A szexterápia avagy szexuálterápia a pszichoterápia fókuszált, rövid változata, avagy olyan megközelítési mód, ahol a szexuális problémák kerülnek előtérbe. De mit is nevezünk szexnek? Legegyszerűbben talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy bármi, ami összefügg a nemiséggel, intimitással, azzal, amitől valaki férfi vagy nő. Valamint az előbbi okokból két avagy több ember között kialakuló kapcsolat. Ezeknek a fizikai, testi, lelki, pszichológiai, esetenként szellemi oldala nevezhető szexualitásnak, és nem csupán maga a nemi aktus.

A „terápia” a kóros folyamatok kezelése, ha azok a páciens mindennapi életében gondot okoznak. Nagyon fontos, hogy nem a terapeuta, hanem a páciens szerint kell jónak illetve elfogadhatónak lennie a végeredménynek. A szexológus a belülről jövő igényekkel, a saját magunkkal szemben támasztott követelményekkel segít megbirkózni. Feladata nem a probléma megoldása a páciens helyett, hanem hogy szaktudásával támogassa a pácienst egészségesebb önkép kialakításában, személyiségének fejlődésében, az önmegismerésben. Csak éppen kihegyezve a szexuális problémára.

Kik is foglalkoznak szexterápiával? Orvosok: nőgyógyászok és urológus szakemberek kerülnek előbb-utóbb olyan helyzetbe, amikor az orvosi tanulmányok, a szike és a gyógyszer már nem segíthet. Ugyanígy vannak olyan pszichológusok, mentálhigiénés és lelki segítők, pedagógusok, akik elérkeznek a szexuális problémákhoz, és hivatalos tanulmányaik alapján nem igazán tudnak mit kezdeni velük. A határon találhatók azok, akikből szexológus, szexterapeuta, szexológiai tanácsadó válik. Természetesen rajtuk kívül nem hivatalosan, sőt talán maguknak sem beismerve, akadnak még, akik szexterápiát végeznek, viszont eme legősibb mesterség képviselőit mégse nevezhetjük terapeutáknak, hiszen a népi gyógyítást folytatókat sem tartjuk orvosoknak.

Amit eddig nem mertél megkérdezni

A terápia egyeztetése során számtalanszor kiderül, hogy nem a páciens, hanem a párja, rosszabb esetben a szülei vették fel velünk a kapcsolatot. A mi szakmánkban mindig az áll azonban a középpontban, akinek problémája van, a másik helyett nem lehet kezelésre járni. Ahhoz, hogy kiderüljön, mi valójában az elsődleges ok, ami miatt a másodlagos, de sokkal sürgetőbb zavarral felkerestek minket, szükséges néhány alkalom. Ez alatt az idő alatt kell kialakulnia a bizalomnak és az összhangnak, ami a terápia folyamán a segítségünkre lesz.

Az első megkeresés alkalmával a legtöbb páciens az aktuális helyzet felvázolása után azonnali megoldást vár. Sajnos ez nem így működik, hiszen pár perc alatt lehetetlen megismerni a probléma körülményeit, gyökereit, így konkrét válasz sem adható arra a kérdésre, mit kellene tenni a megoldásért. Van egy mondás, amely szerint ugyanannyi idő megoldani valamit, mint elrontani, és szakemberrel sem szokott gyorsabban menni, mint ennek az időnek a tizede. Tehát hónapokról, ha nem évekről beszélünk egy-egy komolyabb esetben. Természetesen, ha a páciens szorgalmas, követi a tennivalókat, érdekelt a megoldásban, és jó irányba kezdeményez önmaga is, ritkábbá válhatnak a találkozások a szexológussal.

A szexterápia tulajdonképpen beszélgetéssorozat, ahol a szexológus megismeri a páciens problémáját, helyzetét, bizalmas viszony alakul ki köztük, és a szakember a tapasztalata, a tanulmányai alapján elvezeti az „ügyfelet” a harmonikusabb, boldogabb szexuális élet felé. A kezelés során a páciens ideális esetben eljut önismeretének és pszichoszexuális fejlődésének magasabb fokára. Nemcsak testileg kell felnőnünk, hanem szellemileg, lelkileg is. Az egészséges szexuális élet ugyanis az önbizalmon, a megfelelő önértékelésen, valamint a jól működő kommunikáción alapul.

 

Néhány alapvető probléma és a megoldásukhoz vezető út

A nemi szervek jó működése ellenére a szexuális vágy csökken, az orgazmus nem következik be. Ilyenkor magyarázat lehet az, hogy miként az ételek iránti vágy is csökken, ha jóllakott az ember – a szexualitással (leginkább magával az aktussal) is ez lehet a helyzet. Nem árthat ilyenkor némi önmegtartóztatás. Verseny-, és küzdőszellemben nevelődünk és élünk, ha nem megy, újra próbáljuk, azt remélve, hogy a következő jobb lesz, más lesz! Pedig ugyanolyan körülmények mellett és hozzáállással ugyanaz az eredmény is.

Az sem igaz minden esetben hogy „ha a pár szereti egymást, akkor a szex természetesen lezajlik”. Ugyanis csak a szerelem vak, a szex nem! Az alapfunkciók minden élőlénynél biológiailag programozottak. Ez a biológiai szex a reprodukciót szolgálja. A külsőség – esztétikum – funkció a „látni és látszani” elv szerint befolyásol bennünket. De mi is az, ami megkülönböztet minket az állatoktól? Az intimitás. Ez az, amit a gyerekkortól tanulunk és egyéni ízlést tükröz.

Az intimitásban mutatkozhat meg az egyén kreativitása; az önmegvalósítás legnagyszerűbb eszköze, a személyiség kinyilatkoztatásának lehetősége. Az intimitásban lehet igazán megismerni a másikat, nem biológiailag tökéletesen kivitelezett aktus során. Ha szüneteltetjük a közösülést, csak a pettinget engedélyezzük bizonyos ideig, az a pár figyelmét az intimitásra fordíthatja. Sokunknak ez nehéz feladat. Az intimitás a kölcsönösséget foglalja magában, egymás legmélyebb titkainak megismerését, csak egymás számára használt szavak kitalálását, olyan „játékokat”, amikről nem tudhat más, csak a pár (ezek a hálószobatitkok).

Kirakati tünetek

A hozzánk fordulókat gyakran meglepi, hogy a menopauza vagy a férfiklimax ideje alatt (45 éves kor körül) vagy nagyobb változás (válás, haláleset, munkahely elvesztése, nyugdíj) miatt kerül elő egy akár a gyerekkorból is származható ok. A kirakati tünetek esetenként gyorsan megoldhatók, a páciensek többségénél mégis érdemes a probléma mélyére ásni, önismeretüket, befelé figyelésüket erősíteni az esetleges új tünet elkerülése céljából. Jobb esetben a trauma, az ok is feldolgozható.

A hagyományos, Sigmund Freudtól eredeztethető analitikus terápia mellett más módszerek alkalmazása is szükségessé vált a szexuális panaszok kezelésében, hiszen a gyorsabb, sikeresebb munkához új és több eszköz kell. A „ki miben hisz, abban üdvözül” gondolat alapján a modern pszichológiai módszerek széles tárházát alkalmazzuk a páciensek gyors gyógyulása érdekében (többek között hipnózis, agykontroll, irányított meditáció). Ahogy Carl Gustav Jung, a neves svájci szichiáter-pszichológus mondta: bármit alkalmazhatunk, ami „segíteni tud nekem abban, hogy segíteni tudjak az embereknek abban, hogy segítsenek saját magukon.”

Tóth Kristóf István szexológus