Murányi Gábor

Miért nem kapott Nobel-díjat Horthyék kedvence, Herczeg Ferenc, aki most tétel lett a szóbeli érettségin?

Kötelező olvasmányként és érettségi tételként „halhatatlanították” ez évre Herczeg Ferencet. Az élet kapuja című történelmi lektűrjét száz éve – hiú reményeket keltve – a Nobel-díjra legérdemesebbként emlegette a nemzetközi elismerésre vágyó hazai politikai elit. Hogyan várták, és miért nem kaphatta meg a legnagyobb irodalmi díjat a kurzus kedvence?

Munkássága „válogatott tanulságait” összegezte egy kötetben Lányi András

„Együtt csaholtunk a csahosokkal” – magát ostorozva és veszélybe sodorva tagadta meg a Rákosi-diktatúrát Méray Tibor

Nem csak kor- és sorstársainak mutatott példát hét évtizede a Rákosi-rendszer egyik kegyeltje és szolgálója, a 100 éve született Méray Tibor, aki a diktatúra megtagadását és bírálatát kíméletlenül őszinte önvizsgálattal és nyilvános önkritikával alapozta meg. Rögvest hazaárulónak bélyegezték.

1903-tól 1944-es betiltásáig működött a legendás Gajári Ödön lapja a „liberálizmus napfényében”

Mesterműgyanús versek és prózák sorjáznak benne a Jelenkor új számában

Több mint 100 éve mintha versenyt futnának a legpocsékabb Petőfi-film címért

A filmszakma „régi adósságát” próbálta törleszteni a múlt héten bemutatott Most vagy soha! című történelmi kalandfilm, egy évvel lekésve Petőfi születésének bicentenáriumát. A magyar film évszázados históriáját végigkísérték az effajta, a nemzetegyesítés költőjével példálózó, a mindenkori hatalom szája íze szerinti felbuzdulások.

Molnárról, Karinthyról, Pilinszkyről, Esterházyról és Rejtőről ír új könyvében Veres András irodalomtörténész

„Az emigráció megbetegít” – tud újat mondani Molnár Ferencről most először átvizsgált amerikai hagyatéka

Ady, Zámbó Jimmy és Szentmiklósi Tamás ezernyi korfestő anekdotája – már el is olvashatjuk mindet

Szentmiklósi Tamás, az önjellemzése szerinti „tanár, fordító és író (?)” évek óta Dörmögő című netes jegyzeteiben perel a világgal. Most összegyűjtötte írásait.

Így tért vissza az irodalomba a határon túli magyar politika és kultúra kulcsfigurája, Markó Béla

Markóval az Eső című szolnoki folyóirat főszerkesztője, Jenei Gyula beszélgetett.

Lenin 100 évvel ezelőtti halálakor a bolsevikellenes magyar sajtó belesétált a szovjet propaganda csapdájába

Lenin száz évvel ezelőtti halálával a korabeli magyar sajtóban is kiemelten foglalkoztak, s a temetésig valóságos kommentárláz tombolt, néhány félreértéssel és több telitalálattal. Vörös cár, Antikrisztus, legvérengzőbb zsarnok – írták róla, de szorgosan beszámoltak arról is, hogy "a mínusz 30 fokos hidegben négy nap alatt mintegy egymillió gyászoló vonult el" a Vörös téri ideiglenes mauzóleum előtt és "200 ezer ember kérte azonnali felvételét a bolsevik pártba".

Szájhősködés és behódolás: Orbán levonhatja a tanulságot Kádár 56-os lavírozásából

A történelmi párhuzamokkal ugyan óvatosan kell bánni, ám a Putyin–Orbán találkozóról a világhálón keringő felvétel felidéz egy 1956-os pálfordulást, amikor is a nagyorosz birodalom igézetében élő szovjet vezetők Kádár Jánosban találták meg a számukra legmegfelelőbb embert.

Kidőlt tölgyek, szétszórt magvak: múltmentő fotók a munkácsi zsidóság utolsó fejezetéről

Horvát Éva dokumentarista fotográfus 1995-ös kiállításának anyagát a Könyv Népe Kiadó gyűjtötte össze egy albumba, kiteljesítve annak múltmentő szerepét.

Eddig ismeretlen levelek árulkodnak arról, miért Haraszti Miklósé lett a Kádár-kor utolsó írópere

„Ilyen messzire a szocializmus legmegátalkodottabb ellenségei sem jutottak el” – írta szerződésbontó levelében a Magvető Kiadó igazgatója 1973 tavaszán Haraszti Miklósnak a tervbe vett szociográfiájáról. A Darabbér-ügy hamar túlnőtt a könyvkiadói berkeken, de a következő hasonló esetben a hatóságok úgy látták, hogy azt „nem látszik célszerűnek” bíróság elé vinni.

„Aki fél, menjen cukrászkisasszonynak” – könyv a szociáldemokrácia nagyasszonyáról, Kéthly Annáról

Kéthly Anna életútjának elfogulatlan, ha úgy tetszik, végre „politikafüggetlen” történeti feldolgozása mindmáig váratott magára. Ez tehát egy hiánypótló könyv.

„Anti-Schubertiáda” dalciklus és egy „halálmegvető” profán fohász a Liszt Ünnepen

Az évek óta harmonikusan együttműködő, a könnyű- és komolyzene határmezsgyéjét át-átlépő költő-zeneszerző páros, Wolf Péter–Fábri Péter a 3. Liszt Ünnepen két, meglepetéssel kecsegtető ősbemutatóval rukkol ki.

Irodalomtörténeti kuriózum: olvashatók Sárközi Márta 1945 után szüleinek írt levelei

Molnár Ferenc és Vészi Margit lánya levelekben számolt be New Yorkban élő elvált szüleinek az 1945 utáni pesti hétköznapokról. A levelekből egy angol nyelvű kötet készült, de már dolgoznak az „eredeti nyelvű” magyar kiadáson is.

Most "a Soros" távozása a téma, de legalább ilyen érdekes az 1984-es bevonulása is

Nem úgy jött, mint ahogy nagy visszhangot keltve most kivonul Magyarországról (is) „a Soros”. A civil szervezetek mentsváraként emlegetett alapítvány 1984-ben az MTA-val kötött kényszerházassággal kísértette meg a lehetetlent.

A lengyel legenda, Andrzej Wajda filmrendező életművéről készült vaskos és mély összefoglalás

A Hamvak és gyémántok szerzője a Wajdáról mindent tudó filmkritikus, Pörös Géza.

Házasságszédelgés és nemi erőszak az 1910-es években – kriminális történetek a levéltár mélyéről

Hogyan mentették meg a börtöntől egy 12 éves kislány megerőszakolóját? Hogyan próbálta egy cselédlány megszerezni a szeretőjét annak feleségétől? Megjelent az Aetas történettudományi folyóirat tematikus száma, mely a Normaszegés és reprezentációi témakörben közöl tanulmányokat.