A MOK vezetői előtt szólta el magát az államtitkár: dönthettek a szakdolgozók béréről
Tárgyalóasztalhoz ültek a Magyar Orvosi Kamara képviselői Takács Péter államtitkárral, hogy elmondják a szakmai kifogásaikat a kormány tervei szerint január elsején életbe lépő egészségügyi rendeletekről.
Nyolc nappal a Belügyminisztérium tervezett egészségügyi rendeleteinek életbe lépése előtt ült le egyeztetni a Magyar Orvosi Kamara (MOK) képviselőivel Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár. Röviden összefoglalva, a hosszúra nyúlt beszélgetésen kiderült, hogy
- Takács szerint nem igaz, hogy nem egyeztettek a kamarával.
- Nem véletlenül titkosították a Boston Consulting tanulmányát az egészségügy átalakításáról.
- Tárgyalnak arról, hogy a háziorvosi praxisokat is bevonják a rezsitámogatási programokba.
- Modellszámítások szerint a praxisok 80 százalékának nem csökken a bevétele az indikátorrendszer bevezetése után.
- Az állami szolgálatra pedig azért van szükség, hogy javuljon a betegbiztonság.
De nézzük a részleteket.
A kormány oldalán egy hete jelent meg néhány rendelettervezet szövege is, melyek közül több is felháborodást keltett szakmai körökben. Ezek egyike, hogy a kormány tervei szerint január elsejétől a kizárólag magánellátásban dolgozó orvosoknak havi 20 órát kötelező lesz állami intézményekben dolgozni (ez kiváltható 10 óra ügyelettel is). A másik, hogy az alapellátás finanszírozását gyökeresen átalakítják: a háziorvosok és a közfinanszírozott fogorvosok finanszírozásának nagyobb része minőségi indikátoroktól függ majd. A szakmai szervezetek attól tartanak, hogy az indikátorrendszer problémái miatt mind közfinanszírozott fogorvosi, mind háziorvosi praxisok is 350–500 ezer forint bevételtől eshetnek el havonta.
A MOK eddig nem alakított ki hivatalos álláspontot a tervezetekről, csütörtökön viszont élőben közvetítették személyesen konzultációjukat Takács Péter államtitkárral. A jó hangulatúnak egyáltalán nem nevezhető, néhány részletében inkább vádaskodó beszélgetés több mint két és fél órásra nyúlt – csak azért nem hosszabbra, mert Takács Péternek saját bevallása szerint a felesége kérésére még be kellett vásárolnia karácsonyra.
A találkozó kezdetén hosszas vita alakult ki arról, konzultált-e korábban az államtitkárság a kamarával a tervezett változásokról. A MOK többször is hangsúlyozta, hogy csak december 16-án kapta meg a rendeletek szövegét, Takács ezt a Mandinernek adott interjúban határozottan tagadta, és az egyeztetésen többször is megismételte, „nem volt elegáns” a MOK vádja.
Tényszerűen nem igaz, hogy nem egyeztettünk és nem vezettünk be javaslatokat a kamarától
– mondta. A MOK ugyanakkor a beszélgetésen ragaszkodott hozzá, ők úgy értelmezték, hogy a változtatásokról folyamatos egyeztetés lesz, és azok csak akkor fognak az Országgyűlés elé kerülni, ha konszenzusra jutnak.
Szóba került a Boston Consulting 2020-as tanulmánya is az egészségügy átalakításáról, mely a mai napig titkosított, és a kamara sem nézhetett bele. Ezt Takács sem tagadta, és azzal magyarázta, nagyon sok olyan javaslat van benne, amit Magyarországon lehetetlen megvalósítani, a sajtó pedig úgy tálalná, hogy „népirtásra készülnek”. Példaként hozta fel, hogy a tanulmány azt javasolja, 100 kórházból csak 60 maradjon meg, ami nyilvánvalóan kivitelezhetetlen.
Több pénzért jobb munkát várnak
Az első részben a finanszírozás és az indikátorok kérdéskörét járták körbe, a kamara nehezményezte például, hogy a háziorvosok ambuláns díja a mai napig csak 600 forint betegenként. Takács ezt nem tagadta, de szerinte az ambuláns díj csak töredékét adja a teljes finanszírozásnak. Ők az egész rendszert szeretnék olyan irányba terelni, hogy a rendszer „a jó minőségben elvégzett sok munkát honorálja”.
A minisztérium szerint ma egy átlag háziorvosi praxis 3 millió 300 ezer forintot kap havonta, ez jövőre 3,5–3,6 millióra emelkedik majd. (A közvetítést követő háziorvosok közül többen kommentben jelezték, hogy ennél jóval alacsonyabb a finanszírozásuk.)
„Jövőre csak a háziorvosi finanszírozásra 257 milliárd forint jut, 2010 óta az egészségügyben 1470 milliárd forintos forrásbevonás történt” – sorolta Takács, aki szerint ehhez képest az elmúlt években nagyot csökkent a betegellátás mennyisége. Ezen akarnak változtatni.
Célunk, hogy az elvégzett munka mennyiségével és minőségével arányos finanszírozás legyen alapellátásban és szakellátásban is
– tette hozzá.
A MOK azt emelte ki, hogy a háziorvosok finanszírozásának jelentős részét elviszi a rezsi, ehhez képest most egy olyan indikátorrendszer készül, ami csökkentheti a bevételeiket. Számolni fogják például, hogy a betegek eljárnak-e szűrésre, miközben ez nem feltétlenül az orvosoktól függ. Ők nem állhatnak ott minden beteg mellett, hogy kiváltja-e a felírt receptet, vagy elmegy-e a szűrővizsgálatra.
Az államtitkár szerint a rezsikérdést jelenleg három minisztérium próbálja kezelni, de erre nem az egészségügyi finanszírozásban van a megoldás. Az orvosoknak is meg kell értenie, hogy 4000 milliárd forinttal fizetett többet idén az állam a gázért, mint tavaly. Annyit azonban elárult, hogy
jelenleg is azon dolgoznak, hogy megpróbálják bevonni az orvosokat a kisboltos vagy a kkv-s rezsitámogatási programba.
Az indikátorrendszert azonban megvédte, javítására márciusig egy teljesen új szűrési koncepciót akar letenni az asztalra. Takács a mammográfiát hozta fel példaként, ennek jelenlegi rendszerét teljesen elhibázottnak tartja, mert megyénként mindössze egy hely van kijelölve szűrési pontként. Mivel ő sem tartja reálisnak, hogy egy diósdi nő elmenjen Vácra, az a terve, hogy a szűrést a helyi szakrendelőben végezzék el, a kiértékelésre pedig a digitális lelet segítségével ott kerüljön sor, ahol értenek hozzá.
A finanszírozást és az indikátorrendszert állítása szerint a NEAK lemodellezte, ez plusz-mínusz 100 ezer forintos bevételváltozással fog járni, a praxisok 80 százalékának pedig nem lesz kisebb a bevétele április után. Megígérte azt is, hogy a változásokat nem vésik kőbe, ő annak a híve, hogy kipróbálják, és ami nem változik, azt kijavítják.
Így derült ki az is, hogy már az egy hete megjelent rendelettervezeten is változtattak a beérkező vélemények alapján. A magánorvosok számára előírt 20 órás rendelést, vagy 10 órás ügyeletet átírták 8 és 16 órára, ez havi két alkalmat jelent. Korrigálják azt is, hogy akinek 3 szakvizsgája van, az háromszor 20 órát teljesítsen az állami rendszerben, és lesznek kivételek is.
A háziorvosi ügyeletekkel kapcsolatban Takács „fake newsnak” nevezte, hogy megtiltanák a délután 4 óra utáni rendelést. „Az, hogy havonta kétszer kötelezhető valaki ügyeletre, nem azt jelenti, hogy kötelezve is lesz, a praxisközösségben helyettesíteni is lehet” – mondta.
A beszélgetésből kiderült az is, hogy a járási központokban ügyeletet adó háziorvosok fizetését az Országos Mentőszolgálat adja majd, ők bruttó 9800 forint órabért kapnak majd, asszisztenseik pedig ugyanezért bruttó 3500–4000 forintot vihetnek majd haza.
Hozzátette, a rendszer lényege, hogy délután 4 és este 10 között minden fix ponton legyen orvos, és őket csak nagyon különleges helyzetben küldik majd ki esethez. Ha ez mégis megtörténik, ahhoz az eszközöket majd az OMSZ adja. A részleteket azonban majd később pontosan ismertetik a szakma képviselőivel.
Betegbiztonság kérdése
A magánorvosok kötelező 20 órás állami szolgálatára a minisztérium képviselői konkrét érveket hoztak fel. Takács Péter szerint ma is léteznek olyan „lakásszakrendelések”, ahol az orvos akár tíz éve nem tagja kamarának, és a szakmai teljesítménye abból állt, hogy nőgyógyászati keneteket vesz le. Ha ők az orvosi béremelés miatt visszamentek kórházba dolgozni, előfordulhatott, hogy másfél évig nem vezettek le szülést, ami óriási betegbiztonsági kockázat. A most tervezett rendszer így szerinte főleg a tudásamortizáció kivédésére szolgál.
Takács arra is panaszkodott, hogy állandóan azzal vádolják őket, a magánellátásba kényszerítik az embereket. Most ehhez képest egy olyan lépést tesznek, ami a humánerőforráson és a betegbiztonságon is javít, mégis támadják őket. Azt is elmondta, hogy rengeteg félinformáció kering a nyilvánosságban, ide sorolta a kivezényléseket is, hiszen olyan nem fog előfordulni, hogy valakit több száz kilométerrel arrébb vezényelnek.
Azzal a kamara sem vitatkozott, hogy nem baj, ha bizonyos akkreditációhoz kötik a szakvizsga meglétét, de úgy érzik, a most beterjesztett szabály nehezen értelmezhető. Ide sorolták, hogyan áll össze a belengetett 10 vagy 20 óra. Takács erre annyit elárult, hogy tömbösített lesz majd a rendszer, öt év alatt 1200 pontot kell majd összeszedni.
Szóba kerültek a szakdolgozók is, akikre sok tekintetben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az orvosokra. Takács itt – mint kiderült, egy kicsit meggondolatlanul – elárulta, hogy
a szerdai kormányülésen döntés született a szakdolgozói bérekről.
Hogy mi, azt nem árulta el, csak annyit tett hozzá, hogy „előremutató és jó döntés lesz” – így minden bizonnyal béremelésről döntött a kabinet. Ezen kívül a szakdolgozóknál a jövőben rendezni kell majd a szakmai kompetenciák kérdését is, ezt lépcsőzetesen fogják megvalósítani.
„Nagyon régi igény, hogy legyen egy licencrendszer, amit a mentőtisztekkel és mentésben dolgozókkal fogunk kezdeni, majd szépen fokozatosan megyünk tovább” – mondta az államtitkár.
A MOK képviselői a két és fél órás beszélgetés végén jelezték, hogy ugyan több kérdésükre is megnyugtató választ kaptak, de az indikátorrendszerre tesztidőszakot vezetnének be, a magánorvosok kötelező 20 órás állami foglalkoztatását pedig nem tudják elfogadni. Kérték azt is, hogy a jövőben vonják őket be jobban a döntések előkészítésébe, és ne csak néhány nappal a rendeletek bevezetése előtt kapjanak azokról értesítést.
Takács a tesztidőszakot nem tudta megígérni, de hangsúlyozta: nem az a cél, hogy büntessék az orvosokat, hanem hogy közösen lépjenek előre, és hatékonyabbá tegyék a munkájukat. Az elmúlt években ugyanis rengeteg panasz érkezett betegektől, hogy nem jutnak ellátáshoz, és a számok is azt mutatják, hogy az átlagfinanszírozás miatt a szakellátásban kevesebb beavatkozásra kerül sor.
„Ne védjük meg azokat, akik feltűnően munkakerülők lettek 2019 óta, és ezzel rontják az orvostársadalom jó hírét, hanem mondjuk ki, hogy ha nem jól teljesítenek, akkor annak vállalják a következményeit” – tette hozzá.
A beszélgetésről készült teljes felvételt ezen a linken tudja megnézni:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
A háziorvosokat kiszolgáltatottá, az ellátás minőségét bizonytalanná tenné Pintérék új tervezete
Gyökeresen átalakítaná a háziorvosok finanszírozását egy új belügyminisztériumi tervezet, amelyet már január elsejével életbe léptetne a kormány. A szakma régóta figyelmeztetett, hogy az egész rendszer elhibázott, ráadásul a rezsiköltségek növekedése tovább ront a helyzeten. A Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke szerint végső soron a változtatások kiégéshez, és a szakmai színvonal csökkenéséhez fognak vezetni.
Beismerte a kormány: az állami- és magánegészségügy szétválasztása megbukott
Két éve drasztikus szabályokat hozott a kormány az állami és magánellátás szétválasztására, ezt egy csapásra rúgja fel a pár napja társadalmi vitára bocsátott rendelettervezettel. Innentől kezdve nem lehet komolyan venni azt az előírást, hogy az orvos nem kezelheti magánbetegét állami ellátásban. Vajon nyernek a betegek a beugrasztott orvosokkal? Milyen lenne, ha minden szakmánál bevezetnék ugyanezt?
