Túl vagyunk a nehezén, vagy most jön az igazi válság?
A koronavírus-járvány második hulláma felülírta a kormányoknak azon törekvését, hogy megpróbálják elkerülni a gazdaságot bénító korlátozásokat. A kérdés az, ez hogyan befolyásolhatja a második negyedévi durva zuhanás utáni helyreállást.
Ami a 2008-as válság után történt, az nem történhet meg a koronavírus-válság után
– hívta fel a figyelmet a Politico hasábjain Mariana Mazzucato, a londoni elitegyetem, a University College London professzora. Akkor a különböző kormányok több mint 3 ezer milliárd dollárnyi összeget toltak a gazdaságba, ám a kutató szerint nem megfelelő módon: a tőke nagy része ugyanis a pénzügyi szektorhoz került, ahelyett, hogy a valódi gazdaságot, például a kis- és középvállalkozásokat vagy a hosszú távú fenntarthatóságot támogatta volna. Mindez ahhoz vezetett, hogy az intézkedések nem javítottak az adófizetők többségének a helyzetén.
A koronavírus-járvány első hullámában a kormányok többnyire ismét azt a módszert választották, hogy pénzzel árasztják el a piacot, ám Mazzucato most némi változást is felfedezni vélt: a francia kormány például csak úgy hajlandó segíteni az autó- és légiipart, ha az garanciákat ad arra, hogy csökkenti a széndioxid-kibocsátását, míg Dániában nem adnak támogatást olyan cégnek, amely offshore adóparadicsomokat használ a nyereség „optimalizálására”.
Nem csak ebben különbözik
A kormányok mostani válságkezelésében azonban nemcsak 2008-hoz képest van változás, hanem a koronavírus első nagy, tavaszi hullámához képest is. Akkor viszonylag hamar minden ország a teljes lezárásról döntött, amit nyáron egy lazább időszak követett. Ekkor láthattunk képeket a tömött spanyol és olasz tengerpartokról, de itthon is arról számolhattunk be, hogy a népszerűbb üdülőhelyeken lehetetlen volt szállást találni, még a rendszerint kevésbé népszerű Tisza-tó is szinte betelt.
Aztán ahogy jöttek augusztustól az egyre emelkedő fertőzöttségi számok, úgy zártak be ismét az országok. Ám, ahogy említettük, volt egy nagy különbség. A gazdaságot senki sem akarta még egyszer teljesen "kivégezni", attól félve, hogy azt sok vállalkozás már biztosan nem élné túl. Ugyanezt látjuk itthon is, Orbán Viktor nem egyszer hangoztatta, hogy az élet nem állhat le még egyszer a tavaszihoz hasonló módon. Ez pedig némileg összhangban van az emberek közhangulatával, akik közül sokan feltették tavasszal a kérdést, hogy például Magyarországon megérte-e elveszíteni 100 ezer munkahelyet, miközben „mindössze” 350 életet követelt az első hullám.
Ez a taktika a legtöbb országban csak egy ideig volt tartható, a számok felfutásával egyre többen látták be, hogy a lezárásokon kívül nem nagyon lehet mással harcolni a koronavírus ellen: Németország, Franciaország, Belgium, Olaszország, Anglia és Csehország is lépett, hogy csak néhány példát hozzunk. Sok helyen a korlátozások olyan helyeket céloznak, ahol nagyobb az esélye annak, hogy az ott tartózkodók elengedik magukat és nem figyelnek oda a szabályok betartására: ilyenek a bárok, kocsmák, éjszakai klubok, diszkók. Franciaországban például bezárták azokat a boltokat, amelyek fenntartása nem létszükséglet, például könyvesboltokat, a ruhaáruházakat, játékboltokat vagy virágosokat. Emiatt tiltakozások törtek ki, mire a kormány elrendelte, hogy a továbbra is nyitva maradó szupermarketekben tilos lesz ilyen termékeket árulni, ami viszont inkább további zavart okozott, aminek a végére az egyik miniszter már arról beszélt egy rádióműsorban, hogy vajon a fogkrém vagy a sminkkészlet az elengedhetetlenebb-e a mindennapi élethez.
De nemcsak itt voltak különleges mellékágai a válságnak, Svájcban például, miután az egyik gócpont egy jódlizó csoport lett, ideiglenesen betiltottak minden amatőr kórust – számolt be a Bloomberg. Hasonló irány látható itthon is az éjszakai kijárási tilalommal, a zenés szórakozóhelyek bezárásával, miközben például focimeccsre továbbra is lehet járni, mivel a kormány álláspontja szerint ott könnyebben tartható a távolságtartás. Itthon egyébként is a kormány bevallottan a lakosságra bízza a védekezést, és bár hozott néhány szigorítást, teljes lezárásról (még) nem beszélhetünk.
Szigorúbb államot, home office-t és sok iskolai tesztelést akarnak a hvg.hu olvasói
Az olvasóink közel háromnegyede úgy gondolja, hibázik a kormány és az operatív törzs, amikor az egyéni felelősségre helyezi a hangsúlyt a járvány elleni védekezésben. A hvg.hu újabb koronavírus-nagytesztjéből azt is megtudtuk, hogy az elsöprő többség szerint jó dolog a home office, és szinte senki nem érti, miért szabad meccsre járni.
Látszódó repedések
Mindezek fényében egyre több kutatóintézet állítja, hogy elkerülhetetlen az újabb nagy visszaesés. Némi iróniával megemlíthetnénk, hogy a helyzet komolyságát az is mutatja, míg a Magyar Nemzeti Bank még nyár közepén is azt állította, növekedni fog 2020-ban a magyar gazdaság, szeptemberre már ő is elismerte, hogy ebből bizony recesszió lesz.
De Európa-szerte az a helyzet, hogy miközben az állami támogatásoknak köszönhetően sok cég túlélte a válság első hullámát, addig a másodiktól már jobban félnek. Sok helyütt ugyanis kifutnak az első körös támogatások és nem jelentették be a másodikat – jelenleg ez a helyzet itthon is –, ahol pedig igen, ott is sokan félnek attól, hogy már a kormányzati segítség sem lesz elég a talpon maradáshoz – főleg azokban a szektorokban, ahol nem tudnak home office-ra átállni. Nem nehéz ugyanis belátni, hogy a nyáron és ősz elején felpörgő belföldi turizmus segítheti a vendéglátóhelyeket, ám a külföldiek elmaradását nem pótolja: utóbbiak ugyanis jellemzően nemcsak többen vannak, de jóval többet is költenek.
A gyárak többsége azonban most is működik szerte a kontinensen, ez pedig segíthet: Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter úgy számol, hogy ezek segítségével az ország gazdasága az év hátralévő részében „mindössze” 15 százalékkal fog esni, szemben a tavaszi 30 százalékkal. Németországban is hasonló a helyzet, ott a gépipari cégeket összefogó szervezet, a VDMA továbbra is optimista és bár a novembert „fenyegetőnek” ítélik, egyelőre úgy számolnak, hogy folytatódhat az elmúlt hónapok növekedése. Hasonlóról számolt be a német traktorgyártó Claas is: szóvivője, Wolfram Eberhardt szerint az új korlátozások ellenére sok megrendelést kaptak.
Persze nem mindenki ennyire optimista: Olaszországban hiába szavaztak meg újabb 1,5 milliárd eurós programot a vállalkozások megsegítésére, ez nem lesz elég. „Teljesen világos, hogy az olasz GDP ismét csökkeni fog a negyedik negyedévben” – mondta Luigi Marattin, a parlament alsóházának pénzügyi bizottságának vezetője.
A friss előrejelzések szerint az olasz gazdaság 10,5 százalékkal eshet az idén, és csak 1,8 százalékkal növekedhet 2021-ben. Sőt, ha a beígért uniós támogatás – amiből az olaszok kapnák a legtöbbet, 209 milliárd eurót kölcsönök és támogatások formájában – tovább csúszik, akkor ez a prognózis is romolhat. Azt ugyanakkor Marattin is elismerte, hogy a legnagyobb gondja az országnak az, hogy az elmúlt 20 évben nem sikerült fejleszteniük a gazdaságukat, az inkább csak stagnált. Éppen ezért önmagában a pénz nem elég, a válság leküzdéséhez véleménye szerint munkaerő- és tőkepiaci reform mellett az adórendszer megújítására is szükség van.
És nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a lazább lezárások is sok kockázatot tartogatnak, a vendéglátóipar ugyanis szinte minden országban a nagy foglalkoztatók között van, márpedig bármilyen lezárás őket érinti a leginkább. És bár az EU is segít, kérdés, hogy ez és a tagállamok támogatási programjai együtt mire lesznek elegendőek.
Továbbra is a bizonytalanság az úr
Ennek a kérdésnek a megválaszolásában segítséget nyújthat az Európai Bizottság friss, csütörtökön megjelent őszi gazdasági előrejelzése. Ez megerősíti, hogy az év eleji gazdasági nehézségeken segítettek az állami ösztönzők, illetve a nyáron bevezetett lazítások, így a testület szerint a mostani bezárkózás során a kormányok figyelembe fogják venni a gazdasági érdekeket, és célzott lezárásokat hajtanak végre, ami segítheti azt, hogy a tavaszinál kisebb legyen a pénzben mérhető kár mértéke. Ez az előrejelzés szerint arra lehet elég, hogy bár nem fog folytatódni a harmadik negyedévben mért növekedés, de nagy visszaesésre sem lehet számítani ezúttal.
Eszerint az unió egészében 7,4 százalékkal eshet a GDP idén, amit jövőre 4,1, 2022-ben pedig 3 százalékos GDP-növekedés követhet – amivel az összuniós GDP valamivel még mindig a koronavírus-válság előtti idők alatt lenne. Ez rosszabb, mint amit tavasszal jósoltak, akkor ugyanis 2021-re 6,1 százalékos bővülést mondtak. Rossz hír, hogy a munkanélküliség nőhet, a Bizottság szerint 2020-ban 7,7 százalékos lehet, jövőre 8,6 százalékos, ami 2022-re is csak 8 százalékig csökkenhet. Itt felemás a változás: tavasszal idénre nagyobb, 9 százalékos munkanélküliséget, jövőre kisebb, 7,9 százalékost jósolt az uniós testület.
Persze ahány ország, annyi szám: idén Spanyolország eshet a legnagyobbat, 12,4 százalékot, amit Olaszország (–9,9 százalék) és Franciaország (–9,4 százalék) követhet, ha nem számoljuk az EU-ból fél lábbal már kilépő Egyesült Királyságot, ahol kereken 10 százalékos GDP-esést vár az Európai Bizottság.
Magyarország a maga 6,4 százalékos GDP-csökkenésével nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el: 14 kisebb tagállam vélhetően ennél kisebb, 12-ben pedig nagyobb lesz a gazdasági visszaesés 2020-ban:
A táblázatból az is látszik, hogy a mostani előrejelzés szerint 2022-ben már csak Máltán és Franciaországban lesz a magyarnál nagyobb növekedés, a 4,5 százalékos eredménnyel a 3 százalékos uniós átlagot is magasan vernénk. Ugyanakkor azt a Bizottság előrejelzése is külön hangsúlyozza, hogy most különösen bizonytalan előrejelzést készíteni, hiszen a növekvő fertőzöttségszámok miatt gyorsan változhat egyes kormányok lezáráspolitikája, ami érintheti ezeket az adatokat is. (Nem beszélve arról, hogy a Brexit-tárgyalásokat sem zárták még le, ami ugyancsak befolyásolhatja a gazdasági aktivitást.)
Az Európai Bizottság mindenesetre most azt várja, hogy 2021 elején valamennyire felpörög a gazdaság, még úgy is, hogy várhatóan akkor még érvényesek lesz a lezárások valamilyen formája. Az év második felében az ilyen intézkedések enyhülésével ismét gyorsulhat a növekedés, ám ezek hatásának elmúltával 2022-ben már ismét lassulhat a növekedés üteme. A munkaerőpiac ugyanakkor nehézségekkel nézhet szembe, hiszen a rövidített munkaidős szerződések kifutásával sokak kerülhetnek nehéz helyzetbe, ahogy az sem rövid idő, hogy a válság által leginkább sújtott szektorok dolgozóit átképezzék válságálló munkák elvégzésére (ugye itthon is van ingyenes állami informatikusképzés). Mindezek miatt a nehézségek egész jövő évben fennmaradnak, és csak 2022-ben várható némi javulás.
Jó hír ugyanakkor, hogy a pénzpiacok, például a tőzsdék egész jól tartották magukat idén. Itt megdicsérték a különböző jegybankok (pl. USA és EU) támogatását, aminek köszönhetően fennmaradtak az olcsó hitelek, ezáltal pedig sok cég elkerülhette a csődöt. Reményeik szerint ez a folyamat fennmarad a következő időszakban is, ám figyelmeztetnek, hogy a hitelek mögötti állami garancia visszavonásával sok országban hirtelen megtorpanás jöhet a hitelezésben. Ennek oka, hogy a bankok a növekvő kockázatokat látván szigorúbb feltételeket fognak elvárni az ügyfeleiktől, akik a válság miatti meggyengülésük miatt nem biztos, hogy fognak tudni élni ezekkel a lehetőségekkel.
A lakossági fogyasztással kapcsolatban már kevésbé optimista az Európai Bizottság, előrejelzésük szerint idén 8 százalékot eshet 2019-hez képest. A lakosság pénzköltési kedve pedig lassan térhet vissza, mivel sokan továbbra is félni fognak a munkahelyük elvesztésétől.
Körülnézve a világban
Természetesen sok múlik azon is, hogy a globális gazdaság miként teljesít majd a jövőben, ami persze leginkább azon múlik, milyen lépésekkel kezelik a válságot egyes kormányok. Egyszóval marad a bizonytalanság, idén vélhetően 3,75 százalékkal esik a világ összteljesítménye, amit jövőre 4,75, 2022-ben 3,75 százalékos növekedés követhet.
A világ fejlett gazdaságaival kapcsolatban optimista az Európai Bizottság, mint írták az első félévben is a vártnál kisebb mértékben estek, utána pedig meglepetésszerűen nőttek – utaltak egyben az USA-ra, ahol rekordmértékű volt a növekedés a harmadik negyedévben.
A testület szerint a fejlett országokban a munkaerőpiac visszaerősödésével tovább nőhet a belső fogyasztás, amit a vélhetően megmaradó kedvező politikai környezet is támogat – azaz a kormányok várhatóan nem állnak le és tovább öntik a pénzt a gazdaságba világszerte, ami az uniós növekedést is támogathatja. Kínánál is nagy visszapattanást várnak, ami az exportorientált ágazatoknak kifejezetten jó hír lehet, ám ezzel szemben az áll a másik oldalon, hogy Latin-Amerikában, Afrika északi részén és Ázsia feltörekvő országaiban továbbra is kicsi a kormányok pénzügyi mozgástere, az egészségügyi helyzetről pedig ellentmondásos információk vannak, így nem lehet megjósolni, hogy milyen hamar jöhet itt a helyreállás.
Mindezek hatására az uniós import 10 százalékkal eshet idén, ám jövőre, amikor világszerte elkezdődik a gazdasági visszapattanás, akkor a felhalmozott készleteknek is köszönhetően megugorhat a globális kereskedelem. Ez persze a járvány alakulásán túl sok minden befolyásolhatja az USA–Kína kereskedelmi háborún át a Brexit kimeneteléig, ám (az EU-t nem számolva) világkereskedelem akár 6 százalék feletti ütemben is bővülhet jövőre, amit 2022 további 4 százalékos növekedés követhet.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Javított a magyar gazdaságra vonatkozó idei előrejelzésén az Európai Bizottság
De jövőre sem számol már akkora növekedéssel, mint korábban. Itt a brüsszeli testület őszi gazdasági prognózisa.
