A nagy tudományos vizsgálatok gyakran adnak lehetőséget a kutatóknak olyan megfigyelésekre, melyek nem a tanulmány eredeti kérdéseivel foglalkoznak. Az angol nyelvű címének kezdőbetűi alapján CARDIA néven elindított vizsgálatot azért szervezték, hogy tisztázzák: a koszorúérbetegség kockázata hogyan alakul fiatal, egészséges embereken.
   
A munka több amerikai állam területén 1968-ban kezdődött. Többezer, 18-30 éves nőt és férfit kértek fel önkéntes együttműködésre. Részletes kérdőívek útján követték életvitelüket, táplálkozásukat, hangulatuk alakulását, ismételt vizsgálatokkal testsúlyuk és fizikai állapotuk változását.

A szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorainak megfigyelése mellett a kutatóknak lehetősége volt azt is vizsgálni, hogy az esetleges depressziós hangulati változások és a testsúly között észlelhető-e valamilyen összefüggés.
   
A 4643 fő két évtizedes megfigyelése során egyértelműen kitűnt, hogy minél súlyosabb depresszióban szenved valaki, annál nagyobb mértékben és gyorsabban hízik. Az esetleges, már létező súlytöbblet viszont nem eredményeztett gyakoribb depressziót.
   
A depressziósok súlytöbblete elsősorban a hasi terület elhízását jelentette, vagyis a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából veszélyes kövérséget. Mivel a kortizon stresszhormon mind a depresszió, mind a hasi elhízás kialakulásában szerepet játszhat, Belinda Needham, a közlemény egyik szerzője föltételezte, hogy ez a hormonális hatás lehet a változások oka.
   
Hozzátette, hogy a vizsgálat jelentős, hiszen kiderült: a számos rizikóval járó kövérség elleni kezelések sorába mindenképpen érdemes felvenni a depresszió gyógyítását is.