Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az első kellemes meglepetést Matolcsy György okozta a Magyar Közgazdasági Társaság nyíregyházi vándorgyűlésén. Bár ő csak szombaton lép fel, de előre küldte a Heti Válaszban 2002 és 2013 között megjelent írásainak díszes, kiváló minőségű papírra nyomtatott kötetét. Ez vitathatatlan előrelépés a tavalyi évhez viszonyítva, mert Gyulán csak a legutóbbi évek terméséből válogatott kiadvánnyal büszkélkedett. A két kötet azonban annyiban hasonlít, hogy sem annak, sem ennek nincs szerkesztője, kiadója, példányszáma. Pedig az idei igazán nagy dobás, 367 oldal színtiszta matolcsyzmus, a súlya pedig biztosan meghaladja az egy kilót.
Némi meglepetést az ebben a körben mindig precíz és kimért Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is okozott. Felvetette ugyanis annak a lehetőségét, hogy a devizahitelek kivezetését összekapcsolják a tranzakciós illeték és a bankadó felülvizsgálatával. Bár ez nem új gondolat – a tárcánál olykor egy feltételt is felvillantanak a kedvezmény fejében, a hitelezés bővítését –, de a mostani perek és a bankellenes hangulatkeltés közepette figyelmet érdemlő megszólalás. Varga úgy becsüli, hogy a perek után a bankok 3 milliárd euró veszteséget szenvednek el, és azt a menetrendet vázolta fel, hogy ezek lezárása után történik meg a devizahitelek kivezetése. No, nem mindegyiké, csupán a jelzálogalapú lakáshitelek forintosítása történik meg, feltehetőleg jövő tavasszal. Megfogalmazása szerint „apróbb módosítások” történhetnek a pénzügyi szektor extra terheit illetően.
Visszafogottan értékelte a szakmai közönség előtt Varga a közfoglalkoztatási programot is: ő maga ezt nem tartós foglalkoztatási viszonyként képzeli el, nem az a cél, hogy emberek százezrei évekig így jussanak keresethez, hanem ez segítség volna ahhoz, hogy visszakerüljenek a nyílt munkaerőpiacra. A sikeres visszaintegrálódást ezúttal nyolc százalékra tette; az Európai Unió tavalyi dokumentuma két számjegyű adatot tartalmazott. Varga méltatta a téli képzési periódust is, amikor uniós támogatással, 80 ezer ember ült be az iskolapadba. Bejelentette, hogy ősszel megtörténik a munkaügyi hivatalok átszervezése, mert segíteniük kell a képzett munkaerő elhelyezkedését; erre azért van szükség, mert ahol kevés a munkahely, a szakképzettek is csak közmunkához jutottak hozzá.
Az önkormányzati szektortól 1200-1300 milliárd forint adósságot vett át a központi költségvetés, és jól működik a fék: a működési célú eladósodás továbbra is tilos, az önkormányzatok csak beruházási hitelt vehetnek föl, kizárólag kormányzati engedéllyel – fejtegette.
A kormány továbbra is tartja magát a fiskális fegyelemhez, az államadósságot csökkenteni akarja, és sem az idén, sem jövőre nem bocsát ki devizakötényt – jelentette be, megjegyezve, a kormányzati cél továbbra is az állami újraelosztás csökkentése. Egy korábbi vándorgyűlésen Varga a 45 százalékos újraelosztási arányt jelölte meg kívánatosnak, ettől a kormány tavaly messze volt (lásd erről a HVG e héten megjelent összeállítását a tavalyi év költségvetésének végrehajtásáról), és az állam éppen nem visszavonulóban van, hanem terjeszkedik.
Az újraiparosítás ismert céljai mellett a nemzetgazdasági miniszter egy újat is megjelölt: az elektromobilitást. Azaz: elektromos autók, közlekedési eszközök gyártását, közbeszerzését, töltőállomások létesítését, és a brit gyakorlatot példaként említve felvillantotta, hogy a kormányzati flottában is egyre több elektronikus gépkocsi férne el.
„Új világrend van kialakulóban, most már katonai értelemben is, mi ennek az átrendeződésnek a győztesei akarunk lenni” – fogalmazott meg ambiciózus célokat Szijjártó Péter külgazdasági és külügyi államtitkár. A diplomácia a jövőben mindent ennek rendel alá. A hármas cél a következő: az ipar GDP-hez viszonyított aránya az EU-n belül Magyarországon legyen a legnagyobb, az export/GDP úgyszintén, továbbá, a régióban Magyarországon legyen a legnagyobb a külföldi működőtőke aránya is. A külkereskedelmet két lábra kell állítani – fűzte hozzá –, mert a kivitel iránya eléggé egyoldalú, a 79-80 százaléka az unióba irányul, és az export 80-85 százalékát a multik adják.
„Kiegyensúlyozó” politikára van szükség: az unión kívülre irányuljon az export egyharmada, de nem áttereléssel, hanem többletkivitellel, illetve, növelni kell a kis- és középvállalatok exportját is – főleg a környező országokban. Szijjártó nem hagyott kétséget, hogy az egész diplomáciai szervezetet ennek rendeli alá a kormány, olyan mélységig, hogy a vállalatok piacra jutását is egyengesse. A Vándorgyűlés közönsége előtt most bemutatkozó politikus, vehemens fellépésében, csupán azokat a témákat kerülte el, hogy milyen hatása lehet az orosz-ukrán konfliktusnak a magyar gazdaságra, illetve, milyen politikát kíván követni Brüsszelben.
