Mi a baj a nők meccseivel, miért nem játszhatnak évek óta este a Roland Garroson?
A szervezők szerint nem arról van szó, hogy a nők meccsei kevésbé vonzzák a nézőket, mint a férfiakéi. A magyarázatuk szerint az a gond, hogy túl rövidek lehetnek.
„Tudja, mit? Váltsunk témát” – közölte Amélie Mauresmo, a francia nyílt teniszbajnokság versenyigazgatója, miután szombati sajtótájékoztatóján hosszasan faggatták arról, miért nem játszottak egyetlen esti meccset sem nők 2023 óta a tornán.
A Roland Garroson 2021-ben vezették be az esti programot, amelyben egyetlen mérkőzést rendeznek 20 óra 15 perces kezdettel. Azóta 51 összecsapás zajlott le a Philippe Chatrier-pályán, amelyek közül csupán négyet játszottak nők.
Összehasonlításképpen: Melbourne-ben és a US Openen este hétkor kezdődnek az esti meccsek, így egy női és egy férfi találkozó is belefér a programba. Igaz, ezeket a tornákat meg azért szólják meg időnként, mert akár éjfél utánig is elhúzódhat a játéknap.
A szervezőket évek óta kritizálják a dermesztő aránytalanság miatt, amelyre idén a tunéziai Unsz Dzsábir hívta fel a figyelmet. „Szomorú, hogy még mindig ezt tapasztaljuk. Európában, általánosságban. Nem szerencsés ez a nők sportjának… Nem a tenisznek, hanem általánosságban. Bárki is hozza ezeket a döntéseket, nem hiszem, hogy vannak lányai, mert nem gondolom, hogy így akarna bánni velük. Kissé ironikus. Nem adják a nők sportját, nők teniszmeccseit, aztán azt mondják, »a szurkolók többnyire a férfiakat nézik«. Hát persze, hiszen a férfiakat mutatják. Ezek a dolgok együtt járnak.”
Dzsábir szerint szégyen, hogy a tornát szervező francia teniszszövetség és a versenyt Franciaországban közvetítő Amazon Prime olyan szerződést kötött egymással, amelynek értelmében esténként csak egy mérkőzést lehet szervezni, mert „sok nagyszerű játékos megérdemelné, hogy ott legyen”. Az idei tornáról Oszaka Naomi és Paula Badosa meccsét emelte ki, a tavalyiról pedig Iga Swiatek és Oszaka találkozóját.
Dzsábir később a közösségi oldalán is megerősítette az álláspontját. „Rengeteg fantasztikus sportolónak mondják újra meg újra ugyanazt: hogy senki sem nézi, hogy senkit sem érdekel. Hogy a nők sportja nem mozdítja meg az embereket. Az ítélet gyorsan érkezik, és általában olyanoktól, akik sosem néztek végig egy teljes mérkőzést. Ha egyszer üres a stadion, azt bizonyítéknak nevezik. Ha telt ház van? Azt kényelmesen figyelmen kívül hagyják.”
A tunéziaihoz többen is csatlakoztak, köztük a női tenisz legnevesebb játékosai is. A Párizsban négyszeres tornagyőztes Iga Swiatek, aki korábban arról beszélt, nem bánja, hogy napközben kell játszania, mert nem szereti a késő estig húzódó meccseket, később már azt mondta, hogy szerinte is egyenlően kellene kezelni a nőket és a férfiakat. „Személyesen nem foglalkoztat különösebben, mert csak teszem a dolgom, a megadott programnak megfelelően alakítom a napirendemet. De igen, szerintem is egyenlőségre volna szükség, mert a nők meccsei is tudnak ugyanolyan szórakoztatóak lenni.”
Coco Gauff a US Openen szerzett tapasztalataival magyarázta, miért nem ért egyet a francia szervezők hozzáállásával. „Amikor este hétkor kezdődő meccset játszottam, amelyet Novaké (Djokovic) követett – márpedig ő minden idők legnagyszerűbb teniszezője –, az emberek ugyanolyan izgatottak voltak amiatt, hogy engem láthatnak, mint amiatt, hogy őt. Ugyanez a helyzet más helyszínekkel is, például Ausztráliával. Határozottan azt gondolom, hogy van lehetőség a fejlődésre ezen a tornán.”
Jessica Pegula sem hallgatta el a véleményét. „Sosincs egyenlőség. Nem úgy tűnik, mintha érdekelné a szervezőket, vagy tennének ellene valamit. Igazságosabbnak kellene lenni. Egy ilyen tornán egyenlőségnek kellene lennie. Miért nem adnak nekünk több esélyt arra, hogy az legyen?”
Nem ezt üzenjük!
A kommentárok egy része már Mauresmo sajtótájékoztatója után érkezett, aki az eseményen kijelentette: neki személyesen a női mezőny egyetlen játékosa sem panaszkodott az időbeosztás miatt.
Amikor azt kérdezték tőle, érti-e, hogy egyesek úgy érezhetik, „nem érdemesek”, Mauresmo azt felelte: „Nem ezt mondjuk. Itt meg kell állítanom. Számomra az üzenet az, amit mindig is mondtam, és amit most megismétlek: a körülmények nem változtak, esténként csak egy meccset tarthatunk. Az üzenet sosem az volt, hogy a lányok nem érdemesek arra, hogy este játsszanak. Soha.”
Az egykori teniszező aztán tovább magyarázta a szervezők álláspontját: a főműsoridős meccs kiválasztásánál elsősorban annak a lehetséges hosszát veszik figyelembe. Mivel a nők két nyert szettig játszanak, egy ilyen mérkőzés igen gyorsan véget érhet, ezzel szemben a férfiak három nyert szettig tartó találkozói másfél-két órán át, vagy akár tovább is eltarthatnak. „Nem arról van szó tehát, kik hogyan játszanak, vagy hogy kik milyen szinten játszanak” – jelentette ki.
Korábban a Francia Teniszszövetség elnöke, Gilles Moretton is nyilatkozni volt kénytelen a kérdésben. Ő úgy fogalmazott: „Néha gondolnunk kell arra, mi lenne jobb a nézőknek. Ezért néha döntéseket kell hoznunk.”
Mindkettőjük kommunikációjának középpontjában az állt, hogy a nézőknek szeretnének jobb szórakozást biztosítani, abból a szempontból azonban nem hasonlították össze a nők és a férfiak mérkőzéseit, hogy melyek vonzzák inkább a nézőket. De ez nem volt mindig így. Mauresmo három évvel ezelőtt éppen erről beszélt, majd kénytelen volt szabadkozni is. Akkor a 39-szeres Grand Slam-bajnok Billie Jean King, a nemek egyenjogúságának szószólója, a profi teniszezőnők szövetségének (WTA) egyik alapítója is megszólalt az ügyben. „Ugyanannyi női meccset kellene tartaniuk, mint férfit, ez ennyire egyszerű. Ha másodrangú állampolgárként kezelnek minket, másodrangú állampolgárok maradunk” – mondta, és azt is hozzátette, szerinte Mauresmo majd gondoskodik arról, hogy javuljon a helyzet. Azóta mindössze egyetlenegy női mérkőzést tartottak este a Philippie Chatrier-pályán.
Mi lehetne a megoldás?
A Roland Garrosnak 2027-ig van szerződése az Amazonnal esténként egy mérkőzésre. Hogy a vita eléri-e a streamingszolgáltató döntéshozóinak ingerküszöbét, van-e hajlandóság bennük a megállapodás átalakítására, nem tudni. Ötletek mindenesetre vannak arra, milyen módosításokat lenne érdemes bevezetni, hogy az a játékosoknak, a helyszínre drága pénzen jegyet váltott szurkolóknak és a tévénézőknek is jó legyen.
Felvetődött például, hogy a Grand Slameken játsszanak a nők is három nyert szettig tartó meccseket. (Ez az érv rendszerint előkerül az egyenlő díjazásról szóló vita esetén is: a nők a GS-tornákon ugyanakkora összeget kapnak, mint a férfiak, a kisebb eseményeken azonban nem.) A sportág története során nem voltak mindig legfeljebb háromszettesek a mérkőzések: a WTA-bajnokság döntői 1984 és 1998 között ötig mehettek, akárcsak a US Open női meccsei 1894 és 1901 között. Abban az évben aztán a csak férfiakból álló amerikai teniszszövetség a lerövidítésükről döntött.
1994-ben Melbourne-ben is fontolgatták, hogy ötszettes döntőt tartsanak, de végül lefújták a kísérletet: az ötletnek voltak támogatói, a világranglista első tíz játékosa azonban kiállt ellene.
Arról is volt szó korábban, hogy a GS-ek első hetében maradhatnának a két nyert szettig tartó meccsek, a második héten pedig jöhetnének a háromig tartók. És akadnak olyanok, akik azt javasolják, hogy az esti programba ne két egyes mérkőzés kerüljön be, hanem rendezzenek egy egyest – nőit és férfit felváltva –, valamint egy párost. Ha pedig az egyes miatt nagyon elhúzódna a másik találkozó, vigyék át egy másik pályára.
Hogy ezeket, vagy bármely más elképzelést fontolgat-e megvalósítani a Roland Garros, nem tudni.
Egyre népszerűbb
Mindeközben egyre többeket érdekel a nők tenisze, a WTA közlése szerint 2023-ban – a szövetség fennállásának 50. évében – világszerte egymilliárdos nézettséget értek el a tornáik, tavaly pedig még ezt is túlszárnyalták tíz százalékponttal.
A nők sporteseményeinek népszerűsége különösen gyorsan nő az Egyesült Államokban, tavaly mind az elsőosztályú futball- (NWSL), mind a kosárlabda-bajnokság (WNBA) rekordnézettséget ért el. Az utóbbi alapszakaszát átlagosan 1,2 millióan követték az ESPN csatornán, a döntő meccseit pedig átlagosan 1,6 millióan. A növekedést a sportsajtóban csak Caitlin Clark-hatásnak nevezett jelenség hajtotta: a kosaras és csapata történetét már az egyetemi bajnokságban is nagy figyelem övezte.
Az USA-ban a hirdetők is komoly lehetőséget látnak mindebben: a PwC tavalyi felmérésében a 400 válaszadó vállalat 85 százaléka két számjegyű növekedést várt a nők sportjának bevételeiben a következő három-öt évben. A legtöbbet a futballtól, a kosárlabdától és a rögbitől várják, mivel ezekben rendeznek világeseményeket is ebben az időszakban.
Az pedig csupán néhány napos hír, hogy a Disney+ megvásárolta a női labdarúgó Bajnokok Ligája európai közvetítési jogait, az előfizetői pedig minden mérkőzést megnézhetnek extra költségek nélkül.
Nyitókép: Paula Badosa a párizsi Roland-Garros komplexumban 2025. május 26-án. Fotó: AFP / Dimitar Dilkoff
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
