A magyar kormány régóta ostromolja Brüsszelt egy számlával, ami a magyar határkerítés költségeit tartalmazza. Az Európai Bizottság eddig kategorikusan elutasította, hogy ilyen célra uniós pénzt biztosítson, azonban változás várható ebben. Viszont korántsem biztos, hogy a magyar kerítésre jut EU-s forrás.
A Fidesz EP-képviselője, László András már 10 év alatt határvédelemre elköltött 10 milliárd euróról beszélt az Európai Parlamentben, amellyel az EU tartozik Magyarországnak. Ez akkor hangzott el, amikor napirendre vették az EU-finanszírozás kérdését a fizikai határvédelmi építményekhez. Idetartoznak például a falak, kerítések vagy egyéb akadályok a külső határokon.
A témát Anders Vistisen dán európai parlamenti képviselő hozta elő, amikor kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz. Vistisen a Fidesz pártcsaládjának, a Patrióták Európáért frakciónak a tagja. Az ügyet azonban nem azért vette elő, hogy segítsen a fideszes törekvéseknek, hanem azért, mert őt is nagyon aggasztja, hogy Fehéroroszország és Oroszország illegális bevándorlókat szállít az EU keleti határaihoz, fenyegetve a balti államokat, Lengyelországot és Finnországot. Ezeket a bevándorlókat – akiknek sokszor fogalmuk sincs, hogy hol vannak – átkényszerítik a határon, komoly nyomás alá helyezve az érintett országok határvédelmi és belügyi szerveit. Emiatt ezek az országok rendkívüli határvédelmi intézkedéseket tettek, volt, ahol kerítéseket is emeltek, és szeretnék, ha az EU ezekhez a költségekhez hozzájárulna. Az ő ügyüket karolta fel Vistisen képviselő, aki hozzászólásában meg sem említette a hasonló magyar igényt.
Az Európai Bizottság migrációért felelős biztosa, az osztrák Magnus Brunner válaszában elmondott néhány adatot, amelyek az úgynevezett hagyományos migráció csökkenéséről szólnak. 2024-ben például 38 százalékkal csökkent az illegális bevándorlók száma az előző évhez képest. Rendkívüli mértékben, 78 százalékkal esett vissza a Magyarországot is érintő nyugat-balkáni út „forgalma”, és ugyancsak jelentős a legzsúfoltabb útvonalon, a közép-mediterrán térségben tapasztalt visszaesés, ahol 58 százalékos a csökkenés.
Ugyanakkor a keleti határokon megjelenők száma egy év alatt megháromszorozódott. Ez 17 ezer személyt jelent, akik orosz „közvetítéssel” érkeznek az EU határaihoz. Összehasonlításul: a nyugat-balkáni útvonalon ennél csak kicsivel többen, 21 ezren érkeztek tavaly.
Brunner elmondta, hogy a keleti határokon lévő országok 170 millió eurót kaptak eddig a határfelügyelet megerősítésére. Az EU ebben a költségvetési ciklusban határmenedzsmentre 7,3 milliárd eurót tud fordítani, ennek másfélszeresét kéri csak a magyar kormány. Tudni kell, hogy a 7,3 milliárd euró háromszorosa annak, mint ami erre a célra rendelkezésre állt a 2014–2020-as költségvetési időszakban. A pénzből 4,3 milliárdot kapnak közvetlenül a tagállamok, akik mobileszközök vásárlására, határfelügyeleti rendszerek telepítésére, új IT-rendszerek kiépítésére és határátkelőhelyek karbantartására költhetik a támogatást. Ami a kerítést illeti, Magnus Brunner azt mondta, hogy a tagállamok nyugodtan finanszírozhatnak saját költségvetésből ilyen beruházásokat, de a működtetés során tiszteletben kell tartani az emberi jogokat. Éppen emiatt gyűlt meg a baja a magyar kormánynak az uniós joggal, ami az egyszeri 200 millió és napi 1 millió eurós büntetés kivetéséhez vezetett. Az összeg egyre növekszik. Mivel Magyarország folyamatos jogsértésben van, az EU határőrizeti szerve, a Frontex is kivonult, ezzel megszűnt a magyar határrendészet uniós támogatása. A biztos ugyanakkor kijelentette:
Világos, hogy a következő költségvetésre felkészülve ezt át kell tekinteni, ez most zajlik, de nem lehet megelőlegezni az eredményeket.
Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság valószínűleg javaslatot fog tenni a következő hétéves költségvetés keretein belül a kerítések finanszírozására. Ennek azonban aligha lesz visszamenőleges hatálya, és minden bizonnyal előnyben részesítik majd az olyan típusú védekezést, mint ami az oroszoknak köszönhetően jelenleg is történik.
A már említett László András úgy fogalmazott, hogy az illegális bevándorlás ellen falak kellenek, és az EU fizessen érte. Felhozta az Európai Bíróság büntetését, de hozzátette:
Nem akarunk olyan karácsonyt, mint Magdeburgban, vagy olyan szilvesztert, mint Brüsszelben vagy Kölnben.
A Fidesz másik szövetségese, a volt lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság részéről felszólaló Joachim Stanisław Brudzinski is a határ-infrastruktúra megerősítését várja el, de ő is kifejezetten a keleti hibrid támadások elleni védekezésről beszélt.
Felszólalt a Tisza Párt képviselője, Kollár Kinga is, aki azt mondta, hogy a megerősített határvédelem az EU közös érdeke, így az erre fordított költségek megtérítését joggal kérik az érintett tagállamok.
A Tisza sürgeti, hogy az EU költségvetése is támogassa a hatékony határvédelmet, és ebből jusson új és meglévő határvédelmi eszközökre is
– jelentette ki.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
