Az államháztartás finanszírozásával kapcsolatos, stratégiai fontosságú adatokat két évig, a tervezés folyamata során keletkező háttérszámításokat, tervezési adatokat pedig tíz évig titkolhatják, ha az Országgyűlés elfogadja a 2016. évi költségvetést megalapozó törvényt.

Ezzel a paksi beruházás, a sportcélú adópénzek felhasználása, a stratégiai fontosságúnak titulált ügyletek mellé újabbak sorakoztak fel, amelyekről a nyilvánosság nem szerezhet tudomást. A törvényi passzus meghozatalára voltaképpen semmi szükség, mivel a kormány ma is a tetszése szerint adagolja a kiadásokkal-bevételekkel kapcsolatos adatokat. Ezt mutatjuk be néhány szemelvényen.

Így kéne, és így nem kéne

Szép példáját adja az immár 1600 fős állománnyal működő Miniszterelnökség, hogy hogyan kell egy fejlesztési célt kibontani, ha éppen azt akarja, vagy eltitkolni, ha úgy tartja célravezetőnek. Az előbbi eset a budai Vár, a második a paksi beruházás.

A 2016-os költségvetés részleteit ismertetve a Nemzeti Hauszmann-terv a budai Várnegyed megújításáért elnevezésű rekonstrukciós program például a következőképpen összegzi a célokat: 

„A Palotanegyed és a Polgárváros nagyszabású rekonstrukciója valósul meg többlépcsős beruházásként. (…) A 2016. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban tervezett 3,4 milliárd forint forrás az alábbi jelentősebb részfeladatok elvégzésének fedezetéül szolgál:

• Akadálymentes feljárat építése a Palota útról a Stöckl-lépcső eléréséhez
• Az E és az F épület nyaktag helyreállítása
• 
  Szent István Terem helyreállításának megkezdése
• 
  Ezen feladatok megvalósítását megelőzően előkészítő tevékenységként javasolt elvégezni a művészettörténeti kutatást, régészeti feltárás és dokumentációt, 3D-s felmérést, geodéziai
  felmérést, valamint statikai és geotechnikai szakvélemény készíttetését.
• Ebből a forrásból biztosítható emellett az Országos Széchenyi Könyvtár költözésének előkészítése, hogy a teljes kiköltözést követően az OSZK által jelenleg elfoglalt palotarészek belső rekonstrukciója is megkezdődhessen.” 

Ennek alapján a paksi beruházás 113,8 milliárdos előirányzatánál legalább azt illő volna megjeleníteni, hogy megkezdik-e az alapozást, kialakítják-e az utakat, a túlmelegedés miatt megteszik az előkészületeket a Duna hűtésére (utóbbi perce vicc), netán a teljes summát a tanácsadóknak fizetik ki, magyarán, elvárható volna, hogy a költségvetési törvényben jelezzék, akár virágnyelven is, hogy az irdatlan summa felhasználásával meddig akar a kormány jövőre eljutni. Már csak azért is, mert több kormányzati ígéret szerint valójában csak a műszaki megoldásokat övezi majd titok, a pénzköltéseket, beszerzéseket nem.

Ezzel szemben a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemeléséről mindössze ez áll a fejezeti kötetben:

„Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya 2014 januárjában megállapodást kötött a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről, amely egyezmény a 2014. évi II. törvényben került kihirdetésre. Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság üzletpolitikai célkitűzése, hogy elvégezze a paksi telephelyű új atomerőműi blokkok létesítésének előkészítésével, engedélyezésével kapcsolatos feladatokat. A tervezett összeg részben e feladatok kifizetéseit, a társaság tevékenységével kapcsolatos egyéb kiadásokat, továbbá az atomerőművi blokkok létesítésével összefüggő költségeket is magában foglalja".

Ki-ki ossza be a 113,8 milliárdot a saját fantáziája szerint.

Jaj az oktatásnak

Pórul jár az is, aki az egyetemek, főiskolák részére megállapított keretek részletei iránt érdeklődik. Pedig ez is hatalmas summa, legalábbis első pillantásra: a teljes kiadási keret 435,8 milliárd forint, ebből 282,7 milliárd a bevétel, és 153,1 milliárd a támogatás. Csakhogy amennyiben ezt az összeget a válság előtti időkkel vetjük össze, elgondolkodtató következtetésekre juthatunk.

A 2008-as költségvetés végrehajtásáról szóló törvényből ugyanis kiviláglik, hogy abban az esztendőben az egyetemek, főiskolák 220,7 milliárd forintos bevételre tettek szert, és az államtól 215,9 milliárd forintos támogatásban részesültek. Vagyis a 2008-ban felhasznált és a 2016-ra előirányozott keret nagyságrendje kísértetiesen egybevág, annak ellenére, hogy a forint azóta nagyjából húsz százalékot veszített értékéből, csak éppen a hallgatók összességében a bő negyedével többet fizetnek, mint 2008-ban, az állam pedig brutálisan visszavonult a támogatásból. Cserébe viszont benyomult az egyetemek, főiskolák életébe.

Aki a jövő évi célokra kíváncsi, tudatlan marad, mert a keret elköltésének indoklása üres semmitmondás. „A 2013. és 2014. évi struktúraátalakítást követően 2015. évben az intézmények tevékenységeinek átfogó elemzését, felülvizsgálatát követően kerülhet sor a felsőoktatási intézményhálózat racionalizálására, Magyarország térszerkezetéhez igazodó, a minőségjavulás irányába ható, versenyhelyzetet teremtő intézményrendszer kialakítására, illetve a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiai dokumentumban foglalt egyes intézkedések fokozatos bevezetésére.”

Érdekes képet nyújt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ költségvetése is, amely az idei évre tervezett, 532,7 milliárdos támogatás után jövőre 549,5 milliárdos apanázsban részesül. A többletből csaknem 20 milliárd forint a pedagógusoknak meghirdetett életpálya-program fedezete. A szöveges értékelés egy zárójeles mondata fedi föl a lényeget. Betűhíven: „(Összességében a pedagógus életpálya bevezetésének aktuális üteme éves szinten átlagosan 3,8%-os, a minősítéssel érintett pedagógusok részére további 13%-os béremelést jelent.)” Más kérdés, hogy idei kereteibe a Klik nehezen fér bele, március végén 7,5 milliárd, április végén 10 milliárd forintos kifizetetlen tartozása volt. Persze ez potomság a kórházak, rendelők tartozásaihoz viszonyítva. 

Csekély 115 milliárd forint bevételt vár a költségvetés „Az állami vagyonnal kapcsolatos egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek” címszó alatt. Az idei költségvetésben még ennél is nagyobb összeg szerepelt ezen a címen, de annak részleteire mindmáig nem derült fény. A jövő évi költségvetés részletes indoklása sem vádolható kiszivárogtatással. „Az állami vagyongazdálkodásból származó, nagy összegű bevétel tervezése figyelemmel van az értékesíthető vagyonelemek és a piaci tendenciák felmérésére” – értesül az érdeklődő.