Murányi Gábor

„Az emigráció megbetegít” – tud újat mondani Molnár Ferencről most először átvizsgált amerikai hagyatéka

Ady, Zámbó Jimmy és Szentmiklósi Tamás ezernyi korfestő anekdotája – már el is olvashatjuk mindet

Szentmiklósi Tamás, az önjellemzése szerinti „tanár, fordító és író (?)” évek óta Dörmögő című netes jegyzeteiben perel a világgal. Most összegyűjtötte írásait.

Így tért vissza az irodalomba a határon túli magyar politika és kultúra kulcsfigurája, Markó Béla

Markóval az Eső című szolnoki folyóirat főszerkesztője, Jenei Gyula beszélgetett.

Lenin 100 évvel ezelőtti halálakor a bolsevikellenes magyar sajtó belesétált a szovjet propaganda csapdájába

Lenin száz évvel ezelőtti halálával a korabeli magyar sajtóban is kiemelten foglalkoztak, s a temetésig valóságos kommentárláz tombolt, néhány félreértéssel és több telitalálattal. Vörös cár, Antikrisztus, legvérengzőbb zsarnok – írták róla, de szorgosan beszámoltak arról is, hogy "a mínusz 30 fokos hidegben négy nap alatt mintegy egymillió gyászoló vonult el" a Vörös téri ideiglenes mauzóleum előtt és "200 ezer ember kérte azonnali felvételét a bolsevik pártba".

Szájhősködés és behódolás: Orbán levonhatja a tanulságot Kádár 56-os lavírozásából

A történelmi párhuzamokkal ugyan óvatosan kell bánni, ám a Putyin–Orbán találkozóról a világhálón keringő felvétel felidéz egy 1956-os pálfordulást, amikor is a nagyorosz birodalom igézetében élő szovjet vezetők Kádár Jánosban találták meg a számukra legmegfelelőbb embert.

Kidőlt tölgyek, szétszórt magvak: múltmentő fotók a munkácsi zsidóság utolsó fejezetéről

Horvát Éva dokumentarista fotográfus 1995-ös kiállításának anyagát a Könyv Népe Kiadó gyűjtötte össze egy albumba, kiteljesítve annak múltmentő szerepét.

Eddig ismeretlen levelek árulkodnak arról, miért Haraszti Miklósé lett a Kádár-kor utolsó írópere

„Ilyen messzire a szocializmus legmegátalkodottabb ellenségei sem jutottak el” – írta szerződésbontó levelében a Magvető Kiadó igazgatója 1973 tavaszán Haraszti Miklósnak a tervbe vett szociográfiájáról. A Darabbér-ügy hamar túlnőtt a könyvkiadói berkeken, de a következő hasonló esetben a hatóságok úgy látták, hogy azt „nem látszik célszerűnek” bíróság elé vinni.

„Aki fél, menjen cukrászkisasszonynak” – könyv a szociáldemokrácia nagyasszonyáról, Kéthly Annáról

Kéthly Anna életútjának elfogulatlan, ha úgy tetszik, végre „politikafüggetlen” történeti feldolgozása mindmáig váratott magára. Ez tehát egy hiánypótló könyv.

„Anti-Schubertiáda” dalciklus és egy „halálmegvető” profán fohász a Liszt Ünnepen

Az évek óta harmonikusan együttműködő, a könnyű- és komolyzene határmezsgyéjét át-átlépő költő-zeneszerző páros, Wolf Péter–Fábri Péter a 3. Liszt Ünnepen két, meglepetéssel kecsegtető ősbemutatóval rukkol ki.

Irodalomtörténeti kuriózum: olvashatók Sárközi Márta 1945 után szüleinek írt levelei

Molnár Ferenc és Vészi Margit lánya levelekben számolt be New Yorkban élő elvált szüleinek az 1945 utáni pesti hétköznapokról. A levelekből egy angol nyelvű kötet készült, de már dolgoznak az „eredeti nyelvű” magyar kiadáson is.

Most "a Soros" távozása a téma, de legalább ilyen érdekes az 1984-es bevonulása is

Nem úgy jött, mint ahogy nagy visszhangot keltve most kivonul Magyarországról (is) „a Soros”. A civil szervezetek mentsváraként emlegetett alapítvány 1984-ben az MTA-val kötött kényszerházassággal kísértette meg a lehetetlent.

A lengyel legenda, Andrzej Wajda filmrendező életművéről készült vaskos és mély összefoglalás

A Hamvak és gyémántok szerzője a Wajdáról mindent tudó filmkritikus, Pörös Géza.

Házasságszédelgés és nemi erőszak az 1910-es években – kriminális történetek a levéltár mélyéről

Hogyan mentették meg a börtöntől egy 12 éves kislány megerőszakolóját? Hogyan próbálta egy cselédlány megszerezni a szeretőjét annak feleségétől? Megjelent az Aetas történettudományi folyóirat tematikus száma, mely a Normaszegés és reprezentációi témakörben közöl tanulmányokat.

Az antiszemitizmus kifejezés szédületes-rémületes magyarországi „karrierjét” tárgyalja egy izgalmas tanulmány

Bódi Lóránt Rend a szavakban című munkája a Történettudományi Intézet folyóiratának új számában olvasható.

„Sándor, fel ne gyere! Odavan a haza.” - Sajó László üzenetei a mából, visszafelé

A Költők a teraszon szerzője jól érzi magát az irodalom tágas mezején – ahol minden megengedett. Sajó László legújabb verseskötete a L'Harmattan-Könyvpont gondozásában jelent meg.

Önvizsgálatra késztető, kényszerítő kérlelhetetlen vádirat a Zsigó Jenő-interjúkötet

A Vezetőszáron című könyvben a 71 esztendejét szociológusként, népművelőként, zenészként, és legfőképp a magyarországi cigányság szószólójaként leélő Zsigó brutális nyerseséggel beszél népe zaklatott múltjáról, jelene elviselhetetlen helyzetéről, jövőbeli magyarországi lehetőségeiről, pontosabban kilátástalanságáról.

Az USA nagykövete, aki nyíltan elismerte, hogy beavatkozott a magyar belpolitikába, mert jó oka volt erre

Nem David Pressman az első amerikai nagykövet, akit azzal vádoltak, hogy beavatkozik a magyar belügyekbe. Ugyanezt megkapta három évtizeddel korábbi, a rendszerváltás idején működő elődje, a szokatlanul aktív – csokornyakkendőjéről elhíresült – Mark Palmer is. A diplomata egykori tevékenységéről a minap új, meglepő dokumentum került elő.

A „legjobb kortársi portrét” rajzolta József Attiláról, de nem is találkozott vele?

A kétezres években (újra)felfedezett festő, Erdélyi Ferenc és József Attila közös históriáját nyomozta Lengyel András, hogy megfejtse a talányt, mitől válhatott ikonikus alkotássá a szóban forgó rajz.

Bach csembalóra írt művét Szentendrén most csembalón is meghallgathatja

A Goldberg-variációk nemrég még zongoristák kedvenc darabja volt, de Fábri Flóra most „visszahódítja” „eredeti" hangszerével.

Mégsem írt meg mindent, ami neki adatott – posztumusz jelenik meg Lator László életműnek „hiányzó láncszeme”

Az ősszel már csak posztumusz kötetként jelenhet meg A Lator-tanya című képes beszélgetőkönyv, amelyben a múlt héten, a szülőfalujára emlékeztető Ispánkon elhunyt Lator László költő mesél ifjúkora versihlető élményeiről.