Noha maga a kreativitás szó csak a XVII. században jelent meg, az alkotó személyiségének és az alkotófolyamatnak a titkai több ezer éve foglalkoztatják az emberiséget. A XX. század közepére megszületett a pszichológiai kreativitáskutatás két alapvető irányvonala: a kognitív-akadémikus, amely a tehetséggel és a megismerő folyamatok szerepével foglalkozik, és a személyiséglélektani, amely az egyéni különbségeket, a társas és motivációs hatásokat, az életút jelentőségét emeli ki.

Természetesen abban mindkét megközelítés egyetért, hogy a kiemelkedő képességeket és teljesítményt mind öröklött, mind tanult faktorok meghatározzák. Az angolszász szakirodalomban ezért szokták megkülönböztetni a „gifted” és a „talented” fogalmát. A „gifted” az adottságra, a potenciálra vonatkozik, ami veleszületett, a „talented” azonban már magában foglalja azokat a kiemelkedő képességeket is, amelyek tanulás és gyakorlás következményei. Például képzőművészeti tehetség esetén a kézügyesség, a kitartás és az esztétikai intelligencia inkább örökletes, míg az érzékelési fogékonyság, a teremtő képzelet és az esztétikai ítélőképesség inkább a fejlődés következménye. A végeredmény ezek összjátékától, valamint a megfelelő környezeti tényezők hatásaitól függ.

Az egyre-másra születő, kreativitást mérő tesztek ezeket a különbségeket természetesen nem tudták, nem tudják kimutatni. Viszont érdekes betekintést nyújthatnak saját kreativitásunkba, segítik e pozitív tulajdonságunk feltérképezését, így növelik önismeretünket, önbizalmunkat.

Összegyűjtöttünk néhány izgalmasnak ígérkező tesztet, amelyekkel kreatívan el lehet bíbelődni. Ne felejtsük el, hogy a kreativitást mérő tesztek legfőbb jellegzetessége, hogy olyan feladatokat tartalmaznak, melyeknek több helyes megoldása is létezik.

Lássuk őket!

1, Alternatív használat

A lehető legegyszerűbb tesztet a kreativitás kutatásának atyja, J. P. Guilford fejlesztette ki 1967-ben. Az Alternatív használat nevű teszt lényege, hogy pár perc alatt minél több ötletet kell gyűjteni egy egyszerű tárgy használatához. Egy gémkapocs például amellett, hogy összefogja a papírlapokat, lehet fülbevaló és könyvjelző is. Vajon mi jut eszünkbe a tégla, a szék, a bögre kapcsán? Nemcsak a mennyiség számít: minél eredetibb és összetettebb funkciókat párosít valaki a tárgyakhoz, annál magasabb pontszámot kap.

2, Asszociációs játék

Ebben a gyakorlatban három, látszólag össze nem illő szóhoz kell társítani egy negyediket, amely mindháromhoz passzol. Így például a fájás-vadász-káposzta hármas kiegészítő szava a fej, mert mindhárommal értelmes összetételt alkot. Közben eszünkbe juthat, hogy a szürrealisták egy egész művészeti iparágat erre az eljárásra alapozták – és hát, kreativitásnak nem voltak híján!

3, Torrance-tesztek

Az ún. Torrance teszt is az alkotókészséget vizsgálja, melyet Ellis Paul Torrance, a kreativitáskutatás egyik úttörőjeként számon tartott amerikai pszichológus dolgozott ki. A feladat egy-egy fekete-fehér ábra befejezése, azaz a meglévő rajzhoz további, minél többféle figura hozzáköltése. Szintén Torrance dolgozta ki a „Körök” nevű tesztet, mely során a vizsgált személynek lapra rajzolt körökből kell különböző ábrákat készítenie, majd ezeket elnevezni.

További kreativitást mérő tesztek itt és itt, angolul pedig itt.

Hasonló cikkeket a legfrissebb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat. Keresse az újságosoknál – online megrendelést és előfizetési akciókat pedig itt találhat.