Az észt elnök, Toomas Hendrik Ilves visszaszólt Paul Krugman Nobel díjas közgazdásznak a Twitteren, hogy ne kritizálja olyan hevesen a kormányt a megszorítások miatt, hiszen azok eredményesek voltak. Mindez két évvel ezelőtt történt. Egy lett születésű amerikai zeneszerző operát írt a sztoriból, amelyet most a magyar közönségnek is bemutatnak. Nem ez az első olyan vita a keynesisták és a neoliberális közgazdaságtan hívei között, amelyet dalba foglaltak: az évszázad vitájáról, Keynes és Hayek összecsapásáról már három éve remek rapvideó készült, amely már több millió nézőt vonzott.
Akad olyan államfő, aki nyilvánosan kiáll a megszorító politika mellett. Főleg, ha azt látja, hogy az eredményes volt. Nem beszél mellé, nem kendőzi a fájdalmas tényeket, viszont begorombul, ha külső támadás éri. Még akkor is, ha a kritikus véleményt egy Nobel-díjas fogalmazta meg.
2012. június 6-án Paul Krugman Észt rapszódia címen írt egy blogbejegyzést , amelyben azt bizonygatta, hiába büszkélkednek az észt megszorításpárti politikusok a sikereikkel, Észtország gazdasági teljesítménye a látványos fellendülés ellenére még mindig jócskán elmarad a válság előtti csúcstól. „Ez lenne a gazdasági diadal?” – vetette oda. Erre Észtország elnöke, Toomas Hendrik Ilves nagyon felhúzta magát, mivel éppen Rigában méltatta a hasonlóan merész lett gazdaságpolitikai lépéseket. A rigai Raddison szálloda előtt állva, bő egy óra alatt öt tweet-bejegyzést írt, egyre ingerültebben:
20:57 Írjunk valami olyasmiről, amiről semmit sem tudunk & legyünk önteltek, arrogánsak és leereszkedőek: végül is ezek csak idegenek
21:06 Úgy látszik, egy kereskedelmi Nobel elég ahhoz, hogy pénzügyi kérdésekben pontifikáljunk & az országomat sivár vidéknek nevezzük. Biztos valami Princeton kontra Columbia ügy
21:15 Hát igen, mit is tudunk mi? Mi csak béna és ostoba kelet-európaiak vagyunk. Felvilágosulatlanok. Egy nap majd mi is megértjük. Nostra culpa.
21:32 Sz…rjunk a kelet-európaiakra: rossz az angoljuk, úgyse reagálnak & úgysem azt csinálják, amiben megállapodunk & újraválasztják az ezekért felelős kormányokat.
22.10 Nyugi. Csak mert az országom politikája szembemegy az Általános Igazsággal & én tiltakozom, még nem jelenti, hogy mindenkinek engem kell követnie.
Krugman és Ilves vitája bejárta a világsajtót, Észtország reflektorfénybe került – és nem jött ki rosszul belőle. A mély válság utáni erőteljes kilábalás, az euró bevezetése mindenesetre ütős érv volt a kormány gazdaságpolitikája mellett.
A vitáról Eugene Birman kétfelvonásos operát írt Nostra culpa (A mi vétkünk) címmel, a librettó Scott Diel műve, aki a szövegkönyvet a vita kulcskifejezéseire építette.Mielőtt bárki hátrahőkölne, ne képzeljünk erről monumentális, wagneri méretű művet, viszont negyedórát bárki rászánhat arra, hogy meghallgassa. A szerzők nem foglalnak állást a vitában, viszont mindkét szempontot felvillantják.
A mű Magyarországra is megérkezett, a december 6-án 19 órakor kezdődő élő közvetítését a budapesti Castro Bisztróban, live streamen pedig a világ bármely pontján követhetik az érdeklődők. Az Észt Intézet támogatásával bemutatandó művet Iris Oja énekesnő és az Anima Musicae Kamarazenekar szólaltatja meg, Horváth Balázs karmester vezényletével. A bemutatóhoz kiállítás is kapcsolódik, a LUK-on bárki beleselkedhet. A nonprofit kortárs kiállítóteret Deli Anna működteti, saját ajtaján át lehet bekukucskálni.
| És mindez a magyar viszonyokra adaptálva |
Farkas Zoltán, a HVG munkatársa a Nostra Culpa librettóját adaptálta a hazai viszonyokra:
I. Gazdasági diadal?/Unortodox kísérlet/Nincsenek megszorítások/Gazdasági diadal? Nemzeti együttműködés?/Forradalom a szavazófülkében Rezsicsökkentés!/Magyar rapszódia/Bankok elszámoltatása/Keleti nyitás!
Széll Kálmán Terv teljesül/Beakadt államadósság/Leértékelődés!
II. Devizaadósok az enyészet földjén/Béna és ostoba nyugat-európaiak/Egy akolt sem vezetnek úgy/Nostra culpa Értékálló nyugdíjak/Munkaalapú társadalom/Amortizálódó Magyarország/Nostra culpa Szürke lakások/Ki az idegenekkel/Egy szép napon majd megérted (talán)/Nostra culpa Öntelt, arrogáns & leereszkedő/Sz…junk szegényekre, vesztesekre/Uzsgyi/Nostra culpa |
Ám ha valaki még ezek után is kételkednék benne, hogy a zene alkalmas volna értelmes közgazdasági gondolatok közvetítésére, más műfajban is talál hasonló kísérletet. Ezek közül a legaktuálisabb a Keynes és Hayek történelmi vitáját bemutató mű. Nem amatőrmunka: írója Russel D. Roberts, a George Mason Egyetem professzora, rendezője John Papola videoproducer. Keynes szerepében a snájdig Billy Scafuri látható, F. A. Hayeket a félénk Adam Lustick alakítja. Tíz percig püfölik egymást, hogy eldöntsék, a jelenlegi válságra melyikük tanai alkalmazhatók. Műfaja: rap.
A története a következő: Keynes és Hayek megmérkőzik ítészei előtt és a ringben is, közben elreppelik legfontosabb állításaikat. A küzdelemben Keynes a padlóra kerül. A bíró rászámol. Felsegíti. Majd kihirdeti győztesnek. Keynes nem egészen érti, mi történt. Hayek még kevésbé. Keynes elnézést kérő mosollyal néz rá. Az újságírók őt ünneplik.
A családja körében hunyt el Ozzy Osbourne 76 évesen. Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.
Az amerikai elnöknek Jeffrey Epsteinnel kapcsolatban olyan összeesküvés-elmélet ellen kell védekeznie, amilyenekhez korábban ő szoktatta a most dühös táborát.
