szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az angolok felett aratott történelmi horvát focisiker után arra kerestük a választ, miképp hajthatta végre egy négymilliós nemzet csapata a bravúrt, hogy döntőbe jutott a futball-világbajnokságon.

Focinyár 2018
Van-e ennél nagyobb sportesemény a világon? Egyesek szerint az olimpia az, mások állítják, a labdarúgó világbajnokság a csúcs. Most, közvetlenül a döntő után, annak hatása alatt, utóbbiakkal értünk egyet. Ezen az oldalon felidézheti a pillanatokat, amelyek ezt igazolják.
Friss cikkek a témában

Lehetnénk-e a horvátok helyében? Dénes Ferenc sportközgazdász szerint ez az a kérdés, amit lehetetlen megválaszolni. "A két ország futballja markánsan más utat jár be. Egészen más a megközelítés, míg a magyar futballvezetés 2010 óta abban gondolkodik, hogy egyszerre kellenek kiváló játékosok, eredményes klubcsapatok és eredményes válogatott, addig a horvátok a képzésre helyezték a hangsúlyt. A labdarúgás náluk egyértelműen egy képzési iparág.

Nem véletlenül vannak a világ tíz legnagyobb játékjog-értékesítő nemzete között. Szezonról szezonra százas nagyságrendben igazolnak el külföldre a játékosaik, ami elképesztő szám"

– kezdte értékelését a hvg.hu megkeresésére Dénes Ferenc, aki a 2012-es horvát–magyar Eb-rendezői pályázat előkészítése alatt személyes tapasztalatokkal is gazdagodott déli szomszédaink futballjáról: "Bár pontos számok nincsenek, azt a horvát labdarúgás vezetői nem egyszer hangsúlyozták, mennyire irigylik a magyaroktól, hogy jelentősen több szerepet vállal az állam a labdarúgás finanszírozásában. Horvátországban a bevételek és így a klubok költségvetésének legnagyobb részét a játékjogok eladásából befolyó összeg teszi ki. Tudatosan így épült fel a rendszer."

©

Dénes Ferenc szerint a helyzet jól leírható egy baletthasonlattal. Ha egy ország tízévente csak egy kiemelkedő tehetséget tud kitermelni, megéri-e országos szinten teljes hálózatot kiépíteni és fenntartani, hogy az első pillanattól a végéig a lehető legprofibb körülmények között készüljön, vagy 15-16 éves korában inkább el kell küldeni egy külföldi elitiskolába. A horvátok a labdarúgás terén az utóbbi utat járják inkább.

"Az egy másik kérdés, kevésbé gazdasági, mint inkább szociológiai, kulturális megközelítés, hogy a horvátokban milyen erős a nemzeti öntudat. A labdarúgás mind a mai napig az egyik legőszintébb népi szórakozás. A horvátok vívták az utolsó háborút Európában, azt most hagyjuk, hogy győztesként vagy vesztesként, de önállóan keveredtek ki belőle. Ilyen téren, pedig ugyanazt tették, mint az előző száz évben minden állam, amelyik hasonló helyzetbe került: a sporton keresztül igyekezett megmutatni magát a világnak."

Dénes Ferenc úgy látja, a horvát modell a holland futball 70-es, 80-as évekbeli felépítését idézi, ott akkor szintén a kimagasló képzésre építve neveltek, majd adtak el potenciális világsztárokat külföldre, játékosaik pedig klubszinten Olaszországban, Spanyolországban vagy épp Németországban érték el a legnagyobb sikereiket. A válogatottjuk közben többször is eljutott a legnagyobb tornák döntőibe, elődöntőibe.

Sose nullázták le őket

Marosi Gergely sportújságíró szerint nemcsak a futball-, de alapvetően a két sportmodell is eltérő Magyarország és Horvátország esetében.

©

"Ne felejtsük el, hogy profi know-how-ban a volt Jugoszlávia utódállamai évtizedekkel jártak előttünk, és az egész sportélet csapatsportközpontú volt. A jugoszlávok az érmeik majdnem harmadát csapatsportokban nyerték az olimpián, Magyarország esetében, ahol nem csapatsportközpontú a struktúra, ez 4,7 százalék. A jugoszláv játékosok legálisan profinak állhattak – Magyarországon ez sokáig tilos volt, és amikor feloldották, akkor meg korhatáros – és kiépültek az edzői-ügynöki struktúrák is, ami nagyban segítette a játékosáramoltatást" – utalt a történelmi különbségekre Marosi Gergely.

Hiába alapozta meg az 50-es, 60-as évek spanyol futballsikereit a Real Madridnál Puskás, a Barcelonánál pedig Kubala, az ő eredményeik nem hoztak visszacsatolást a magyar focinak. A horvátok viszont megoldhatták, és meg is tudták oldani, hogy a nyugati szemlélet idejekorán meghonosodjon a futballjukban.

"A külföldön dolgozó edzők hazahozták a tudást. Plusz a mentalitás, plusz a tudat, hogy a nyugati profi élet vonzó a gyerekeknek, és olyan cél, amelynek eléréséhez nagyon sok példaképet látnak maguk előtt. Már az 1996-os Eb-n – a független Horvátország első Európa-bajnokságán – 15 légiósuk és 12 topligás játékosuk volt. A jugoszláv futball pedig egyik fénykorát élte az 1980-as-1990-es évek fordulóján, ha az ország nem esik szét, alighanem az 1992-es Eb-n és az 1994-es vb-n is minimum elődöntő-esélyes lett volna."

Távol tartják magukat a jugoszláv sikerektől

"Horvátországban a válogatott szintű futball nemzeti ügy"

– mondta Szerbhorvát György vajdasági származású szociológus, amikor arról kérdeztük, szociológiai szempontból milyen jelentősége van a labdarúgásnak és hatása a sportágban elért sikereknek. Szerbhorvát György szerint az országban, amelynek egyes régiói súlyosan leszakadtak, óriási elvándorlással küzdenek, rendkívüli dolognak számít, nagy sikerélményt nyújt a válogatott és az országban kinevelt, külföldön játszó horvát labdarúgók remek szereplése.

©

A térségben a klubfutballt 1991-ig, Jugoszlávia felbomlásáig elsősorban négy csapat – a horvát Dinamo Zagreb és a Hajduk Split, valamint a szerb Crvena Zvezda és a Partizan Beograd –, valamint ezek ultráinak vetélkedése határozta meg.

"Ahogy azt mondani szokták, a délszláv háború a focistadionokban tört ki.

Kilencvenben már hatalmas verekedések voltak Zágrábban, de nemcsak a szurkolók, hanem a pályán a focisták is egymásnak estek. Később ezek az emberek szerb és horvát oldalról is mentek a frontra: vagy mert behívták őket, vagy önkéntesként"

– magyarázta Szerbhorvát. Hozzátette: az indulatok még mindig fortyognak, a nacionalista hőzöngésnek, a nemzeti érzések kifejtésének pedig még ma is terepe a foci.

A horvátok például még azoktól a sikerektől is távol tartják magukat – hiszen elnyomottnak érezték magukat a szerben által –, amelyeket a labdarúgóik még jugoszláv színekben értek el. Azokat – mondta a szociológus – szerb eredményeknek tartják, s futballtörténelmüket tulajdonképpen a függetlenedésüktől számítják, azok az eredmények fontosak nekik, amelyeket már önállóan, a maguk erejéből értek el. Pedig lenne mire örömmel emlékezni, hiszen 1987-ben a jugoszláv U20-as válogatott ifjúsági világbajnokságot nyert olyan horvát játékosokkal – Davor Sukerrel, Robert Prosineckivel, Zvonimir Bobannal –, akik később a horvát aranygeneráció gerincét is adták.

©

Azét a csapatét, amely az 1998-as vb-n az elődöntőig jutott, ahol a későbbi győztes franciáktól kapott ki 2-1-re, végül bronzérmes lett. "Ez a siker is hozzájárult a kilencvenes években a háborút követően kifejlődött, a szerbektől visszaszerzett területek felett érzett nemzeti eufóriához" – mondta Szerbhorvát.

De nemcsak futball-, hanem egyéb sportsikerekre is rendkívül büszkék a horvátok, így például a vízilabdában, a kézilabdában vagy a téli sportokban elért eredményekre is. "Egy sikertelen országnak ez egy olyan töltet, amivel kompenzálni is tud" – magyarázta a sport társadalomlélektani funkcióját Szerbhorvát György.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Dercsényi Dávid Sport

A szív diadala: Horvátország jutott a vb döntőjébe, és játszhat Franciaországgal

Elképesztő meccsen, hosszabbítás után jutott Horvátország az oroszországi vb döntőjébe. Anglia vezetést szerzett, de kihagyta helyzeteit, a horvátok magukra találtak, és fordítani tudtak. Ezzel nemcsak a biológia és a fizika törvényeit hazudtolták meg, hanem feltehetik a koronát ennek a horvát focigenerációnak a teljesítményére.

Jó helyen, rossz időben

Jó helyen, rossz időben

Üldögél a nő, amikor két majom az ölébe toppan és szexelni kezd (videó)

Üldögél a nő, amikor két majom az ölébe toppan és szexelni kezd (videó)

Kíméletlen törzsi logikával politizál az Orbán-rezsim

Kíméletlen törzsi logikával politizál az Orbán-rezsim

321 ezer forintra mérték a magyar átlagfizetést

321 ezer forintra mérték a magyar átlagfizetést

Csökkenteni fogják az e-könyvek áfáját

Csökkenteni fogják az e-könyvek áfáját

Megint olcsóbb lett a benzin és a gázolaj

Megint olcsóbb lett a benzin és a gázolaj