Tetszett a cikk?

Annál nem is lehetne radikálisabban hátat fordítani a Donald Trump által képviselt energiapolitikának, ahogy Joe Biden teszi. Kérdés azonban, hogy a mostani lépések önmagukban mire lehetnek elegendőek, és mi van akkor, ha négy év múlva ismét egy olajpárti elnöke lesz az országnak.

Véleményem szerint már így is túl sokat vártunk arra, hogy felvegyük a harcot a klímaváltozással

– mondta Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok 46. elnöke, amikor ígéretet tett arra, hogy zölddé formálja az amerikai gazdaságot. A mostani lépés annyiban nem meglepő, hogy az elnök korábban is többször is hangoztatta: elődjétől, Donald Trumptól eltérően ő komolyan veszi a klímaváltozást. Ezt igyekezett már eddig is tettekkel alátámasztani, elnökségének első napján például rendeletet írt alá arról, hogy az USA visszatér a párizsi klímaegyezményhez.

©

Most pedig tett még egy lépést, hiszen szerdán több olyan rendeletet is aláírt, amelyek alapjában változtathatják meg az amerikai gazdaságot:

  • lényegében megtiltja, hogy újabb olaj- és gázkitermelési engedélyeket adjanak ki a szövetségi államhoz tartozó területeken,
  • előírta, hogy 2030-ra meg kell kétszerezni az országban megtermelt szélenergia mennyiségét,
  • össze kell állítani egy jelentést, milyen nemzetbiztonsági hatásai lehetnek a klímaváltozásnak,
  • létrehozza a Nemzeti Klíma Munkacsoportot (National Climate Task Force), amely 21 szövetségi hivatal és osztály vezetőit gyűjti össze,
  • elkötelezi magát az új, zöld infrastrukturális beruházások mellett,
  • elősegíti a tudományos kutatásokat, illetve az ipari szennyezés által leginkább érintett, jellemzően alacsony jövedelemmel rendelkező, kisebbségi közösségeket,
  • a vadon élő állatok védelme érdekében 2030-ig megőrzi a szövetségi területek és vizek 30 százalékát a mostani állapotában,
  • április 22-ére, a Föld Napjára egy csúcstalálkozót hozna létre.

„Ahogy a koronavírus-válság ellen, úgy a már most is zajló klímaváltozás ellen is egységesen kell fellépnünk” – magyarázta a lépések szükségességét Biden, aki ezzel lényegében kormányzásának központi elemévé emelte a környezetvédelmet. Ez pedig hatalmas változás az előző kormányzathoz képest: Trump például többször hangoztatta, hogy „miért kellene harcolnia valami ellen, ami szerinte nem is probléma”. De nemcsak ebben, hanem abban is különbözött a két vezetés, hogy amíg a republikánusok támogatták az új olajvezetékek építését, illetve magát az olajipart, a most bejelentett döntésekkel éppen velük mennek szemben a demokraták. Biden például azt is elmondta, hogy felkéri a kongresszust, jogszabályokkal zárja le a fosszilis üzemanyagok 40 milliárd dolláros támogatását.

©

Ezek után talán nem is meglepő, hogy nem sokáig maradt csendben az olajipar. Mike Sommers, a legnagyobb olajipari szövetség, az American Petroleum Institute (API) elnöke szerint a Biden-kormányzat egy tollvonással megfordítja az eddigi trendet: a fényes energetikai jövő helyett a jövőben az ország jobban fog függeni az importenergiától, amelyet ráadásul alacsonyabb környezetvédelmi előírások mellett állítanak elő.

Ennél is messzebb ment egy másik testület, a The Western Energy Alliance, az ország nyugati felében működő olajipari vállalatokat összefogó szövetség, amely percekkel Biden aláírása után pert indított, mondván az elnök túllépte a hatáskörét, amikor megtiltotta a kitermelési engedélyeket. Szerintük ugyanis a kormányzat „önkényes és szeszélyes” döntést hozott.

Az olajiparnak természetesen további érvei is vannak: véleményük szerint a Biden-adminisztráció lépései akár munkahelyek millióit is veszélybe sodorhatják, illetve sok-sok milliárd dollár bevételtől esik majd el a központi költségvetés. Ráadásul mindezt akkor, amikor az amerikai gazdaság már amúgy is nehéz helyzetben van a koronavírus-válság miatt.

©

A támadásra valamennyire készülhetett a Biden-adminisztráció: a most aláírt rendeletekben 15-ször helyezték el a munkahely szót – számolgatott a The New York Times. Bidenék szerint a probléma nem valós, mivel azok a cégek, amelyek a közeljövőben a szél- és napenergia területén fognak fejleszteni, bőven létrehoznak majd annyi állást, amennyit elveszítenek a mostani átállással. Az is munkahelyeket fog teremteni – állítják –, hogy a mostani bejelentés szerint 1,5 millió új, energiatakarékos otthon és félmillió elektromos töltőállomás fog épülni.

Nem mindenki van lenyűgözve: John Cornyn texasi szenátor például azt hangoztatta, hogy bár ő is teljes mértékben a zöldenergia pártján áll, nem szabadna elfeledkezni arról, hogy az országban legalább 280 millió hagyományos, belső égésű motorral rendelkező autót használnak. "Hogyan fognak a családok munkába járni, gyermekeiket iskolába vinni vagy életüket élni, ha hirtelen már nem áll rendelkezésre az a természeti erőforrás, amelytől autóik függnek?” – tette fel a kérdést.

©

Ez persze már színtiszta politika. Biden erre azt mondja: azzal, hogy elektromos autókra cserélik a kormányzati járműflottát, egymillió új munkahelyet hoz majd létre az autóiparban. Nem kevés kocsiról van szó, hiszen 645 ezer jármű van jelenleg az állami flottában, ide tartozik 245 ezer polgári jármű, 173 ezer katonai és 225 ezer postai autó.

Ugyanakkor az egymillió új autóipari munkahelyet néhány szakértő is megkérdőjelezi. „Lényegében azt mondja, hogy meg fogja duplázni az autógyártást. Ezt azért nehéz elhinni” – fogalmazott David Popp, a Syracuse Egyetem közgazdásza. Szerinte ugyanis ilyen célokat nem lehet csak károsanyag-kibocsátási célértékekkel és állami beszerzésekkel elérni. Azt ugyanakkor ő is elismeri tanulmányában, hogy a zöld váltás jellemzően létrehoz annyi munkahelyet, amennyit elveszítenek a hagyományos gazdaságból. Éppen ezért egyúttal meg is dicsérte Bident, mert az elnök ígéretet tett arra, hogy az állam támogatja fogja ezen munkások elhelyezkedését a zöld iparágakban.

Az országban működő kereskedelmi kamara pedig egyelőre láthatóan bizonytalan: miközben megdicsérte Bident, amiért felveszi a harcot a károsanyag-kibocsátással, el is ítélte, amiért leállítja az olaj- és gázkitermelési engedélyek kiadását.

Az engedélyek leállításának szándéka mindenképpen olyan lépés, amely a zöld váltás irányába hat, ugyanakkor nem egyértelmű leállításról van szó: a bejelentéskor ugyanis úgy fogalmaztak, Biden utasította a belügyminisztériumot, hogy "a lehető legnagyobb mértékben" szüneteltesse az új szövetségi olaj- és gázkitermelési engedélyek kiadását állami területeken, és "szigorúan vizsgálja felül" a meglévő bérleti és engedélyezési gyakorlatokat.

Ez önmagában már csak azért is rendkívül fontos lépés, mert egyes számítások szerint az állami területeken végzett olajtermelés okozza az ország szén-dioxid-kibocsátásának negyedét. Ráadásul az API adatai szerint ország olajtermelésének 22, gáztermelésének pedig 12 százaléka folyik ezeken a területeken.

©

Kérdéses, mekkora hatása lesz a mostani moratóriumnak. Ha az ugyanis állandó tiltássá változik, akkor is elképzelhető, hogy növekedni fog a termelés. Miért? Mert a 2014 és 2019 között kiadott fúrási engedélyeknek egyelőre csak a felét használták fel. Azaz rengeteg olyan fúrási engedély van hatályban, ahol még nem kezdték el a munkát. Ha pedig ezeken a területeken elindulnak a munkálatok, akkor az bizony ugyanúgy növelni fogja az összmennyiséget. Szakértők szerint ezért sem igazak az API panaszai, miszerint a gazdaság helyreállásával növekedni fog az import energiaigény.

Az pedig, hogy mindez mennyire fogja csökkenteni a kibocsátást, a jövő kérdése. Ahhoz ugyanis nem elegendőek a mostani lépések, ahhoz az kellene, hogy a kongresszus elé is benyújtsanak új jogszabályokat. Így hiába a mostani lépések, ez lesz majd a Biden-kormányzat igazi tesztje a környezetvédelem kapcsán – állapítja meg a BBC.

És persze azt sem szabad elfelejteni, hogy ahogyan Biden hozzáállása is teljesen különbözik Trumpétól, úgy elképzelhető, hogy a következő amerikai elnök elképzelései is mások lesznek a klímaváltozás és a gazdaság zöldítése kapcsán.

Egyórás idősávot ajánlanak az időseknek a vásárlásra Székesfehérváron

Egyórás idősávot ajánlanak az időseknek a vásárlásra Székesfehérváron

Azért nem rendelt a kormány a Moderna vakcinájából, mert drágállta

Azért nem rendelt a kormány a Moderna vakcinájából, mert drágállta

"Felcsúti Pert" ígért Fekete-Győr a programjában

"Felcsúti Pert" ígért Fekete-Győr a programjában