HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia
Tetszett a cikk?

A nemi szocializáció során elsajátított minták felülírhatóak – foglalta össze Szextörténetek című új könyvének legfőbb tanulságát Singer Magdolna a HVG Pszichológia Extra legutóbbi kerekasztal-beszélgetésén. Az est vendégei egyebek mellett arról is szót ejtettek, hogyan kell(ene) beszélgetni a szexualitásról, és ha ilyen jó a szex, miért tűnik el olyan hamar a házasságokból.

Ahhoz, hogy egy pár felemelő csúcsélményként, flow-ként élje meg a szexualitást, be kell fektetni a kapcsolatba. Ez azt jelenti, hogy az igazán jó előjáték nem csupán simogatásokból, csókolózásból áll, hanem mély beszélgetésekből, közös film- vagy színházélményből, baráti találkozóból, de végső soron bármiből, ami érzelmileg felemeli, szellemileg felfokozott állapotba hozza a párt – és akkor a testi egyesülés mindennek a megkoronázása lesz.

Érzelmileg felemel
Asszonyi Eszter

De ez olyan pluszenergiákat igényel, amire egy évtizedes kapcsolatban – a napi rutin, a hétköznapok fáradtsága mellett – sokszor már nincs kapacitás. Ezzel magyarázta Singer Magdolna mentálhigiénés szakember a Szextörténetek című új kötete kapcsán rendezett kerekasztal-beszélgetésen, hogy a hosszabb párkapcsolatokból miért tűnik el sokszor igen hamar az egyébként oly sok örömet jelentő szex.

Nem cuki kis állat

A szexről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy egy cuki kis állat, hogy mindig egyformán tökéletes, holott inkább olyan, mint egy tükör – hívta fel ennek kapcsán a Budapest Music Center nagytermét teljesen megtöltő közönség figyelmét az est másik vendége, Mester Dóra Djamila szexedukátor. Hiába magasak ugyanis az elvárásaink a szexszel kapcsolatban, a hétköznapok során az együttlétek sokszor a saját vagy a partnerünk pillanatnyi lelkiállapotát tükrözik vissza, és van, hogy korántsem okoz tankönyvszerű élvezetet, vagy csak egy-egy gyengéd gesztus, ölelés lesz belőle, illetve ennyire van energiánk.

Megélt közelség
Asszonyi Eszter

De hozzátette, hogy egy tartós kapcsolatban a megélt közelség is valamiféle csapdává válhat. Merthogy – bár a szerelmesek erre vágynak mindennél jobban – a másik minél jobb megismerése során elillan az erotikus feszültség, amihez pont a távolság kell, az ismeretlenség, a kíváncsiság a másik felé.

Ilyenkor válhat testvérszerűvé egy pár kapcsolata, vagy – ha alá-fölérendeltségi viszonyban vannak, akkor – kialakulhat a „mama-státusz”, illetve a többé-kevésbé szigorú „apa-szerep” – tette hozzá a beszélgetés harmadik vendége, Kriston Andrea, a Kriston Intim Torna kifejlesztője. Ez pedig már korántsem segíti a szenvedélyes együttléteket, hiszen immár inkább csak valamiféle projektekre szerződnek.

Tisztázni a szabályokat
Asszonyi Eszter

„Nem kell persze folyton szexelni sem” – vetette ellen Mester Dóra Djamila, a lényeg, hogy egy pár tisztázza a szabályokat, és ne ragaszkodjon hamis elvárásokhoz, ne akarjon fenntartani egyfajta „ideális eszményt” a külvilág felé. Sokkal jobban érezhetik magukat, ha önmaguk és mások számára is világossá teszik, éppen milyen fázisban tart a kapcsolatuk.

Szenvedélyes klisék

Való igaz, a látszat fenntartása rengeteg problémát generál – ismerte el Kriston Andrea is. Az is a szexszel kapcsolatos tabu megjelenése, hogy ahelyett, hogy nyíltan lehetne beszélni a nehézségekről (az elégtelen szexuális életről, a nehezen megfogant babákról, a vetélésekről, a kínos próbálkozásokról), igyekszünk megfelelni. „Mindenkinek jó a szex, mindenki szexuális életet él folyamatosan, mindenkinek van orgazmusa, a nő szétsikítja az ágyat közben, és könnyen megfogannak a nők, nagyon szép az a kilenc hónap…” – sorolta a tükrözni vágyott kliséket.

Terápiás lehetőség
Asszonyi Eszter

A problémákról emiatt sajnos nem beszélnek az emberek, ezért „a szex az egyik legnagyobb stresszforrás, miközben örömforrás is lehetne”. Vagy éppen – mint kifejtette Kriston Andrea – „az egyik legerősebb terápiás lehetőség” is, amit egy pár csinálhat. De akkor vajon miért nem beszélnek nyíltabban a szexualitásról – merült fel a kérdés. Például azért, mert – ahogy a kötet interjúiban is állandóan felmerült – a szexszel kapcsolatban tele vagyunk szégyennel, bűntudattal, gátlásokkal, amiket gyerekkor óta nyom a környezet, a szülői ház – említette Singer Magdolna.

De szerencsére az is kiderült, hogy ez egy fejlődéstörténet, és „a nemi szocializáció során elsajátított minták nem véglegesek”, hanem felülírhatóak, alakíthatóak. Ezért, bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csak mi bénázunk, csak mi vagyunk kicsit szerencsétlenek e téren, és mindenki más nagyon jól produkál, egy idő után az emberek többnyire ráébrednek, hogy ebben lehet fejlődni, és mások sem feltétlenül ügyesebbek. Mint Mester Dóra Djamila hozzátette: „életünk utolsó pillanatáig lehet bénázni”, sőt, kell is, hiszen a szex attól az, ami, hogy tele van félelemmel, izgalommal, felfedezéssel. „Akkor van szex, ha nem tudom, mi fog történni.”

Generációról generációra

Ami pedig az erről a témáról való beszélgetést illeti, a szexedukátor azt is hozzátette, hogy bizony sokan élik meg, hogy nincsenek biztonságban e téren a családban, túl nagy tétje lenne annak, ha a szexualitásról kezdenének beszélni, még felnőtt korban sem merik ennyire nyíltan kitenni az érzéseiket mások elé. Holott nagyon fontos lenne erről őszinte párbeszédet folytatni – ahogyan azt több hozzászóló is jelezte.

Sürgető diskurzus
Asszonyi Eszter

Mindenesetre sokan tapasztalják, hogy idegenek előtt mennyivel könnyebb megnyílni egy ilyen témában, és ebben sokat segíthet az internet jelentette anonimitás is. Ha ugyanis ezek a beszélgetések elkezdődhetnek netes fórumokon, csoportokban, a megnyílást követően folytatódhatnak az igazi kapcsolatokban is. Akár a partnerrel, akár a szülővel, akár a gyerekkel.

Utóbbiakkal azért is lenne sürgető ez a nyílt diskurzus, mert miután általában sem a szüleikkel, sem a tanáraikkal nem beszélnek ilyenekről, riasztóan sekélyes forrásokból szerzik a témával kapcsolatos ismereteiket (jellemzően pornófilmekből, kortársak elbeszéléseiből). Emiatt sokszor nem is hallanak a szexualitás és az erotika sokszínű árnyalatairól, megjelenési formáiról, ezt pedig utóbb a kapcsolataik sínylik meg, így aztán – fogalmazott Singer Magdolna – „generációkon keresztül görgetjük tovább, amit a szüleinktől kaptunk”.

A Szextörténetek című könyvről itt talál infókat.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, mely valódi vágyainkkal, legbensőbb motivációinkkal foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk a Pszichológia Plusz párkapcsolati különszámmal. Aktuális számunkat meg is rendelheti.

 


HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!