A válság öröksége a populizmus, a Brexit, a bizalomvesztés, a migráció és a terrorizmus – összegezte Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos, korábbi francia pénzügyminiszter múlt héten a Brüsszeli Gazdasági Fórumon. Szerinte a strukturális reformok második generációja már nem megszorítást jelent, hanem – egyebek mellett – készségfejlesztést. „Sok európai számára a szerkezeti reformok egyenértékűek voltak a fájdalmas költségvetési kiigazítással, megpróbáltatásokkal, korlátozásokkal” – ismerte el. Majd hozzátette: korábban a versenyképesség visszaszerzése a munkaerőpiac rugalmassá tételét és bércsökkentést jelentett, pedig jelenthetne átképzést és készségfejlesztést is.

Most, hogy Európa túl van a gazdasági válság akut fázisán, kezdetét veheti a strukturális reformok 2.0 – hirdetett meg új irányt.  Több beruházásra van szükség a tudásalapú tőkébe, és többet kell meríteni a legújabb technológiai innovációból, hangsúlyozta Moscovici, aki új fogalmat alkotott, a flexicurityt. Ismerve az Európai Bizottság vonzódását a saját gyártású nyelvi leleményekhez, ez gyorsan el fog terjedni. Nagyvonalúan rugalbiztonságnak fordítható, és a lényege, hogy a munkavállalókat a képzésükbe és az átképzésükbe fordítandó beruházással kell megvédeni; célzott támogatást kell kapniuk, hogy nem fenntartható munkahelyük elvesztése után el tudjanak helyezkedni.

AFP / Francois Guillot

Nagyon más ez a közelítésmód, mint a honi gyakorlat, amelyben a munkaerő-kínálatot megmerevítő, kiemelkedési lehetőséget nem nyújtó, sőt lehúzó közmunka mellett eltörpülnek az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök, és amelynek a hátulütői a képzett munkaerő hiányában már kiütköznek. De hogy Brüsszelben valóban érlelődik a szándék a váltásra, azt az is mutatja, hogy egy nappal később az Európai Bizottság már új készségfejlesztő programot indított, amelynek áttörést kellene hoznia.

Európában 70 millióan nem tudnak elég jól olvasni, írni és számolni, és a lakosság 40 százaléka nincs birtokában megfelelő digitális készségeknek – összegzi a program bevezetője. Ezen a helyzeten változtatna a készséggarancia elnevezésű kezdeményezés, amely az alacsonyabb képzettségű felnőtteket segítené hozzá a hiányzó készségek bepótlásához. Magyarországon különösen fontos lenne a részvétel ebben: a 16–74 éves korosztályból minden második munkavállaló nincs birtokában az alapvető digitális készségeknek, szemben a 41 százalékos uniós átlaggal.

A váltás mindazonáltal nem lesz könnyű, pedig a késlekedésnek már eddig is nagy ára van. „2010 óta több százalékpontnyi GDP és több millió munkahely ment rá arra, hogy nem volt erősebb együttműködés a tagállamok között” – jelentette ki Francois Villeroy De Galhau, a francia jegybank elnöke. Ő az európai intézményeknek adna erősebb felhatalmazást, és ez egybevág Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke mondandójával. Vagyis az euróövezeten belül a kiút a mélyebb integráció. Valdis Dombrovskis euróért és a szociális párbeszédért felelős bizottsági alelnök ehhez hozzáfűzte, nem szabad új akadályokat kreálni az Európai Unión belül az euróövezet országai és a kimaradók közt, egyúttal megpendítette, hogy a közös valuta jövőjébe a későbbi csatlakozók is beleszólhatnak. Sőt azok is, akiknek joguk van kimaradni az euróövezetből. Például a britek.  Azt viszont egyikük sem latolgatta, mi történik, ha a britek netán az EU-ból történő kiválásra szavaznak.