Szabadság, egység, jólét – ezt vésték a litván euróérmék oldalára, és az állam vezetői ezt komolyan is gondolják. A szabadságot és az egységet az eurózónában óhajtják megragadni, a jólétet pedig az a gazdasági növekedés hozná el, amelyhez a közös valuta is lökést ad. De a geopolitikai megfontolásokat sem tagadta Vitas Vasiliauskas, a jegybanki szerepet betöltő Litván Bank elnöke: „Minden egyes lépés a Nyugat felé egy lépés távolodást jelent a Kelettől” – mondta az euró átvételére szervezett vilniusi ünnepségen.

Arra a kérdésre pedig, hogy a pénzcserével elveszítik a lehetőséget a monetáris politika önálló formálására, emlékeztetett, hogy 2002-ben a litas árfolyamát már az euróhoz kötötték  (1 euró = 3.4528 litas), azon azóta sem változtattak, ami már eddig is megkötötte a monetáris politikát – és persze kizárta az árfolyam-spekulációt. Most annyival nőnek a lehetőségek, hogy szavazati joguk is lesz az Európai Központi Bankban – hangsúlyozta.

AFP / Petras Malukas

Büszkék a litván vezetők az euróra, és erre minden okuk megvan. Európában alig van ország, amelyet jobban megrázott volna a 2009-es pénzügyi válságot követő recesszió, mint Litvániát. Ám amilyen sokkolóan erős volt a visszesés, olyan robusztus a kibontakozás – így is eltartott négy évig, amíg a litván gazdaság visszaállt a válság előtti szintre.  Bár 2006-ban Litvánia már kérte a bebocsáttatást az euróövezetbe, akkor Brüsszel és Frankfurt nemet mondott rá.  Formálisan csupán egyetlen század százalékkal vétették el a litvánok az inflációs kritériumot, de az uniós elemzések kimutatták, hogy az áremelkedés ütemét a hatósági árak mesterséges leszorításával tudták csak csillapítani.

Ez utóbb igazolódott, az infláció felgyorsult, majd importált pénzügyi zavarok jöttek, megugró deficit és súlyos recesszió. De mindez már a múlté. „Nem mesterségesen teljesítettük a maastrichti követelményeket, a hatósági árak leszorításával, hanem a piaci hatások érvényesülésével értünk el az uniós átlagnál alacsonyabb inflációt” – büszkélkedett Rimantas Sadzius pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy Litvániában csak az áram, a gáz, a víz és a fűtés tarifáját állapítja meg az állam, azt is a költségek figyelembe vételével. Ezzel együtt az árstabilitásba az energiaárak hanyatlása is jócskán besegített.

A válság legnehezebb hónapjaiban Litvánia az uniós támogatások lehívásának előre hozásával, gyorsításával pénzügyi támaszt talált, a béreket és a nyugdíjakat átmenetileg merészen csökkentette, a magánnyugdíjpénztárakba utalandó tagdíjakkal is ideiglenesen ezt tette – de a pénztárakat nem államosította! –, és előre menekülve nyomult az euróövezet felé. Mire célba ért, a bérek és a nyugdíjak már szintén visszaálltak a válság előtti szintre – becsülte meg Vaidotas Beniusis, a litván távirati iroda szerkesztője.

AFP / Petras Malukas

A kormánynak ezzel együtt is van még adóssága: az Alkotmánybíróság döntése értelmében kompenzációt kell fizetnie azoknak, akiknek a nyugdíját vagy bérét – értelemszerűen az állami alkalmazottakét – az átlagosnál nagyobb mértékben faragták le. 

A fizetés- és nyugdíjcsökkentést ugyanis úgy hajtották végre, hogy a nagyobb jövedelműektől több pénzt vett el az állam. A tényszerű csökkentés tényét elfogadta ugyan az Alkotmánybíróság, de a különbségtételt, a differenciálást elutasította. A nyugdíjasok kompenzálását már megkezdte a litván kormány, a közalkalmazottakról azonban még nem állapodtak meg.

Az euró bevezetésének egyik előnye, hogy Litvániára irányul a figyelem, márpedig az ország rászorul a tőkeimportra – mondta Rimantas Sadzius. Az euró bevezetését a lakosság hatvan százaléka támogatja, ez hét százalékos növekedés a pénzcsere előtti hónapokhoz képest. A tempó gyorsaságát mutatja, hogy január 9-én már több euró volt forgalomban, mint litas (persze az összehasonlításban az eurót tekintve közös nevezőnek). A gyors és zökkenőmentes átmenetet a Litván Bank elnöke azzal magyarázta: az idősebb emberek már öt pénzreformot átéltek, miért éppen ettől rettennének meg. „Az euró bevezetésével zárul le az az integrációs folyamat, amely a NATÓ-ba való belépéssel kezdődött el” – summázta a pénzügyminiszter.