Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az ingatlanvagyont kikezdte a koronavírus-járvány, a vagyonokat hozó valóságshow sincs már, ám így is súlyos dollárszázmilliókat kell visszafizetnie a következő években a még épphogy hivatalban lévő amerikai elnöknek. Ráadásul a beruházásait évtizedek óta finanszírozó bank is szabadulna már tőle.

Biden nyert, Trump még küzd - amerikai elnökválasztás 2020
November 3-án elnökválasztást tartottak az Amerikai Egyesült Államokban. A republikánus Donald Trump és demokrata kihívója, Joe Biden közti verseny több államban nagyon szoros volt, így végül csak november 7-én derült ki: Joe Biden lesz az USA 46. elnöke. Kövesse az elhúzódó elnökválasztás fejleményeit és lehetséges következményeit a hvg.hu-n.
Friss cikkek a témában

Donald Trump a világ 1139. leggazdagabb embere a maga 2,5 milliárd dolláros vagyonával

– olvasható a Forbeson november 26-án. Ez egyébként majdnem 759 milliárd forintot jelent mai árfolyamon, így elsőre azt is gondolhatnánk, hogy az Egyesült Államok első milliárdos elnökének továbbra sem kell aggódnia a jövőjéért.

Még akkor sem, ha tudjuk, hogy elnöksége kezdetén, 2016-ban – ugyancsak a Forbes szerint – még 3,7 milliárd dollár volt a vagyona. „Elveszíthetek 2, vagy akár 5 milliárd dollárt is, nincs semmi különbség, nem számít. Az országért és az emberekért teszem ugyanis” – nyilatkozta tavaly októberben, arra utalva, hogy ha folytatta volna üzleti karrierjét, akkor ennyivel több pénzt keresett volna, mint most, amikor a politikára koncentrál.

©

A híradások már akkor kétségbe vonták ennek az állításnak az igazát, mondván az elnök bevételei meg sem közelíti ezeket az összegeket, ám vélhetően nem állítunk túl erőset, amikor leírjuk, hogy Trumptól sosem állt távol a nagyzolás – a 2016-os választási kampányában például azt állította, vagyona meghaladja a 10 milliárd dollárt, amit egyébként azóta sem tudott alátámasztani.

A magát „nagyon gazdagnak” tartó elnök számtalanszor vitázott a vagyona nagyságáról a gazdasági magazinnal. Ennek egyik fejezetéről Jonathan Greenberg, a Forbes egykori szerkesztője így számolt be a Washington Postnak: „1984 májusában, amikor már harmadik éve készítettem a Forbes 400-at, a leggazdagabb amerikaiak listáját, egy tisztségviselő felhívott a Trump Organizationtól (ez Trump legtöbb cégének ernyőszervezete – a szerk.), hogy elmondja, milyen gazdag Donald Trump. Az előző kiadásban ugyanis 200 millió dollárra becsültük a vagyonát, miközben ő azt állította, hogy ennek az ötszörösével rendelkezik. Szóval a tisztségviselő veszekedett velem, hogy értsem meg, mennyire ki van tömve Trump. A tisztségviselő John Barronként mutatkozott be, amiről ma már tudjuk, hogy Trump álneve.”

Trump az elnöksége alatt sem azért bukott egy vagyont, mert épp nem tudott a saját pénzügyeivel foglalkozni, hanem leginkább azért, mert vagyona nagy része a Manhattan környéki ingatlanportfóliójából származik, illetve vannak golfpályái és borászatai is. Márpedig a koronavírus-válság alatt az irodaházak, szállodák és üdülőhelyek jelentősen veszítettek az értékükből.

Ugyanakkor nem is a vagyon tényleges nagysága a probléma igazi forrása, hanem az azt terhelő adósság.

©
A Reuters írt arról november elején, hogy a Deutsche Banknak például 340 millió dollárnyi hitellel tartozik az immár Trump két fia által vezetett Trump Organization. A hírügynökség saját forrásaira hivatkozva azt írja, hogy mindez összesen három kölcsönt jelent, amelyek törlesztését a következő két évben kell megkezdeni.

És bár Trump elméleti vagyona ennek kifizetését bőven fedezi, ne feledjük, hogy a (volt) elnök vagyona nagyrészt ingatlanban van, kevés a mozdítható, úgynevezett likvid rész. Kérdés, hogy most, amikor vállalkozásai komoly veszteségeket kénytelenek elkönyvelni, hogyan fogja ezt kifizetni.

Ráadásul ez a 340 millió euró csak egy része annak az összegnek, amit Trumpnak előbb-utóbb ki kell fizetnie. A Financial Times október végén szedte össze, hogy az azóta a választást elveszítő elnöknek mekkora adóssága van. Számításaik szerint az összeg legalább 1,1 milliárd dollárra rúg, amiből 900 millió dollárt a következő 4 évben kell visszafizetnie.

És hogy miből áll össze ez a hatalmas összeg? A már említett Deutsche Bank-hiteleken túl Trump cégei kötvényeket is kibocsátottak, amikből 257 millió dollárt kell még kifizetni, a Vordano ingatlanalapon keresztül is van 447 millió dolláros tartozása, különböző bankoknak és egy vagyonkezelőnek is legalább 25 millió dollárral tartozik és úgy tűnik,

saját magának is lóg még 50 millió dollárral.

©
Ez utóbbi talán némi magyarázatra szorul: egy ingatlanügylet során Trumpnak tartozása lett a Chicago Unit Acquisition Trust felé, amelynek tulajdonosa a DJT Holdings LLC. DJT, vagyis Donald J. Trump. Amikor erre a New York Times 2016-ban rákérdezett, úgy válaszolt: „Nagyon egyszerű történet, enyém a jelzálog. Én vagyok a bank.” De mivel ő az adós is, ezért mégis van egy kis csavar ebben a nagyon egyszerű történetben. Az „adósság” miatt más okból sem kell, hogy főjön a feje: azt csak meghatározott feltételek mellett kell visszafizetnie, például ha romlana cégének a hitelminősítése. Bár megerősítést nem nyert, a Financial Times arról ír, hogy ez akár az adófizetés kikerülésének egyik módja is lehet.

A Vornado tartozása pedig úgy áll össze, hogy az ingatlanalap tulajdonában lévő két ingatlanban Trumpnak is részesedése van, márpedig mivel az alapnak 1,5 milliárdos hitele van ezeken az épületeken, ezekből Trump is arányosan részesedik.

Visszatérve a Deutsche Bankra: a német pénzintézet évtizedes partnere Donald Trumpnak, ez idő alatt összesen kétmilliárd dollárnyi üzletet kötöttek, ám most a jelek szerint inkább megszabadulnának a problémás ügyféltől. És hogy miért problémás? Egyrészt több hivatalos vizsgálatban kellett együttműködnie a banknak – az amerikai szenátus demokrata fele például nagyon kíváncsi, milyen ügyletekben dolgozott együtt a két fél –, másrészt rendkívül negatív sajtóvisszhangja van az együttműködésnek.

A 340 millió tartozásból pedig Trump egyelőre csak a kamatot fizette, a tőkerész érintetlen maradt. Bár a bank képviselői a Reuters szerint egyelőre bíznak Trump fizetőképességében, már az is felmerült bennünk, hogy egyszerűen értékesítik a tartozást a másodlagos piacon. Ha pedig ez nem sikerül – egyelőre nem tolonganak a vevők – és az ingatlanmágnás valóban képtelen lenne visszafizetni azt, akkor a Deutsche Bank egyszerűen le is foglalhatná a volt elnök vagyonának egy részét.

Márpedig, ha a német hitelintézet kihátrál mögüle, akkor kérdéses, ki fogja finanszírozni Trumpot, hiszen esetében nemcsak pénzügyi, hanem politikai kockázatai is lehetnek az üzletnek. Főleg ha, ahogy tervezi, 2024-ben ismét elindul az elnökválasztáson.

©

Pénz, de miből?

Ahogy korábban megírtuk, Donald Trump hároméves korától kezdve minden évben kapott a családi cégbirodalomból 200 ezer dollárt. Ez vélhetően nem azért volt, mert apja ennyire nagyvonalú, hanem mert így akarta csökkenteni papíron a profitját.

Az 1960-as évek közepétől a már felnőtt Donald az apja cégének fizetett alkalmazottja lett, ezzel párhuzamosan az apja tanácsadóként is fizette őt. A New York Times szerint Trump abban is segített a szüleinek, hogy az ingatlanjaikat több százmillió dollárral becsüljék értéktelenebbre. Így aztán amikor Fred Trump 1999-ben, felesége, Mary Trump pedig 2000-ben meghalt, a gyerekeik úgy kapták meg az egymilliárd dollárosnál is nagyobb örökséget, hogy 550 millió helyett 52 millió dollár adót kellett befizetniük. Ez az adófizetési morál megmaradt elnöksége idején is, amelynek első évében Trump mindössze 750 dollár adót fizetett.

Eközben a cégbirodalma 174,5 millió dollár veszteséggel zárta a 2000 és 2018 közötti időszakot, mégis sorra építette az újabb golfpályákat és szállodákat. Egyes szakértők szerint lényegében ezekbe a befektetésekbe tolták át a más üzletekből megszerzett pénzeket, majd kihozták a veszteséget jelző papírokat. Ezért is kellett neki a sok hitel.

©

Sok pénzt, egészen pontosan 197 millió dollárt hozott neki „A gyakornok” című, NBC-n vetített valóságshow, plusz az, hogy a műsor sikerét és Trump személyes hírnevét látva különböző, leginkább az ingatlanpiacon mozgó cégek összesen 230 millió dollárt fizettek, hogy a Trump brandet használhassák. Ez viszont ideiglenesen nyereséget hozott a cégeinek, így 2005–2007-ben összesen több, mint 70 millió dollár adót fizetett. Utána ismét veszteség jött, ami után visszaigényelt 72,9 millió dollár adót, emiatt viszont már az adóhatóság is vizsgálatot indított – ez egyébként a mai napig tart.

Összességében Trump brandje a 2010-es évek közepére megkopott, ebből rántotta ki az elnöksége. Igaz, az üzletember énje nem tűnt el teljesen az elnöki évek alatt sem: emlékezetes volt, amikor a G7-ek csúcstalálkozóját a saját golfklubjában akarta megrendezni, ám végül a sok kritika miatt erről lemondott.

Most pedig kérdés, miből lesz újra pénze. Ahogy említettük, ingatlanportfóliója nem teljesít jól, ahogy az sem valószínű, hogy az elmúlt négy év és a végül simán elbukott választás után cégek tömege akarna a Trump-brand alá besorolni. A tévébe feltehetően nem megy vissza valóságshowban bohóckodni, ám a Washington Post arról írt, hogy az elnök továbbra is jelentős szereplő kíván lenni a politika mellett a médiában is. Ezen felül előadásokat, nagygyűléseket tartana, de akár könyvet is írhatna az elnöki éveiről – elődje, Barack Obama könyve épp most, a választások után jelent meg, itthon pedig a HVG Könyvek gondozásában fog december 10-én –, ahogy állítólag az is felmerült, hogy egy saját médiavállalatot alapítana – főleg miután állítása szerint a Fox News elárulta őt a választás tudósításakor (értsd: nem osztották az elnöknek azt a véleményét, hogy ő nyerte az elnökválasztást). És persze akár értékesítheti néhány ingatlanját is, ám egyrészt most csak nyomott áron tudná megtenni, másrészt vélhetően nem szívesen válna meg az ikonikus beruházásaitól – amikből leginkább remélhetné a bevételt.

Ezek közül persze még semmi sem biztos, a hozzá közelállók azt nyilatkozták a Postnak, hogy Joe Biden beiktatása után vélhetően Floridában telel át Trump, ahol kipiheni fáradalmait. És talán eldönti azt is, mihez is kezd a hatalmas adóssággal, amit maga előtt görget.

HVG Könyvek Kiadó - Egy ígéret földje

Elnöki memoár I. Lebilincselő, személyes vallomás a történelemformáló pillanatokról - az elnöktől, aki arra inspirált, hogy higgyünk a demokrácia erejében Barack Obama izgalmas, várva várt elnöki memoárjának első kötetében elmeséli valószínűtlen útjának történetét, amely során az identitását kereső ifjúból a szabad világ vezetőjévé vált.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
HVG360 hvg360

The Atlantic: Ha Trump olyan ravasz, mint Orbán, abba beleremegett volna a demokrácia

Egyesült Államok 45. elnökének jellemét igyekszik megfejteni a Johns Hopkins Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Karának dékánja, már túl azon, hogy narcisztikus, aljas és bosszúálló. A The Atlanticban megjelent elemzésében Eliot Cohen, aki jó 10 éve a State Department tanácsadója volt, elismeri, hogy Trump bonyolult személyiség.

A Népligetben mindig több volt, de talán nem marad mostohagyerek

A Népligetben mindig több volt, de talán nem marad mostohagyerek

Élesben Krekó Péterrel: A rám lőtt munícióval az oltásba vetett bizalmat is erősíthették volna

Élesben Krekó Péterrel: A rám lőtt munícióval az oltásba vetett bizalmat is erősíthették volna

A jövő felsőoktatása izgalmasabb lehetőségeket rejt, mint elsőre gondolná

A jövő felsőoktatása izgalmasabb lehetőségeket rejt, mint elsőre gondolná