Itthon azonban a klubok még optimisták, s úgy vélik: már nem tud hova csökkenni a nézőszám. A pénzügyi válság – ahogy korábban már írtuk – a labdarúgó-csapatok minden bevételi forrását negatívan érinti. A vállalatok visszafogottabb marketingtevékenységük miatt kevesebbet fordítanak szponzorációra, a televíziós csatornák kisebb reklámbevételre számíthatnak, így nem fizetnek annyit a közvetítési jogokért, mint korábban, a szurkolók pedig jobban meggondolják, hogy mire költsenek. Ami miatt eddig mégis úgy nézett ki, hogy a labdarúgás, illetve a gazdasági alapon működő csapatok immunisak a válságra, az az, hogy ezek a hatások viszonylag lassan gyűrűznek csak be a sportba.

A futballklubok ugyanis a szponzoraikkal és a közvetítő csatornákkal legalább egy, de sokkal inkább több éves szerződéseket kötnek, így ebben az idényben az ezekből a forrásokból származó bevételek csökkenésére még biztosan nem kell számítaniuk, s a szurkolók is a tartós fogyasztási cikkek beszerzésének elhalasztásával kezdik a spórolást. A fogyasztás visszaesése azonban mostanra már túllépett azon a ponton, hogy az emberek nem vesznek autót és eltolják az új televízió, valamint a számítógép megvásárlását. A fogyasztók lassan más cikkeken, többek közt a szabadidős tevékenységeken is elkezdenek takarékoskodni, ennek pedig már a labdarúgás is áldozatul eshet. Szakértők szerint a jegyértékesítés a következő hónapokban igencsak csökkeni fog Európa-szerte.

Ez a klubok szempontjából azért riasztó, mert amellett, hogy a jegyárbevétel visszaeséséhez vezet, a helyszíni nézőszám az értékmérője az adott esemény népszerűségének is, így a stadionban szurkolók számának hanyatlása hosszabb távon előrevetíti a szponzori és tévés jogdíjakból származó pénz csökkenését is. Mindenesetre a folyamat már megkezdődött: Angliában – ahol a leginkább üzleti alapon működnek a labdarúgóklubok – a Virgin Money's által készített felmérés szerint a bérlettel rendelkező szurkolók három százaléka már a tavaszi szezonban sem fog meccsre járni, míg 9 százalék megpróbálja valahogy megosztani a költségeket más rajongókkal.

A klubok helyzetét nem könnyíti meg az sem, hogy a meccsre járás nem a legolcsóbb szórakozás a szigetországban, ráadásul az elmúlt években az inflációt messze meghaladó ütemben drágult. Jelenleg egy mérkőzés megtekintésének teljes költsége (amely a jegy ára mellett magába foglalja az utazást, a parkolást, az étkezést stb.) 95,6 font (mintegy 33 ezer forint), majd negyedével több, mint három esztendővel ezelőtt.

A Virgin Money's elemzése a klubok számára még kedvezőtlenebb képet festett a következő szezonra, a felmérés szerint ugyanis számos klub szurkolóinak több mint harmada nem kívánja meghosszabbítani bérletét. A legrosszabb helyzetben a West Ham, a Blackburn és a Newcastle van: ezeknél a csapatoknál a bérletes rajongók 37 százaléka jelezte, jövőre nem biztos, hogy hosszabbít, de gond lehet a Manchester Unitednél is, ahol ez az arány 36 százalékra rúg.

Feltehetőleg a csapatok is érzik, hogy baj lehet, az elmúlt hetekben ugyanis több gárda is jelezte, megpróbálja valahogy csökkenteni a szurkolók terheit. Az első fecske a Tottenham volt, amely a felmérések szerint bérletesei 34 százalékát veszítheti el: a londoni gárda még január végén jelezte, hogy a következő néhány szezonban nem tervezi emelni bérletei árát.

Azóta ennél is radikálisabb lépésre szánta el magát a Manchester City és a Sunderland is, amelyek a tervek szerint csökkenteni fogják áraikat. A kisebbik manchesteri csapat korábban még 14 százalékkal növelni akarta a jegyárakat, február elején azonban a válság kedvezőtlen hatásaira tekintettel úgy döntöttek, a 2009/2010-es szezonra a mostaninál ötödével olcsóbban válthatnak bérletet a rajongók. A Sunderland ennél is nagyobb vágást tervez: legalább 30 fonttal csökkentik a jegyárakat, így egy felnőtt és egy 16 éves gyerek jövőre már 19 fontért megnézheti a csapat meccseit. Bár a klubok szakértők szerint rövid távon több millió fontot bukhatnak a lépésen, hosszabb távon nagy valószínűség szerint kifizetődő lesz a stratégia.

Bár más nagy bajnokságok csapatai egyelőre nem közöltek ilyen jellegű terveket, egy-két kivételtől eltekintve minden nyugat-európai klubnak hasonló problémákkal kell szembenéznie. Míg a Barcelonának – ahol a stadion körülbelül 90 százalékát bérletesek töltik meg, és teljes szezonra szóló jegyhez csak kihalásos alapon lehet hozzájutni – valószínűleg nem lesznek komoly gondjai, addig Olaszországban, ahol már az elmúlt években is gondot okozott a helyszíni nézők elmaradása, jóval nagyobb problémák lehetnek.

Magyarországon komoly visszaesésre nem kell számítani, hiszen itthon válság nélkül is igen alacsony volt a nézőszám, ráadásul a mérkőzések megtekintésének költségei is jóval alacsonyabbak. Egy NB1-es csapat mecsseire a legolcsóbb jegyek 600-1000 forint között mozognak, így a teljes költés sem lehet néhány ezer forintnál (összehasonlításképpen: 10-15 fontnál) több. Éppen ezért nemhogy nézőszám-csökkenést nem várnak a hamarosan rajtoló tavaszi szezonban, hanem akad olyan csapat, amely növekvő helyszíni nézettséggel számol. Szilágyi Sándor, a bajnokságban vezető DVSC-t működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatója a hvg.hu-nak elmondta: bízik benne, hogy a csapat jó szereplésének köszönhetően a következő hónapokban az átlagos őszi 4200-nál is többen látogatnak ki a Debrecen hazai meccseire. Tavasszal 10-15 százalékos növekedést remél.

Bővülést várnak a Ferencvárosnál is, szintén a jó szereplés és a várható feljutás miatt. Ganzer Gábor kommunikációs vezető jelezte: a tavaszi bérlet olcsóbb lesz, mint az őszi volt, mivel most kevesebb hazai meccse lesz a Fradinak. Emellett a csapat egyéb módon is próbálja növelni a mérkőzésre kilátogató rajongók számát, a bérletárusítást merchandising akcióval kapcsolják össze (kedvezményes áron adnak mezeket a bérlethez). A kommunikációs vezető hozzátette: ősszel 5000 és 7000 között mozgott a nézőszám, tavasszal ezt szeretnék a 7000-hez tovább közelíteni, jövőre, az NB1-ben pedig 8000-10000 szurkolót várnak a meccsekre.

Jandó Zoltán