Épphogy elindult a szokásos téli szünet után, egyből le is áll a Mercedes kecskeméti gyára. Az ok pedig meglehetősen egyszerű:

alkatrészhiány.

Persze ez nemcsak a német céget érinti. Az Esztergomban termelő Suzuki megkeresésünkre azt mondta, hogy a chipek, félvezetők globális hiánya jelentős problémát jelent az autóipari elektronikai beszállítóknak, ezáltal az autógyártó cégeknek, beleértve a Magyar Suzuki Zrt.-t is. Náluk ez még nem okozott fennakadást. „Beszállítóinkkal együtt jelenleg is azon dolgozunk, hogy továbbra is folyamatos legyen a gyártásunk ellátása” – írták, azt nem részletezve, hogy éppen új beszállítókat keresnek vagy a régieket próbálják nagyobb termelésre ösztönözni. (Kerestük a Győrben termelő Audit is, amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket.)

Suzuki

No de hogy jutnak el odáig a világ vezető autóipari cégei, hogy kénytelenek legyenek visszafogni, vagy sok esetben leállítani a termelést? Természetesen megránthatnánk a vállunkat és közölhetnénk, hogy koronavírus, de a helyzet nem ennyire egyszerű.

Az viszont biztos, hogy a járvánnyal kezdődött: 2020 elején, amikor leállt a világ, akkor nagyon úgy tűnt, hogy ez nem az az év lesz, amikor rekordokat döntenek az autóeladások. Ennek megfelelően az előre gondolkodó ágazati szereplők elkezdték lemondani a feleslegesnek vélt elektronikai eszközökre leadott rendelésüket, vagy ha le nem is mondták, de lényegesen kevesebbet rendeltek azokból a chipekből, amelyek az autó fékezésétől és kormányzásától kezdve az elektromos ablakokig és távolságérzékelőkig lényegében szinte mindent irányítanak.

A chipgyártók pedig nem estek kétségbe, hiszen a home office és úgy általában a jóval több otthon töltött idő miatt megnövekedett az érdeklődés a szórakoztató elektronikai termékek iránt, például több okostelefont, laptopot, számítógépet, konzolt, ahhoz pedig kontrollert vásároltunk. Ők pedig gyorsan reagáltak és átállították a termelésüket, hogy ki tudják szolgálni az onnan érkező nagyobb igényt.

Hiába a válság, az új autó varázsa nem tört meg

Bár év közben valóban volt egy visszaesés, 2020 utolsó három hónapjára jelentősen megugrott a kereslet az autók iránt. „Ennek mértéke mindenkit meglepett” – vallotta be a Financial Timesnak adott interjújában Markus Duesmann, az Audi vezérigazgatója. És innen nehéz volt a visszaút, hiszen amíg korábban halmokban álltak az alkatrészek a gyárakban, most mindig épp csak annyi volt, amennyi a visszafogott termeléshez szükséges.

A chipgyártóknak pedig a fent említett szórakoztatóipari kereslet miatt nemigen maradt felesleges kapacitásuk. Ezt magyarázta a BBC-nek Geoff Blaber, a CCS Insight szakértője is: „Bár a félvezetőket nagyon sok mindenre lehet használni, viszonylag kevés az olyan vállalat, amely szilíciumot állít elő. Márpedig, mivel a mai autók már szinte inkább kerekeken futó számítógépek, szükségük van rá”.

AFP / Nicolas ASFOURI

Ugyanerről beszélt a Continental szakértője is, aki a Deutsche Wellének nyilatkozott úgy, hogy a szórakoztatótechnikai ipar lefoglalta a cégek kapacitásait, ami komoly nehézségeket okoz a számukra. Szerinte a félvezetőiparban a megszokott hat, kilenc hónapos átfutási idő egyszerűen nem volt elegendő ahhoz, hogy az autóipar hirtelen megnövekedő igényét ki tudja szolgálni.

És a Reuters szerint nem is várható gyors megoldás: minden chip, függetlenül attól, hogy egy laptopba vagy Lexusba kerül úgynevezett szilíciumostyaként, vagyis egyfajta szilíciumlapocskaként kezdi életét, ennek mintegy 90 nap kell, hogy chip legyen belőle.

A chipgyártóknak a mostani válság előtt is sokszor kihívást jelentett, hogy tartani tudják a lépést a néha meg-megugró kereslettel. Ez nem is csoda, hiszen a szilíciumostyát készítő gyár építése több tízmilliárd dollárba kerül, de a kapacitásbővítés is legalább egy egyéves feladat, sok-sok teszteléssel és minősítéssel, aminek ára szintén nem két fillér.

„Nemcsak a rövid, de a hosszú távú kereslet is legalább 50 százalékkal nőtt. És nincs olyan eszközigényes iparág, mint például a mienk, ahol ennyi tartalék lenne” – fogalmazta meg a problémát Mike Hogan, a GlobalFoundries chipgyártó vezető alelnöke és autóipari egységének vezetője.

A végső kérdés mindig ugyanaz: ki fizet többet?

Mindezek ellenére optimista volt a Financial Timesnak nyilatkozó iparági szakértő, aki szerint bár sok chipgyártó továbbra is az autóipar kiszolgálását tartja elsődleges feladatának, és az át-, vagyis inkább visszaállást nem tudják napok alatt végrehajtani, néhány héten belül rendeződhet a helyzet.

AFP

Nem mindenki látja így: a Deutsche Welle és az NBC is arról ír, hogy sok chipgyártónál már nem annyira fontos az autóipar: a szórakoztató elektronikai iparból ugyanis nemcsak, hogy több és nagyobb mennyiségű rendelést kapnak, de jobban is fizetnek a termékeikért. A probléma pedig eszkalálódott, hiszen akkora mennyiségeket kell leszállítaniuk az ilyen cégeknek, például Apple-nek, a Sonynak vagy a Microsoftnak, hogy már az is kihívást okoz a számukra, nemhogy még ezen felül kiszolgálják az autóipart is.

Mindezek tetejére még ott van a távozó amerikai elnök, Donald Trump, aki december végén tett feketelistájára több kínai céget, köztük a SMIC vezető kínai chipgyártó vállalatot. Magyarán az USA-ban működő vagy ott gyárral rendelkező cégek nem tudtak a SMIC-től rendelni, ehelyett más, például a TSMC tajvani céget bíztak meg az ellátásukkal. Igen ám, de a TSMC-hez annyi igény futott be, hogy egy neki beszállító cég már arról panaszkodott a Reutersnek, hogy képtelenek tartani a tempót.

Mi lehet a megoldás?

Az autóiparnak elképzelhető, hogy meg kell próbálnia önállósodni, legalábbis kevésbé függeni a beszállítóktól. Erre utalt a Continental is, amikor a Deutsche Wellének elmondták, hogy az ilyen chipgyártókba, szilíciumöntödékbe való befektetés lehet a következő lépés, hogy el tudják kerülni a mostanihoz hasonló leállásokat.

Addig azonban marad a bizonytalanság: a cég arra számít, hogy 2021 egészében hasonló kihívásokkal kell küzdenie. A Volkswagen ennél valamivel optimistább volt, szerintük leghamarabb a második negyedévben javulhat a helyzet, míg Paul Lund, a Fitch Ratings vezető szakértője hat hónapban gondolkodik. Szerinte ugyanis a félvezetőiparban alapból magasak a költségek, és már emiatt sem várható, hogy hirtelen megugrik a termelés. Az sem segíti a helyzetet, hogy az autóipar is egyre több technológiai megoldást alkalmaz a járművekben, ami vélhetően a kereslet további növekedését fogja magával hozni.

Update:

Cikkünk megjelenése után jött a hír, hogy a Ford is bezárta németországi gyárát, egy indiai üzemben pedig egy héttel meghosszabbította a háromnapos munkaszünetet. A saarlouis-i üzem, ahol az Európában legnépszerűbb Ford-modellt, a Focust gyártják, február 19-ig zárva marad. Az üzem mintegy ötezer munkavállalót foglalkoztat. A Ford egyik szóvivője a CNN beszámolója szerint úgy fogalmazott, szoros figyelemmel kísérik a helyzetet, és kiigazítják a gyártási ütemterveket, hogy minimalizálják a munkavállalókra, a beszállítókra, a vevőkre és a kereskedőkre gyakorolt hatást Európa szerte. Hozzátette, hogy a vállalat jelenleg nem tervez hasonló lépést más európai létesítményeiben.

Az indiai Csennai városban működő gyár január 14-én állt le három napra a tamil újév kezdetét jelző hindu ünnep (pongal) miatt. Itt egy héttel, január 24-ig hosszabbította meg a Ford a gyártás szüneteltetését.