A mindössze 68 ezer lakosú Marshall-szigetek legfontosabb jövedelemforrása a turizmus, ezen belül is leginkább a búvárturizmus. A leglátványosabb tengerlakók, a cápák és a ráják létét azonban élőhelyük elvesztése és a halászat veszélyezteti.

Az óceánokban élő cápák körülbelül harmada szerepel a Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetett fajokat felsoroló vörös könyvében. A védetté nyilvánítással a kormány a lehető legnagyobb lépést tette meg a cápák megóvása érdekében. Bár a szigetország parányi, környező vizei immáron a Föld legnagyobb cápavédelmi övezetét jelentik – fogalmazott Tony deBrum szenátor a BBC hírportálja szerint.

A védett terület nagysága Magyarország területének 20-szorosát is meghaladja. Ezzel a lépéssel 2,7 millióról 4,6 millió négyzetkilométerre nőtt a cápák védelmére kijelölt óceánterület.

A halászati és kereskedelmi tilalom mellett bizonyos halászati eszközök használatát sem engedélyezik a továbbiakban, a véletlenül fogott cápákat pedig élve el kell engedni. Aki megszegi a szabályokat, akár 200 000 angol font (70 millió forint) bírság megfizetésére is kötelezhető.

A Marshall-szigetek kormánya a tervet az egyesült államokbeli Pew Environment Group környezetvédelmi szervezet tanácsadói segítségével dolgozta ki. A szigetország jelen intézkedésével Palaut követte, amely két évvel ezelőtt alapította az akkor legnagyobb cápavédelmi területet.

Az elmúlt hónapban nyolc állam, köztük Mexikó, Honduras és a Maldív-szigetek írt alá egy közös szándéknyilatkozatot a cápák védelmének fokozására világszerte. A kérdés csupán az, hogy a Marshall-szigetek, Palau és más hasonló méretű országok hatóságainak mennyi kapacitása lesz a hatalmas óceánrészek ellenőrzésére.