Az Environmental Science and Technology című szaklapban hétfőn megjelent tanulmány volt az első, amely hosszú, 25-60 éves távlatban vizsgálta meg New Hampshire és Florida között 97 helyen a nagy folyók kémhatásának alakulását. A kutatók a vizsgált 97 helyből 62-nél mutattak ki jelentős lúgosodást.

Paradox módon a folyók egyike sem lett savasabb, az emberi tevékenység, így a szén- és a kőolajszármazékok égetése, valamint a széntartalmú kőzetek oldódását elősegítő bányászat miatt elsavasodó eső a geológusok szerint lúgosodást okoz.

"Mintha savkötő tablettával kezelnék a folyóvizeket" – jellemezte a helyzetet Sujay Kaushal, a Marylandi Egyetem geológusa, a tanulmány vezető szerzője. A tudósok eddig úgy gondolták, a széntartalmú kőzetek vegyi porlasztása csak a kis hegyi patakokat érinti, illetve a savas esők valójában segíthetnek egyensúlyba hozni a vizek pH-értékét.

"Az Egyesült Államok keleti folyói lúgosodásának felfedezése tökéletes meglepetés és a geológia legfontosabb kutatási eredményeinek egyike. Rámutat arra, hogy a víz nagy rendszerei érzékenyebbek annál, mint a gondoltuk" – mondta Kaushal.

"Ha nő a víz lúgossága, bonyolultabb a víztisztítás, elszaporodhatnak az algák, felgyorsulhat a csatornarendszer rozsdásodása. A legaggasztóbb, hogy a fokozódó lúgosság hatására mérgező ammónia keletkezhet, ami károsíthatja az öntözött terményeket és a patakok, folyók halállományát" – magyarázta.

A lúgos folyók egyebek mellett a főváros, Washington, Philadelphia, Baltimore és Atlanta legfőbb ivóvízforrásai – tette hozzá a geológus.