Eltérés mutatkozik a szektorok között, hogy hol mennyien érzik magukat feleslegesnek.
A „bullshit job” – ami magyarra kamu munkaként fordítható – azóta közhely, mióta David Graeber amerikai antropológus 2018-ban bevezette a blikkfangos fogalmat azokra az állásokra, amelyekben az emberek feleslegesnek érzik a munkájukat.
Ő úgy vélte, bizonyos munkakörök eleve, mondhatni objektíve haszontalanok – szerinte az állások több mint fele.
Simon Walo szociológus, a Zürichi Egyetem munkatársa most azzal próbálkozott, hogy számszerűsítse Graeber általános megállapítását.
Az a következtetése, hogy a helyzet bonyolultabb: nemcsak maga a munkakör keltheti ezt a rossz érzést a dolgozókban, hanem az is, ha a munkakörülményeik lehangolóak.
Walo egy 2015-ös amerikai felmérés adatait használta fel.
Igaz, csak 21 szakma 1811 művelőjéről van szó, de szerinte így is ez az első lehetőség az elmélet konkretizálására.
A svájci szociológus megerősíti, hogy a feleslegesség érzése gyakoribb (az átlag mintegy kétszerese) a pénzügyi és a kereskedelmi szektorban.
Alátámasztva látja Graebernek azt a megállapítását is, hogy a magánszektorban többen érzik magukat fölöslegesnek, mint a közszolgálati vagy nonprofit munkahelyeken.
Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál vagy rendelje meg!
Miért köszönheti a házát Amy Heckerling John Travoltának és Bruce Willisnek? Mit tapasztalt női rendezőként Hollywoodban? Hogyan fedezte fel Sean Pennt és Alicia Silverstone-t? És miért volt fontos, hogy Phoebe Cates ledobja a bikinifelsőjét? A Nicsak, ki beszél! és a Spinédzserek író-rendezőjével beszélgettünk.
