Ismét felkavarták a Forma-1 mostanában állónak éppen nem nevezhető vizét a gyári csapatok. Kedden a Ferrari jelezte hivatalos közleményben, hogy amennyiben érvényben maradnak az FIA által április végén elfogadott új szabályok, nem áll rajthoz a 2010-es idényben, míg egy nappal később Flavio Briatore, a Renault Forma-1-es csapatfőnöke tett hasonló nyilatkozatot, amit a francia gyártó csütörtökön hivatalosan is megerősített. Korábban már a Toyota és a Red Bull is pedzegette, hogy kiszáll a Forma-1-ből, így miután már a csapatok fele (az osztrák energiaital-gyártó két istállót is működtet) a „lázadók oldalán” áll, komoly nyomás nehezedik a döntéshozókra.

A Ferrarinál elsősorban a költségvetési sapka tervezett bevezetése ütötte ki a biztosítékot, míg a Renault-nál azt neheztelik, hogy hiába tett le a Forma-1-es csapatok érdekképviselete (FOTA) egy számukra is elfogadható költségcsökkentő programot az FIA asztalára, a döntéshozók azt teljesen figyelmen kívül hagyták.

  Nem bírják anyagilag

Beborult a Forma-1 ege © AP

A különböző sportágak közül a pénzügyi válság leginkább talán a Forma-1-et viselte meg, hiszen a száguldó cirkusz számára épp azok az ágazatok – például az autóipar és a pénzügyi szektor – biztosították a források jelentős részét, amelyeket a legérzékenyebben érintett a krízis. A sorozatba éves szinten nagyjából 300-500 millió dollárt ölő Honda decemberi távozása alapjaiban rázta meg az F1 szponzori piacát, s ez még korántsem az utolsó sokk volt, azóta ugyanis számos – a támogatott csapatra több 10 millió dollárt költő – vállalat jelezte, hogy kiszáll (búcsúzik például az ING, a Royal Bank of Scotland, a Credit Suisse).

Nem véletlen, hogy forrásaik megcsappanása miatt hirtelen a – szakértők szerint az elmúlt években irreálisan sokat költő – csapatok számára is fontossá vált a költségcsökkentés. Az istállók és a FIA már a holtszezonban tárgyaltak a lehetséges megoldásokról, ám a jelek szerint nem sikerült egyezségre jutniuk. A nemzetközi szövetség már korábban is próbálta saját szája íze szerint alakítani az F1 szablyait, de az istállók általában meghiúsították Max Mosley elnök és csapata – a teamek számára kedvezőtlen – törekvéseit.

  Egyik fél sem enged

Az elmúlt egy évben azonban a Nemzetközi Automobil-szövetség egyre agresszívebben próbálta érvényesíteni saját elképzeléseit. A tavalyi szexbotránya óta tekintélye helyreállításáért küzdő Mosley számos olyan ötlettel állt elő, amit a csapatok – sőt, esetenként az FI-elnök régi barátja, az F1 teljhatalmú ura, Bernie Ecclestone – sem fogadtak éppen lelkesen, s nem ritkán körmeszakadtáig ragaszkodott elképzeléseihez. Ráadásul a szövetség első embere minden bizonnyal úgy gondolta, hogy a mostani gazdasági válság elegendő lesz ahhoz, hogy meggyőzze a csapatokat: kizárólag az FIA újításai alkalmasak a Forma-1 problémáinak kezelésére.

Nem így lett. A csapatok alkuereje ugyanis az elmúlt tíz évben igencsak megnőtt, s a kizárólag saját érdekeiket szem előtt tartó istállók most be akarják bizonytani: egy „csip-csup” válság miatt nem engednek. Vagyis – a már évek óta tartó – erőfitogtatásnak vagyunk a szemtanúi, amely nagyjából egy esztendővel ezelőtt kezdett eldurvulni, s mostanra odáig fajult, hogy – még ha közvetlen veszélyként ez nem is jelenik meg, de – a Forma-1 felbomlásával fenyeget.

A mérleg nyelve az a Bernie Ecclestone lehetne, aki korábban már vívott hasonló csatákat a csapatokkal, érdekes módon a Forma-1 teljhatalmú ura azonban – legalábbis nyilvánosan – nem foglalt olyan élesen állást, ahogy tette ezt korábban hasonló helyzetekben. A sorozat kereskedelmi jogait birtokló csoportot irányító üzletember is a költségcsökkentést szorgalmazza, de ha csak az elmúlt hetekben tett nyilatkozatait nézzük, odaszúrt Mosley-nak és a FOTA-nak is.

  Főleg a gyári csapatok fintorognak

Nem véletlenül a vállalati tulajdonban lévő csapatok ágálnak leginkább a költségcsökkentés és azon belül is a költségvetési sapka ellen, az ugyanis inkább a kisebb csapatoknak kedvez. Az FIA elképzelései szerint választható – 40 millió fontos – költségvetési korlátot vezetnének be, s az a csapat, amely vállalja, hogy ezen az összegen belül tartja kiadásait, szabadabb kezet kapna a fejlesztésekben.

A nagyobb istállók azonban a tulajdonosi hozzájárulás nélkül is 150-250 millió dolláros bevételre tesznek szert szponzoraiktól, azaz biztosan nem szállítják le 40 millió fontra jelenleg nagyjából ennek 6-8-szorosára rúgó büdzséjüket. A kisebb csapatok – mint a Willimas, a Force India, vagy éppen a sikert sikerre halmozó Brawn GP – ugyanakkor feltehetőleg élnének az FIA nyújtotta lehetőséggel (igaz, ezen istállók esetében is nagyjából felére csökkenne így a költségvetés), ami kettős szabályozás kialakulásához vezetne, s a „lázadó” teamek igazából ezt nehezményezik.

A gyári csapatok minden bizonnyal attól félnek, hogy a fejlesztési engedmények olyan technikai előnyhöz juttatnák a kisebb csapatokat, hogy az messze túlkompenzálná a nagyok pénzügyi fölényét, s így a jelenlegihez hasonló helyzet állandósulna a Forma-1-ben. Márpedig a szponzorok hosszú távon nem viselnék jól a nem ritkán dollártízmilliókkal támogatott csapat folyamatos sikertelenségét, s ez a bevételek további szűküléséhez, illetve a szponzorok vándorlásához vezethet. Bár így idővel – elvileg – akár azt is el lehetne érni, hogy mindenki tartsa a költségvetési korlátot, abban a nagyobb csapatoknak igazuk van, hogy nem a kiadásokhoz kell szabni a bevételeket, hanem fordítva.

A következő hetek nagy kérdése tehát az, hogy sikerül-e megegyeznie az immár hónapok óta kizárólag saját érveiket harsogó feleknek, s megtalálni a költségcsökkentésnek azt a módját, ami mindenkinek megfelel, s a verseny érdekességét sem veszélyezteti. Sok ideje nincs azonban már a békülésre az FIA-nak és a csapatoknak, a 2010-es szezonra ugyanis május 29-ig kell nevezniük az istállóknak.

Jandó Zoltán