Ezért érzékeljük egyre gyorsabbnak az idő múlását
A kistestű madarak és a rovarok több információhoz jutnak egy másodperc alatt, mint például az elefántok – derült ki az Animal Behaviour című szaklapban megjelent tanulmányból. Az embernél személyenként változhat ez a képesség. Egy gyakorlott kapus például másoknál gyorsabban veszi észre, milyen irányból érkezik a lövés. Ez a hatás játszhat közre akkor is, amikor idősebb korban az ember úgy érzi, felgyorsult az idő.
Nagyobb felbontásban, azaz több képre bontva, lassított felvételhez hasonlóan érzékelik a mozgást a kistestű állatok – állapította meg egy friss kutatás.
Élet és halál múlik ezen a képességükön, így tudnak ugyanis időben elmenekülni a rájuk támadó ragadozók elől. A kistestű madarak és a rovarok több információhoz jutnak egy másodperc alatt, mint például az elefántok – tudósított a BBC hírszolgálata az Animal Behaviour című szaklapban megjelent tanulmányról.
A nagyobb állatoknál éppen az ellenkezőjét fedezték fel. Ezek sokkal lassabban érzékelik a világot és nem is vesznek észre mindent abból, amit az apró teremtmények gyorsan megpillantanak.
Az embernél személyenként változhat ez a képesség. Egy gyakorlott kapus például másoknál gyorsabban veszi észre, milyen irányból érkezik a lövés. "A vizuális információ feldolgozásának a sebessége az ember életkorától is függ. A fiatalok gyorsabban reagálnak, mint az idősebbek, ám ez a képesség az idő előrehaladtával hanyatlásnak indul" – magyarázta Andrew Jackson, a dublini Trinity College munkatársa, a kutatás vezetője.
Úgy gondolja, ez a hatás játszhat közre akkor is, amikor idősebb korban az ember úgy érzi, felgyorsult az idő. Johnson azért kezdte tanulmányozni a jelenséget, mert úgy látta, a kisgyerekek mintha mindig rohanásban lennének.
A kutatásban több mint 30 állatfajt, köztük rágcsálókat, angolnákat, gyíkokat, csirkéket, galambokat, kutyákat, macskákat és tengeri kérges teknősöket vizsgáltak meg. Adatokat gyűjtöttek más kutatócsoportoktól is, amelyek ugyanazzal a módszerrel, a kritikus fúziós frekvencia (critical flicker fusion frequency, CFFF) mérésével dolgoztak. Ez az a legmagasabb frekvencia, amelyen a fényt még villogásként érzékeli a szem, tehát a felvillanások nem olvadnak egybe. Ezzel a módszerrel mérhető meg az a sebesség, amellyel a szem a fényimpulzusokat feldolgozza.
Amikor a kutatási adatokat grafikonon ábrázolták, azt látták, hogy összefüggés áll fenn a testméret és a sebesség között, amellyel a szem változó vizuális információra, ebben az esetben a felvillanó fényre reagálni képes.
A tanulmány a gerincesekre összpontosított, ám felfedezték, hogy egyes légyfajok szeme az emberinél négyszer gyorsabban reagál a fényre. Leglassabban egyes mélytengeri rákok érzékelik a felvillanó jelet.
"Csak most kezdjük megérteni, micsoda részleteket rejt a világ, amelyeket csak egyes állatok vesznek észre. Lenyűgöző, mennyire másképp érzékelik a világot, mint mi" – fűzte hozzá a kutató.
"A tanulmány rávilágít arra, hogy az egészen apró állati elmék milyen csodálatos képességekkel bírnak. A legyek például nem nagy gondolkodók, ám igen gyorsan hoznak jó döntéseket" – vélte Graeme Ruxton, a St. Andrews-i Egyetem munkatársa, a kutatás egy másik résztvevője.
