Az európai parlamenti képviselők elfogadták a magyar jogállamiságról készült jelentést, és az Európai Bizottságot is felszólították, hogy használja ki a rendelkezésükre álló összes eszközt Magyarországgal szemben, különösen a kondicionalitást.
Politikai lufinak használja, de a nőknek üzen a kormány az abortusz szabályainak történelmi módosításával. A Belügyminisztérium rendelete ráadásul nem is egyértelmű: a kormányoldal azt állítja, hogy szeptember 15-étől kötelező lesz meghallgatni a magzat szívhangját terhességmegszakítás előtt, a rendelet szövegében azonban ilyen előírás konkrétan nem szerepel. Szakértők szerint mivel betartását ellenőrizni nem lehet, innentől lényegében az orvoson múlik, mit tesz. Az általunk megkérdezett szülész-nőgyógyászok leginkább semmit.
Elege lett az Európai Parlamentnek, hogy az elmúlt négy évben semmi nem történt a hetes cikk szerinti eljárásban, ezért szerdán vitázik, csütörtökön pedig ismét szavaz a felturbózott Sargentini-jelentésről. Ez persze még egyáltalán nem garancia az előrelépésre, politikai üzenetnek azonban jól jöhet a tagállamok, valamint akár a jogállamisági mechanizmusban jövő héten döntő Európai Bizottság felé is.
Aleksandar Vucic elsőként csatlakozott a magyar kezdeményezésű családbarát elnökök hálózatához. A szerb elnök szerint a remek magyar–szerb kapcsolatokat az is bizonyítja, hogy Szerbiában a magyaroknak szurkolnak, ha külföldi csapattal játszanak focimeccset.
Nem hajlandó beszélni a kormány arról, hogy áll a nagy felhajtással beharangozott Nemzeti Oltóanyaggyár építése Debrecenben. A helyszínt látva túl optimistának tűnik Orbán Viktor korábbi ígérete, hogy az első, licenc alapján készülő vakcinák már december végén kikerülhetnek az üzemből. Ráadásul az sem világos, milyen oltóanyagot gyárthatnak: a magyarról nincs hír, a Szputnyikkal és a Sinopharmmal pedig sokat kockáztatna a kormány.
Az még mindig nem derült ki, hogy egyáltalán miért van szükség az állami gondoskodásban élők tesztelésére, és mi történik a gyerekek adataival.
Az ateista válaszok az adatfeldolgozásnál a nem vallásos kategóriához adódnak.
Jelenleg arra koncentrálnak, hogy kiértékeljék a magyar kormány legutóbbi levelét.
Közösségi kampányt indult, hogy a magyar ateisták és vallástalanok bátran vállalják fel a világnézetüket az októberben kezdődő népszámláláson. Nem várt nehézség azonban, hogy az idei kérdőíven ehhez nem lesz külön rubrika. Az eddigi felmérések alapján a Magyar Ateista Társaság azt várja, hogy 50 százalék alá esik a magukat kereszténynek vallók aránya.
Visszatérés főállásba, átalányadózás, vagy éppen az összes éves számla kiszórása az augusztus végi határidőig – különböző módszerekkel készülnek a következő hónapokra azok a katások, akik a kormány döntése alapján szeptember 1-től már nem választhatják ezt az adónemet. Van, aki azt reméli, hogy legalább végre helyre billenti a munka és a magánélet egyensúlyát, de olyan orvos is akad, aki kénytelen bezárni a magánrendelését. (Egykori) katás vállalkozókat kérdeztünk arról, hogyan tovább.
Idehaza hosszú évekig nemzetközi összehasonlításban is stabilan magas volt a legális abortusz támogatóinak aránya, ám az elmúlt néhány évben csökkenni kezdett. A magyar kormány következetesen tagadja, hogy hozzányúlna a terhességmegszakítás szabályaihoz, más országokban azonban vezetett már konkrét intézkedésekhez a populista-konzervatív családpolitika. Pedig a számok azt mutatják: ahol nagyobb a szigor, ott az abortuszok száma is magasabb.
A felmérést a gyámoknak kell elvégezniük, de hogy miért, arról semmilyen tájékoztatást nem kaptak. Az eredményeket az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat összesíti, a gyerekek egyedi azonosítójával együtt. Az orosz weboldal fejlesztője a hvg.hu-nak azt írta, az ingyenes teszteket amerikai, orosz, ukrán és fehérorosz szakértők fejlesztik.
Magyarországon becslések szerint több ezer olyan nő élhet, akiknek nincs pénze higiéniás termékekre. A Magyar Vöröskereszt a tavalyi tanévben brit mintára ingyen betéttel teli ládákat osztott ki az iskoláknak, az érdeklődés olyan nagy volt, hogy sok intézmény maga kérte felvételét a programba. A projekt a következő tanévben azonban egyelőre szünetel, amíg ki nem derül, mennyi támogatásból gazdálkodhatnak.
Velük találkozik legkevésbé a reptéri utas, mégis kulcsfontosságú a szerepük a repülésbiztonságban és a menetrend betartásában. A hvg360 az európai légi közlekedési káosz árnyékában eddig több tucat pilótával és légiutas-kísérővel interjúzott, hogy megtudjuk, hogyan élik mindennapjaikat, és hogyan látják ma a szakmát. Sorozatunk harmadik, egyben befejező részében földi kiszolgálók mesélnek arról, mennyit lehet keresni egy reptéren, mi az, amit eltitkolnak az utasok elől, és hogyan látják a mostani európai légi közlekedési káoszt.
Sokan felszolgálónak tartják őket, pedig ők azok, akik szükség esetén 90 másodperc alatt evakuálnak egy gépet, felélesztik az elájult utast és még azt is tudják, hogyan kell eloltani egy lángra kapott ruhát. A hvg360 az európai légiközlekedési káosz árnyékában több tucat pilótával, légiutas-kísérővel és földi kiszolgálóval beszélt, hogy megtudjuk, hogyan élik mindennapjaikat és hogyan látják ma a szakmát. Sorozatunk második részében légiutas-kísérők beszélnek kiképzésről, fizetésről, magánéletről – és arról a legendáról is, valóban le kell-e fogyniuk, ha felszedtek néhány kilót.
Az MCC Feszten a területfejlesztési miniszter is elismerte, hogy megcsappant a bizalom Magyarország felé az Európai Bizottság irányából. Beszélgetőtársa, Balázs Péter – szintén volt külügyminiszter és egykori uniós biztos – úgy fogalmazott, Navracsics Tibor a lehető legjobb választás volt a posztra, de lehetetlen küldetést bíztak rá, és a kormány sem könnyíti meg a dolgát.
Az OTP elnök-vezérigazgatója azt firtatta a Bankholding vezetőjétől, hogy kik is tulajdonképpen a tulajdonosaik.
A képzés több tízezer euró, amit évekig vonnak a fizetésből, hektikus életvitel, meglazult családi és baráti kapcsolatok, de a repülés szeretete és a különböző kultúrák megismerése mindent felülír – így jellemzik életüket a kereskedelmi légitársaságok pilótái. A hvg360 az európai légiközlekedési káosz árnyékában több tucat pilótával, és a légiközlekedési iparág más szereplőivel is beszélt, hogy megtudjuk, hogyan élik mindennapjaikat és hogyan látják ma a szakmát. Sorozatunk első részében pilóták beszélnek családról, kapcsolatokról, fizetésről – és arról, mennyire igazak a róluk szóló legendák.
A Delbos-Corfield-jelentést elfogadó LIBE bizottság felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ne fogadja el a helyreállítási pénzeket, amíg Magyarország nem tesz eleget az összes vonatkozó ajánlásnak. Ugyanakkor azt is kiemelik, hogy a helyzet az EU tétlensége miatt is romlott.
Hetek óta tart a káosz az európai repülőtereken, a hétvégén a Ryanair spanyol személyzete jelentette be, hogy júliusban 12 napot sztrájkolnak. A jellemzően a földi kiszolgáló személyzet hiánya miatt kialakult torlódások, késések, járattörlések már Ferihegyet sem kímélik. Az utasok közül azonban még mindig kevesen tudják, hogy törlés, késés vagy akár megtagadott beszállítás esetén milyen jogaik vannak. Mikor jár a szállodai elhelyezés, milyen esetben kaphatunk transzfert, vagy akár több száz euró kártalanítást – Salamon András jogi tanácsadó segítségével minden lehetőséget végigvettünk.
