Informális találkozón vettek részt az uniós belügyminiszterek Koppenhágában, ahol elsősorban a migrációról egyeztettek. A dán elnökség vázolta a december végéig szóló terveiket. A baloldali dán kormány rendkívül szigorú migrációs politikát folytat, ezt szeretnék európai szinten is megvalósítani. Kaare Dybvad Bek miniszter három pontban foglalta össze célkitűzéseiket:
- az engedély nélkül az EU területén tartózkodókat minél nagyobb számban vissza kell küldeni.
- Az EU-n kívüli harmadik országokkal való kapcsolatokat szorosabbra kell fűzni a migráció korlátozása érdekében.
- Biztosítani kell a külső határokat, különös tekintettel a keleti határokra.
Jövőre lép hatályba az EU új menekültügyi és migrációs paktuma, amelynek az a célja, hogy már az uniós határokon megállítsa és megszűrje a bevándorlókat, illetve szigorúbb határőrizetet biztosítson. Ugyanakkor továbbra is égető probléma, hogy a jelenleg az Európai Unió területén tartózkodó, elutasított menedékkérelemmel rendelkezőknek csak a 20-25 százaléka hagyta el a tagállamok területét.
Ennek felgyorsítása érdekében az Európai Bizottság néhány hónapja javaslatot terjesztett elő, amely új, közös jogszabályokat javasol a kiutasítások kezelése és a végrehajtás felgyorsítása érdekében, illetve megteremti a lehetőségét annak, hogy az EU-n kívüli országokkal kössenek szerződést uniós kormányok úgynevezett visszatérítési pontok létrehozására, működtetésére. Ezek tulajdonképpen olyan táborok, ahol a kiutasított személyt addig őrzik, amíg vagy a származási országa, vagy pedig egy harmadik állam be nem fogadja. Fontos feltétel, hogy a folyamatnban em sérülhetnek az emberi jogok. Ennek a jogszabálynak az elfogadása ebben az évben várható.
A védelemben nem részesülőknek csak a negyede tér vissza valójában származási országába,
tehát sok a tennivalónk, különösen a visszatérési politikában és annak terén, hogy biztosítsuk az emberek származási országukba való visszatérésének lehetőségét. Továbbá hogy biztosítsuk az európai lakosság bizalmát bennünk mint politikusokban és a demokratikus rendszerben” – fogalmazott a dán miniszter a találkozót követő sajtótájékoztatón.
Szóba került a migránsok fegyverként való felhasználása is, ami mögött rendre Oroszországot sejtik. Már évek óta problémát okoz a balti államoknak és Lengyelországnak, hogy az oroszok hathatós fehérorosz segítséggel migránsokat szállítanak az EU-s határokhoz, ahol aztán átkényszerítik őket a határon, belső biztonsági problémát okozva ezzel uniós területen. Most hasonló jelenség figyelhető meg Líbia irányából. A továbbra is instabil ország legnagyobb hadura, Halifa Belkaszim Haftár tábornagy bizonyíthatóan orosz segítséggel indít útnak hajókat a Földközi-tengeren Európa felé. Olyan méretűre nőtt ez a jelenség, hogy csak Kréta partjait napi ezer migráns éri el. A görög kormány ezért olyan jogszabályt hozott, amely szerint ha egy kiutasított személy nem hagyja el az országot, börtönbüntetéssel sújtható.
A visszaküldések felgyorsításával kapcsolatban összhang van az európai államok között. Alexander Dobrindt német belügyminiszter arról beszélt, hogy kormánya támogatja a visszaküldési központok létrehozására irányuló felhívást. „Ezt innovatív megközelítésnek tartjuk, amely feltétlenül szükséges. Ehhez pedig partnerországokra van szükség, mégpedig olyanokra, amelyek a lehető legközelebb vannak a származási országokhoz, és amelyek képesek visszafogadni az elutasított menedékkérőket, és megfelelő módon, a hazájuk közelében elszállásolni őket” – fogalmazott Dobrindt. Azt sem tartotta kizártnak, hogy Németország élére áll annak, hogy más országokkal közösen kutassanak fel és működtessenek ilyen visszatérési pontokat. Hasonló véleményen volt Bruno Retailleau francia belügyminiszter is, aki a szorosabb ellenőrzés híve. Mint mondta:
Amikor egy külföldi illegálisan érkezik, képesnek kell lennünk arra, hogy például lekérdezhessük a telefonját, és kiderítsük, van-e kapcsolata a terrorizmussal, illetve megtudjuk, melyik országból származik, és milyen országokon utazott át. Ez alapvető fontosságú.
