„Majd megtudod, mi az a fájdalom, ha gyereket szülsz”– milyen problémákat jelezhet a kínzó menstruációs görcs?
A szakértő szerint a megoldás nem egyszerű, de mindenképp létezik, és nem csak a szülés vagy az idő múlása hozhat enyhülést.
A kamaszkori kockázatvállalásnak és a rázós élmények keresésének lehet nagyon pozitív mellékhatása is. Méghozzá az, hogy ezeknek az úgymond deviáns viselkedési formáknak a következtében növekszik a fiatalok szociális érzékenysége. Erre a meglepő következtetésre holland pszichológusok jutottak, akik nemrégiben a Child Development szakfolyóiratban publikálták eredményeiket.
A zűrös ivászatokat és egyéb viselkedéseket vizsgáló kutatók úgy találták, hogy ezek következtében az érintettek érzékenyebbek lesznek mások érzéseire, jóllétére, jogaira, ráadásul mindezeket a változásokat kapcsolatba tudták hozni agyi területek működésével is.
Mivel a tinédzserekről gyakran sztereotip, sommás véleménye van a felnőtteknek, ezért azt próbáltuk kideríteni, mi az, ami támogatja ebben az életszakaszban a lázadó, illetve a segítőkész viselkedést – magyarázta Neeltje E. Blankenstein, a Leideni Egyetem munkatársa. 210 fiatalt vontak be a vizsgálatba, akik 8 és 25 év közöttiek voltak, és négy éven át követték nyomon az életüket.
A rendszeres felmérések során a kutatók azt firtatták kérdőívek segítségével, hogy a résztvevők milyen gyakran keresik a szórakoztató, örömteli élményeket, illetve milyenek a társas készségeik (mennyire empatikusak, mennyire figyelnek mások gondolataira, hogyan foglalnak állást társaik vitáiban stb.). Miközben a fiatalok válaszoltak a kérdésekre, a holland tudósok mágneses rezonancia készülékkel azon agyterületeiket figyelték, amelyek kulcsszerepet játszanak a kockázatvállalásban, illetve a társas viselkedés szabályozásában.
Meglepő módon arra jutottak, hogy minél inkább lázadó és örömkereső egy kamasz, később annál érzékenyebb és nyitottabb lesz a körülötte élőkre. Sőt, mint a válaszokból kiderült, a tinédzserek – kívülről érthetetlen – kockázatvállalása már ebben az életkorban is olykor éppen mások érdekében történik.
A kutatók maguk is elismerik, hogy a kérdőíves vizsgálat eredményeit érdemes némi fenntartással fogadni, hiszen a laboratóriumi körülmények sok esetben nem hasonlíthatók össze a való életben követett magatartásmintákkal. Ráadásul a válaszokat torzíthatják azok a vélt vagy valós társadalmi elvárások, amelyeknek a fiatalok (is) meg akarnak többé-kevésbé felelni. Ugyanakkor az mindenképpen leszűrhető belőle – hangsúlyozza a kutatást vezető pszichológus professzor, Eva H. Telzer –, hogy a deviáns(nak tűnő) viselkedés hosszabb távon pozitív célokat is szolgálhat.
További kamaszkort érintő cikkeket olvashat a legújabb HVG Extra Pszichológia gyereknevelési különszámban. Keresse az újságosoknál vagy rendelje meg!
Ha most fizet elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, 20% kedvezményt kap vagy választhatja azt is, hogy ajándékba kapja a Pszichológia dióhéjban című könyvet.
