Ritkán fordult elő, hogy az írásbeli érettségi „hozzászóljon” aktuális politikai-társadalmi kérdésekhez. A XIX. század végén azonban többször is tétellé vált az egyre riasztóbb méreteket öltő kivándorlás.
Váltakozó szerencsével zajlik a küzdelem az iskolai mobilhasználat frontján. Míg Franciaország most készül bekeményíteni, máshol megpróbálják bevonni a telefonokat az oktatásba. Magyarország egyelőre a tiltás felé hajlik.
Fekete muzsikusok katonazenekara ismertette meg a dzsesszt Európában az első világháború végén. Az időszak más szempontból is fordulatot jelentett a zenetörténetben.
A lítiumion-technológia vagy valami forradalmian új megoldás látja majd el árammal a jövő autóit, telefonjait, laptopjait? A hangzatos ígéretek ellenére jelenleg valószínűbbnek tűnik az első változat.
A neurális hálózatok segítségével sokkal jobb fordításokra képesek a gépek – immár magyar nyelven is –, ám az emberi fordítók teljesítményének eléréséhez gondolkodásra is szükség lenne.
Megkezdődhet a magyar internettartalmak módszeres mentése – évekkel a hasonló külföldi kezdeményezések után, és csak akkor, ha elhárítanak számos technikai és jogi akadályt.
Függőséget okozhat a közösségi média – ismerik el immár a techvilág prominensei közül is többen. Kutatók ennél is szélesebb körű veszélyre figyelmeztetnek: terjednek az internethez és az új technológiákhoz köthető viselkedési addikciók.
Nyugaton több évtizedes gyorsuló trend, Magyarországon ritkaság a szerepüket vesztett templomok újrahasznosítása. Hagyománytisztelő és szentségtörőnek tűnő megoldások is akadnak.
Nagy lépés afelé, hogy kevesebben haljanak meg az utakon – vagy inkább a Nagy Testvér beköltözése az autók utasterébe? Szemlélet kérdése, ki hogyan tekint az európai uniós jogszabály alapján áprilistól bevezetendő eCall-rendszer elé.
A terrorkockázat és a szórványos balesetek ellenére a szuperexpresszek nagyon biztonságosak, és immár nemcsak a légi járatokkal, hanem egymással is vetélkednek az utasokért.
Egyre többen próbálják munkára fogni az utakra eső napfény energiáját, ám a kísérletekben még mindig jóval több az ígéret, mint a valódi haszon.
Sokféleképpen értelmezik a szelfizést, ám az bizonyos, hogy jóval régebbi szokás, mint a 15 éve alkotott elnevezés.
Nem Budapest az egyetlen, ahol óvakodnak a dugódíjtól. Évtizedes próbálkozások ellenére sincs univerzális megoldás a nagyvárosi torlódások ellen, és az önvezető autók elterjedéséig csak részmegoldások várhatók.
Krónikus derékfájásának, az emiatt végzett műtéteknek, a kuruzsló orvosoknak és egy faültetésnek komoly szerepük volt JFK életében, elnöki döntéseiben és halálában – állítja két amerikai gerincsebész.
A zajt mérsékelni, a hangot védeni érdemes. A természet hangjai és az adott város hangulatára jellemző, a mindennapi élethez és a kulturális tevékenységekhez kötődő hangok egyaránt fontosak, és befolyásolják az ott élők életminőségét.
Arcfelismeréssel, érzelemelemzéssel és más elektronikus trükkökkel próbálkoznak a kereskedők. A lélektani és marketingismereteket ötvözik a modern technológiával, hogy még tökéletesebben megfoghassák a vevőket.
A LED-kijelzők megjelenése fél évszázada óratörténeti mérföldkő volt – de egy zsákutca felé. Csak manapság kapaszkodnak meg a LED-órák, másmilyen piacon.
A klímaváltozás magyarországi mellékhatásai között a következő évtizedekben még nem szerepelnek a narancsligetek, de nagyobb pollenkoncentráció és több „trópusi” éjszaka annál inkább. Védekezni egyszerűen is lehet.
Nem hozott igazi forradalmat a szilícium a luxusóragyártásban, ma már inkább a szén és a high-tech kompozitok a menők. Az anyaghasználatban tobzódik az extravagancia: a cementtől a madártollig szinte mindent kipróbálnak.
Egy lezártnak hitt történelmi vitát emelt be kampányába Marine Le Pen szélsőjobboldali jelölt a francia elnökválasztás első fordulójának hajrájában. A legnagyobb franciaországi zsidóellenes akcióval a politika sokáig nem akart szembesülni.
