Eltérés mutatkozik a szektorok között, hogy hol mennyien érzik magukat feleslegesnek.
A „bullshit job” – ami magyarra kamu munkaként fordítható – azóta közhely, mióta David Graeber amerikai antropológus 2018-ban bevezette a blikkfangos fogalmat azokra az állásokra, amelyekben az emberek feleslegesnek érzik a munkájukat.
Ő úgy vélte, bizonyos munkakörök eleve, mondhatni objektíve haszontalanok – szerinte az állások több mint fele.
Simon Walo szociológus, a Zürichi Egyetem munkatársa most azzal próbálkozott, hogy számszerűsítse Graeber általános megállapítását.
Az a következtetése, hogy a helyzet bonyolultabb: nemcsak maga a munkakör keltheti ezt a rossz érzést a dolgozókban, hanem az is, ha a munkakörülményeik lehangolóak.
Walo egy 2015-ös amerikai felmérés adatait használta fel.
Igaz, csak 21 szakma 1811 művelőjéről van szó, de szerinte így is ez az első lehetőség az elmélet konkretizálására.
A svájci szociológus megerősíti, hogy a feleslegesség érzése gyakoribb (az átlag mintegy kétszerese) a pénzügyi és a kereskedelmi szektorban.
Alátámasztva látja Graebernek azt a megállapítását is, hogy a magánszektorban többen érzik magukat fölöslegesnek, mint a közszolgálati vagy nonprofit munkahelyeken.
Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál vagy rendelje meg!
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
