Az eredeti forgatókönyv szerint péntek késő este kivált volna Nagy-Britannia az Európai Unióból. Az, hogy a népszavazás ellenére sem történt meg a brexit, tovább fokozza az amúgy is elviselhetetlen indulatokat az országban. A megosztottság haragot szül a szomszédságban, a baráti társaságokban és még a családokban is. Köztük öcsém angol-magyar családjában is. És hol van még a vége?
Magyarországon legalábbis ez itthoni politikájának egyik alapvetése. De külföldön más a helyzet, ezért eshetett meg a Fidesszel az, hogy az Európai Néppárt felfüggesztette tagságát. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
Két hétig tartott a szabadságharc. Orbán Viktor igyekezett felmérni a lehetőségét annak, mi várná őt a néppárton kívül a kampány mostani szakaszában. Mint megtudta: semmi olyan opció nincs, ami neki megközelítően akkora hatalmat biztosítana, mint az önként vállalt néppárti szégyenpad. Most ellenőrök jöhetnek Budapestre, de a demokrácia helyzete helyett valójában azt figyelik majd, képes-e Orbán a kampány végéig csendben maradni.
Gumicsont vagy tényleg egy lehetséges forgatókönyv, hogy elválik a Fidesz és a Néppárt útja? Kizárás vagy kilépés? Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
Lázadás? Egységfront? Összellenzék? Ami tegnap még igaznak tűnt, azt már el is temette a Demokratikus Koalíció és a pártot vezető házaspár. Dobrev Klára jelölése és lassan kibontakozó kampánya mindannak a tagadása, amiért a DK az utóbbi időben az utcán küzdött. Ettől még a párt profitálhat belőle... akár csak a Fidesz. Ez a hvg.hu heti belpolitikai elemzése.
Hol az éj legsötétebb, ott a hajnal már ébred – hangzik el a Koldusoperában. A Kuciak-gyilkosság első évfordulóján Pozsonyban járva olyan érzése támad az embernek, hogy a felfoghatatlan bűnt óvatos optimizmus váltotta fel. A politika nem akar változtatni semmin, de a tisztességes országért küzdő civilek összefogtak, és tettek arról, hogy ne folytatódjanak a dolgok úgy, ahogy eddig. Helyszíni riportunk.
Már a műsor hírére sokan felpisszentek: az RTL kormányellenes törekvése lehet, hogy a külföldre költöző magyarokról készít sorozatot. Az első részben a direkt politikát nem találtuk, nagyon sok elgondolkodtató jelenetet viszont igen.
Mindenki fusson, amerre lát, a francia állam a hivatalos papírjain már nem bontja férfire és nőre a szülőket! Ez pedig – a felháborodás mértékét látva – leginkább a magyarok érzéseit sérti. Pedig ha átgondoljuk, nem történik más, mint hogy más országok elfogadják azt valóságnak, ami a valóságban létezik.
Mi értelme a vagyonnyilatkozatoknak? És ha már létezik ez az intézmény, hogyan kezeljük őket? Erről, valamint a magyar korrupciós természetrajzról szól a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
A német IG Metall szakszervezet építkezésbe kezdett Magyarországon, és a Vasassal közösen irodát hozott létre Győrött és Kecskeméten. A kétmilliónál több munkavállalót tömörítő szervezet azért küzd, hogy az autógyártásban határokon átívelően nőjenek a juttatások. Wolfgang Lemb hangsúlyozza, hogy nem a német és kelet-európai telephelyek egymás elleni versenyéről van szó, hanem a munkavállalók közötti szolidaritásról. Azt tapasztalják, hogy a nagy német cégek "nem fájlalnák", ha nem lennének jelen Magyarországon.
Dühös fiatalok vannak az utcán, ami újdonság. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
A nemzetközi porondon és Magyarországon is az erőpolitizálás ideje jött el. A konfliktusokat nem megoldani, hanem élezni próbálják mindenütt. Ezt a gyúanyagot pedig még veszélyesebbé teszi a globális gazdaság bizonytalansága.
Nemcsak a jelentést, de egy amszterdami közmunkaprogramot is Judith Sargentiniről neveztek el. A holland politikus jövőre távozik az Európai Parlamentből, és egy időre visszavonul. A HVG karácsonyi számában megjelent portréban arról mesélt, mi motiválta a politikában, mire büszke, és milyen volt Orbán Viktorral találkozni. Az alábbi interjút nem sokkal Mikulás után vettük fel.
A tények szisztematikus meghamisításával politikai érdekeket kiszolgáló magyarországi kormánysajtó a nemzetközi populistákkal együtt csapott le a Spiegel botrányára. Csak azt felejtik elmagyarázni, mi történt Hamburgban. És hogy miért nem a saját házuk udvarán sepernek.
Szubjektív lapajánló.
A tíz évvel ezelőtti utcai zavargások és az azokra adott, sokszor túlzó rendőri fellépés óta az ember az elmúlt években megszokta, hogy a magyar rendőrség már kiemelkedő színvonalon képes ellenzéki tüntetéseket biztosítani, és mederben tartani. Szerdán ennek azonban nyoma sem volt. És a gond nem az, hogy késő éjjel az eddiginél keményebben lépett fel egy erőszakra kész keménymaggal szemben, hanem hogy az oda vezető úton többször is magára hagyta a tömeget. Látták a Fidesz székházánál, hogy vannak erőszakra hajlandó demonstrálók, majd ezek szabadon vonulhattak át a fél városon.
Rendhagyó darab premierjét tartották szerda este Bécsben: Orbán Viktor és Matteo Salvini beszédeit olvasták fel színésznők a Burgtheater egyik játszóhelyén. A közönségben pedig ott ült a volt osztrák államfő mellett Orbán egyik európai kritikusa, Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter. Az előadáson a hvg.hu is jelen volt, és interjút készített az ötletgazdával, az egyik színésznővel és a híres vendéggel.
Az állampolgár több lehetőséget kap a hivatalokkal szembeni vitás ügyeiben, az állam pedig önmagát optimalizáló közigazgatással gazdagodik – így érvel az új bírósági rendszer kiépítése mellett Trócsányi László igazságügyi miniszter. Hallgatni sem bírja a politikai sejtetéseket, jövőre pedig felülvizsgálja a rendes bíróságok működését is.
Kereken száz éve, 1918. november 12-én alakult meg az első osztrák köztársaság, amelyet Bécsben ennek megfelelő pompával ünnepelnek meg. A megemlékezések állami fővédnöke Heinz Fischer korábbi köztársasági elnök a HVG-nek arról beszélt, mit jelent számára az osztrák identitás, hova tűnt Sigmund Freud fantomfájdalma a birodalom iránt, és mit köti össze a monarchia széthullása óta Magyarországot és Ausztriát. A 80 éves, szociáldemokrata Fischer szerint az 1918-as sebek nyomtalanul eltűntek, és politikai pályájának egyik legérzelmesebb pillanatát a budapesti Operaházban élte át.
