Mindnyájan ismerünk olyan zárkózottan, izoláltan élő embereket, akiknek úgy tűnik, sokkal jobb egyedül, ráadásul párkapcsolat nélkül. Mi lehet annak a hátterében, hogy így élnek? Vajon jól érzik magukat a bőrükben? Kell-e nekik segítenünk?
A helyzet szerencsére nem ennyire vészes, de főképp a fejlett országokban már majdnem tudományos neve is van a jelenségnek: grey divorce revolution, azaz válási forradalom ősz fejjel.
Az egypetéjű ikrek rejtélyes kötődése mindig is érdekelte az embereket. A születésük után különválasztott testvérek szomorú történetéből a kutatók is sok mindent megtudhattak az öröklődés és a környezet hatásairól.
Eltérés mutatkozik a szektorok között, hogy hol mennyien érzik magukat feleslegesnek.
Karizmatikus emberek állhatnak egy Nobel-díjas tudós mögött éppen úgy, mint azok mögött, akik ráébredtek, hogy az életben lehetséges megtalálni az egyensúlyt.
A barátságok lelki egészségünk megőrzése szempontjából is jelentősek. Sokan mégis elhanyagolják őket, pláne ha saját családjuk születik.
És ahol az a másik ember tart önmagával, addig képes eljutni a velünk meglévő kapcsolatában is.
Az állattartás költségekkel, feladatokkal és kötöttségekkel jár, mégis egyre többen tartanak kutyát, macskát, hörcsögöt, nyuszit, halat vagy éppen papagájt. Nem véletlen, hiszen számos kutatás bizonyította, hogy a társállatok pozitív hatással vannak ránk. Nézzük, hogyan.
A régi szerelem emléke jót is tehet az új kapcsolatnak.
Napjainkban a magányos kielégülés eszközévé váltak a felnőttfilmek.
Sokan alapból is, mások veszteségek után igyekeznek elkerülni a bensőséges kapcsolatokat. Hogyan lehet nyitni az intimitásra?
Figyeljünk oda a csecsemőkre és a kisgyermekekre, nem csak a sajátunkra.
Bár a magyarok erősen családcentrikusak, a többgenerációs háztartások népszerűségi indexe meglehetősen alacsony. Nem véletlen, mert az együttélés e formája az előnyei mellett súlyos konfliktusok színtere is lehet. Hogyan csináljuk jól?
Az új jelenség - legalábbis elméletben - egyre szerteágazóbban bukkan fel a társadalomban.
Az utóbbi évtizedekben a pozitív pszichológiai kutatások felhívták a figyelmet a megbocsátás fizikai és mentális lelki egészségre gyakorolt pozitív hatásaira. Ezek szerint a megbocsátási hajlandóság hozzájárulhat az általános jólléthez, csökkentheti a depresszió szintjét, és segítheti a megküzdést a nehézségekkel.
Lehet, hogy hasonló a munkájuk, lehet, hogy egymás mellett is végzik, mégsem együtt dolgoznak – vallják az írók, akik 35 éve alkotnak egy párt. Erről a különleges és sokrétegű kapcsolatról kérdeztük őket.
Az ünnepi időszak sok családban szeretet és békesség helyett a konfliktusok kipattanásának színtere, de a családjuk által (egykor) bántalmazottak különösen nehéz helyzetben vannak. Mit tehetnek önmagukért, és hogyan lehet segíteni? Kérdéseinkre Szirtes Lili tanácsadó szakpszichológus, A bántalmazó árnyékában című, nemrég megjelent könyv szerzője válaszolt.
Mindnyájunknak szüksége van mély kapcsolódásokra, ám e vágyunk, netán éhségünk miatt könnyen kiszolgáltatottakká és sebezhetőkké válhatunk.
