Mindig megrázzák a depressziós állapotban elkövetett öngyilkosságok (aznap épp kettőről is értesült), mert meggyőződése, hogy van élet bipoláris zavarral is, nem kell tragédiába torkollnia ennek a betegségnek – kezdte előadását a Budapest Music Center nagytermében szép számmal összegyűlt közönsége előtt Dr. Belső Nóra október 11-én.

Mint elmondta, azért választotta ezt a szakmát, mert az 1990-es évek elején már látszott, hogy az agykutatás képes megmutatni a rendellenes pszichés állapotok biológiai hátterét. A régebben mániás depresszióként emlegetett bipoláris zavar esetében például azt, hogy miként változik meg az agysejtek közit ingerületátvivő anyagok, az úgynevezett neurotranszmitterek egészséges aránya.

Érthetetlennek tűnő hangulatváltozások

A betegség ugyan világszerte „csupán” a lakosság egy százalékát érinti, ám sokkal nagyobb körben is érezteti hatását, hiszen az ezzel sújtottak környezetének (családtagjainak, munkatársainak) sem könnyű megélni az illető érthetetlennek tűnő hangulatváltozásait. Ráadásul nem könnyű a bipoláris zavar diagnosztizálása sem.

Ne térjünk napirendre felette

Asszonyi Eszter

Jóllehet az első tünetek (szakszóval: epizódok) jellemzően 14-17 éves korban szoktak megmutatkozni, ám ezeket legtöbbször a kamaszkor hullámzó szélsőségeire „fogja” a környezet, és napirendre térnek felette. Ezért sokszor akár további 10-15 évbe is beletelhet, mire felállítják a valós diagnózist. Ez idő alatt pedig zajlik az élet, zajlik a betegség is – és okozhat mindenféle gondokat, az enyhébb-súlyosabb tanulási zavaroktól a kapcsolati problémákig.

Robban a bomba

„A bomba aztán 30-35 éves korban robbanhat”, amikor a legtöbbek esetében „felfedezik” a bipoláris zavart. Amit amúgy nem is olyan könnyű kimondani orvosként, egyrészt a tünetek sokfélesége miatt, másrészt azért sem, mert ez a diagnózis – legalábbis ma Magyarországon – egyfajta megbélyegzettséget is jelent – emelte ki Dr. Belső Nóra.

Megbélyegzettséget jelenthet

Asszonyi Eszter

Nem véletlen, hogy nagy energiákat fordít az orvostudomány arra, hogy minél hamarabb fel lehessen ismerni ezt a pszichés betegséget. A gyermekpszichiátria is folyamatosan kutatja azokat a tüneteket vagy rizikófaktorokat, amelyek egy később kialakuló bipoláris zavarra utalhatnak. Ilyen lehet például, ha valakinek a családjában mindkét ágon jelen volt a hangulatváltozós betegség.

A hullámvasút tetején

A diagnózis felállítását egyébként sok más tényező is nehezíti. Ahogy nemrég megjelent könyvében is olvasható, a hullámvasút felső szakaszain, az úgynevezett (hipo)mániás fázisban például semmiféle betegségtudata sincs az érintetteknek. „Még soha nem jött hozzám senki azzal, hogy: Doktornő, segítsen rajtam, mert olyan jól vagyok!” – érzékeltette a szakember. Ilyenkor ugyanis felfokozott, energetizált állapotba kerülnek a betegek. Felfokozott lesz az önértékelésük, „be nem áll a szájuk”, lecsökken az alvásigényük, ugyanakkor rengeteg (kreatív) ötletük támad, csomó mindent bevállalnak, elképesztően megnő a munkabírásuk. Nem csoda, hogy ezt a fázist „nagyon szokták szeretni a betegek”.

Energetizált állapot

Asszonyi Eszter

Az sem könnyíti meg a szakemberek dolgát, hogy sok „társbetegség” elviheti a fókuszt más problémák felé. A szorongásukat ugyanis sokan oldják különféle szerekkel (az idősebbek alkohollal, a fiatalabbak „bármivel, amihez hozzájutnak”), és az ezek használata nyomán kialakuló addiktológiai gondok elterelhetik a figyelmet a valódi okokról – emlékeztetett a pszichiáter.

De akkor sem feltétlenül gondolnak bipoláris zavarra az orvosok, ha kóros szerencsejáték-szenvedéllyel, vagy – a mániás depresszióval esetleg együtt járó – egyéb személyiségzavarokkal keresik fel őket. Más kérdés – tette hozzá a pszichiáter –, hogy egy súlyos szenvedélybetegség fázisában már aligha az a legsürgetőbb feladat, hogy megpróbálják kezelni az „eredeti” bipoláris zavart.

Előnyt a hátrányból

Nem maradt megválaszolatlan az est címében és hallgatóság részéről többféleképpen is feltett alapkérdés sem, vagyis, hogy lehet-e, és ha igen, miként teljes életet élni bipoláris zavarral. A szakember szerint erre leginkább a betegség enyhébb, úgynevezett II-es típusában szenvedőknek lehet esélye.

Hasznosítani az érzékenységet

Asszonyi Eszter

Kulcsfeltétele, hogy fel- és elismerjék a saját állapotukat, és ha nem is büszkén, de vállalják azt. Másrészt tudniuk kell elfogadni a segítséget is: a legjobb, ha választanak egy jó terapeutát, illetve érdemes a környezetüket is bevonni a kezelési folyamatba, hiszen nekik is világosan kell látniuk a problémát, hogy baj esetén minél hamarabb tudjanak segíteni. Olykor a családterápiás kezelés sem árt.

Ha pedig már sikerült stabilizálni a körülményeket, és a beteg elfogadta önmagát, akkor intelligensen előnyt is kovácsolhat a hátrányából. Sokféle szakma van ugyanis, amelyekben nagyon jól lehet hasznosítani a bipoláris zavarral járó fogékonyságot, érzékenységet, vagy a mániás szakaszokban feltörő kreativitást.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, mely valódi vágyainkkal, legbensőbb motivációinkkal foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, páros belépőt nyerhet a budapesti Frida Kahlo-kiállításra. Aktuális számunkat meg is rendelheti.