Az ájurvédikus gyógyítás gyógyító módszerei tudományosan igazoltak, ellentmondások nélküli és jól egyeztethető a nyugati orvoslással. Szemléletmódja a holisztikus gyógyító rendszerek közé sorolja, tehát az embert test-lélek-szellem egészeként kezeli.
 
Első kézikönyve az Atharvavéda függeléke. A késő védikus korból, időszámításunk szerinti 1. évezred közepéről származik. Eredetileg metrikus formában jegyezték le, ma ismert változata már prózai részeket is tartalmaz. A mű nyolc fejezete különféle betegségekkel és azok gyógymódjaival foglalkozik és meghatározza az ájurvédikus gyógyítás módszerének nyolc ágát is, amelyek a következők:
- belgyógyászat, általános gyógyászat (kája-csikitszá)
- fül-orr-gégészet-szemészet (sálakja-tantra)
- toxikológia (agad-tantra)
- gyermekgyógyászat, nőgyógyászat-szülészet (bálaroga csikitszá)
-  sebészet (sálya-tantra)
-  mikroorganizmusok okozta betegségek és pszichiátria (bhúta-vidjá)
- szaporodástan (vádzsikarána-tantra)
- megfiatalítás tudománya és gerontológia (raszájana-tantra)

Az ájurvéda alapművének tekintet Nagy Triád (szamhitták) szerzői Csaraka, Szushruta és Vagbhatta. Művük magába foglalja az egészségmegőrzésének az alapelveit (prevenció), a betegségek kezelésének módjait, a gyógyerkészítés módszertanát és az anatómiát. A szamhitták a mai napig az ájurvédikus orvosi képzés alapját képezik. Amennyiben valaki ájurvédikus orvosnak szeretne tanulni akkor 5 és fél évet kell az ájurvédikus orvosi egyetemre járnia. Ha pancsakarma masszőr szeretne lenni akkor a képzés intenzitásától függően 6-12 hónap alatt kaphat képesítést igazoló okiratot tudásáról.
 
Mint azt fentebb már említettük az ájurvéda holisztikus rendszer ezzel is magyarázható, hogy az élőlény fogalma alatt nem csupán az élő testet érti. A védikus rendszer az átmán, a manasz, az indriják és a saríra azaz az „áju”, a négy elv összességének és kölcsönös kapcsolatának tekint minden élőt.
 
Átmán - jelentése lélek, vagyis az isteni szikra, amely a tudat forrása a testben és a tényleges önvalónk. A többi alkotóelem csupán egy anyagi burkot képez a lélek körül
Manasz - az elme, amely a pszichés működések, vagyis a gondolkodás, érzés, akarat végrehajtásának és az emlékek tárolásának színtere.
Indriják - az érzékszervek: a hallás, látás, szaglás, ízlelés, tapintás, valamint a beszéd, járás, munkavégzés, szaporodás és ürítés érzékszervei.
Saríra - a fizikai test, amely öt őselemből áll: föld, víz, tűz, levegő, éter.

Az ájurvéda tanításai szerint mindannyiunk szervezetében három hatóerő működik, ezeket nevezzük dosáknak. Ezek a dosák a váta (szél), pitta (tűz), és kapha (nyirok). A vata a test mozgással kapcsolatos tevékenységeinek kormányzója. A vata felel az idegekben fel s alá futó elektromos aktivitásért, így az idegrendszer és az agy legfontosabb tevékenységeiért, az étel emésztőrendszeren keresztüli áramlásáért és a vér keringésért is. A pitta a hővel, az anyagcserével és az energiatermeléssel kapcsolatos testi tevékenységeket irányítja. Az emésztéshez és az anyagcseréhez sorolható kémiai átalakító folyamatok tartoznak ellenőrzése alá. A kapha a test felépítésével és a folyadékegyensúllyal kapcsolatos testi feladatokat irányítja. A test folyadékegyensúlyáért és durva anyagi szerkezetének - zsírok, szövetek és izmok - felépítésért felel.

A szervezet összes működését ez a három erő irányítja. A dosák minden élő szervezetben más, egyedi arányban vannak jelen. Ez határozza meg a prakritit, vagyis az ájurvédikus testalakatot. A testalkat meghatározása azért elsődleges fontosságú mert az ájurvéda az összes terápiája személyre szabottan és a problémájának (vikruti) megfelelően kezeli a pácienst. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az ájurvédikus gyógyítás feladata elsősorban a szervezetnek a Dósák és az Ama feleslegétől való megtisztításával kezdődik, ezt nevezzük Pancsakarmának. A pancsakarma kizárólag az Ajurvédában létező mélytisztító procedúra, amellyel a szervezetnek lehetősége nyílik sejtszinten megszabadulni a Dósák és toxinok feleslegeitől és kiválasztani azokat.
 
Az ájurvédikus gyógyászat az egészség megőrzéséhez és betegségek gyógyításához kizárólag természetes növényi, állati és ásványi anyagokat használ. Az egészséges, helyes táplálkozás fontos szerepet tölt be a gyógyítás folyamatában és a prevencióban is.

Az ájurvéda szerint a betegségeknek két fő oka van: egyrészt a környezet károsító hatása, másrészt a helytelen táplálkozással bevitt méreganyagok, amelyek felhalmozódnak a szervezetben és megbontják a születéskor kapott  - és az egyénnek legmegfelelőbb - egyensúlyi állapotot. Ennek megfelelően a pancsakarma a méreganyagok eltávolításával kívánja visszaállítani a dósák egyensúlyát, illetve az ájurvédikus gyógyítás az adott betegségeket gyógyhatású anyagokkal, illetve terápiákkal kezeli. Az egészséges egyensúlyát visszanyert szervezeten szokták elvégezni a raszájanát azaz a megfiatalítás tudományát.
 
A modern nyugati orvoslásnál fontosabbnak tekinti a prevenciót. Az ájurvéda szerint az ember kezében tartja az egészséges és boldog élet kulcsát és amennyiben megismeri saját pakritijét és ennek megfelelően táplálkozik, testgyakorlást végez, sőt az életmódját is ehhez igazítja akkor hosszú, boldog és egészséges életet élhet.
 
Jó eredményei és kíméletes mellékhatásoktól mentes módszerei is magyarázzák, hogy népszerűsége az egész világon egyre nő. Az ájurvéda gyógyászat az elmúlt 20 évben meghódította a nyugati országokat, így ma már számos európai országban léteznek szakklinikák, kórházak, ambuláns rendelések. Mivel az ájurvéda óriási hangsúlyt fektet az egészség megőrzésére, így az ájurvédikus masszázs és egyéb kezelések jelentős mértékben jelen vannak a gyógy-spa-wellness szállodák, valamint Day spa-k kínálatában. Az Egyesült Államokban több egészségügyi szakközépiskola oktatási programjába szerepel az ájurvédikus terápiák tanítása, Magyarországon pedig a Magyar Ayurveda Gyógyászati Alapítvány 30 éves programjának célja a módszer bevezetése a hivatalos gyógyászati keretek közé.