a nyomába, hogy miként lehetnek a kapcsolataink a lehető legjobbak. Mikor engedjük el őket, és mikor álljunk ki értük, vállalva a sebezhetőségünket.
Bár azt hihettük, hogy a világjárvány megtanított jelen lenni, és időt kaptunk a befelé fordulásra és erőforrásaink felfedezésére, a rohanó hétköznapok hamar visszatértek, sőt, egyre több esemény okozhat stresszt az életünkben. Idén karácsonykor kiadónk pszichológiai újdonságai segítenek békésen szemlélődni és megtalálni helyünket a forgatagban.
A magabiztosság egyik kerékkötője, ha hiszünk az azt övező előítéleteknek.
Ön melyiket választaná? Kitart egy fontos döntés mellett akkor is, ha azt a családja nem támogatja, vagy inkább mások elvárásainak felel meg, és átalakítja belső, érzelmi világát, lemondva így a döntéséről? Bár szeretnénk azt hinni, hogy az első csoportba tartozunk, az emberek többsége a másodikat választja. Miért van ez így?
Persze nem erőltetett udvariaskodásról van szó.
Olyan korban, ahol egyre extrémebbé válik az individualizmus, és ennek kapcsán a látszólagos szabadság mellett a kiszakítottság megélése, újra és újra felmerül a kérdés, mit is veszíthetünk azáltal, ha szinte teljes egészében saját szubjektív élményvilágunkba záródunk, ha figyelmünk fókusza szinte kizárólag saját magunkra vetül.
Ez is egy függőség, amivel érdemes foglalkoznia.
Miért akartam, akarok gyereket? Van, aki úgy felelne, mindig is tudta, hogy lesz gyereke. Mások talán furcsának találják a kérdést, és sosem gondolkodtak el rajta. Hiszen az elvárt és jellemző viselkedésekre ritkán kell magyarázatot adnunk. Pedig a szülők és a gyerek szempontjából is fontos, hogy valójában kiről is szól a vállalás.
A trauma feldolgozásnak első lépése az önmagunk felé való radikális őszinteség, és annak beismerése, hogy valami történt velünk: ám amennyire könnyen hangzik, olyan nehéz ez a folyamat – derült ki a HVG Extra Pszichológia Szalon könyvbemutató estjén, ahol a szerző, Szirtes Lili szakpszichológus vendége Szilágyi Liliána egykori úszó, traumatúlélő volt.
Ön mennyire tud új célokat kijelölni, ha a mostaninak nem látszik értelme?
Amíg a mozaikcsalád biztonságot nyújtó egésszé alakul, érdemes néhány nehézséggel járó fordulópontot szem előtt tartani. Ezek közül kiemelkednek a párkapcsolat történései.
Ha a fák között járunk, az alábbi erdőfürdő-gyakorlatok megnyugtatnak és kiszélesítik a perspektívánkat.
Talán sokan hallottak már olyan párokról, akik hosszú idő után eltávolodtak egymástól: egyikük (általában az asszony) spirituális, netán ezoterikus útkeresésbe kezd, ám partnere nem tudja követni, és ez feszültséget szül. Hogyan érthetik meg egymást, hogy ne omoljon össze az évtizedek alatt együtt felépített váruk?
Manapság divatos lett bármilyen problémára, fájdalomra azt mondani, hogy el kell engedni. Engedjük el a múltat, ne őrlődjünk rajta, hiszen ami volt, elmúlt, azon változtatni már úgysem lehet. Ebben persze van igazság, de a valódi kérdés nem az, hogy mi elengedjük-e a múltat, hanem hogy a múltunk elenged-e minket.
Szükségleteink piramisának csúcsán az önkiteljesítés, önkifejezés, önmagvalósítás áll. Korunk egyik legnagyobb adománya, hogy manapság mind több időnk jut erre. Az amerikai filmekben mindez egyszerűnek tűnik, de jó, ha tudjuk, hogy a folyamat tele van buktatókkal – erről szól és ehhez nyújt segítséget a legújabb HVG Extra Pszichológia magazin.
Manapság az önismeret is önmegvalósításunk tárgya lehet, hiszen szinte kultusszá vált a tudatosság, önmagunk feltérképezése. Mindez azonban a visszájára is fordulhat, mert a látszat ellenére eltávolíthat saját magunktól.
A traumatikus tapasztalatokra jellemző, hogy töredékesen tárolódnak el az idegrendszerben. Az egyik legnépszerűbb traumaterápiás módszer segítségével a gyötrő mozaikszerű pillanatok egységes, elmesélhető és feldolgozható emlékekké válhatnak.
Miért nem merünk fizetésemelést kérni a főnökünktől, hogyan szövi át nemzedékeken keresztül egy család életét a szégyen, és miért nem boldogságnak nevezik a pszichológusok a boldogságot? Ezekre a kérdésekre is választ kapott, aki részt vett a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjén, amelyen L. Stipkovits Erika invitálta önismereti utazásra közönségét.
Vannak szülők, akik lazán és szabadon állnak a gyerekeik önmegvalósítási törekvéseihez, engedik őket kibontakozni, és támogatják is a megszokottól eltérő választásokat, akár hivatásról, akár hobbiról legyen szó. Mások komoly elvárásokat támasztanak, konkrét szabályok mentén terelgetik a gyerekeiket, és kevés teret engednek a családi hagyományon kívül eső választásoknak.